|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2012-03-23
Hengeresfa külkereskedelme 2008-2011.
A hengeresfa csoport egyes tételeinek, sőt a csoport egészének vámtarifa szerinti megnevezésén szerintem lenne mit javítani, amire itt a cikk végén még visszatérek. Egyelőre csak annyit, hogy gömbfa helyett a hengeresfa megnevezést használom. A hengeresfa alosztály forgalma Ft-ban és Euróban a KSH adatok szerint az alábbi. Az alosztály összesen érték adatban itt is van becsült rész, míg az ezen belüli részletes adatok határstatisztikán és adatközlésen alapulnak. (Ehhez részletes magyarázat a tűzifa külker cikkben található.) Láthatóan a becsült hányad exportban valamivel magasabb mint importban, illetve rendkívüli anomália van a 2009. évi adatoknál. Ebben az évben ugyanis a "440391 Tölgy-Cser hengeresfa, kezeletlen" export mennyiség, Ft és Euró érték adata is nulla, ami nyilvánvalóan lehetetlen. (Magam részéről a 2009. évi becsléssel kiegészített export összesent még kicsivel magasabbra tettem volna.) A 2009. évi visszaesésből a hengeresfa export szépen magához tért, különösen Ft-ban. A hengeresfa import értéke ugyanakkor lényegében hasonló a 2008. évihez.
A hengeresfa csoporton belül a 8 jegyű vámtarifaszámok mindegyikéhez MTQ, azaz m3 mértékegység tartozik, így lehet mennyiségi csoportösszesent számítani, aminek eredménye az alábbi. Itt nincs becsléses adatkiegészítés, ezért van exportban 2009-nél a határozott visszaesés (a tölgy hengeresfa 0 értéke miatt), amivel szemben a valóságban feltehetően kb. 130-160 ezer m3-rel nagyobb volt a mennyiség.
Ennek fafajösszetétele importban és exportban az alábbi. (A termékneveket a vámtarifáéhoz képest egyszerűsítettem, rövidítettem, hogy itt a rajzokon kiférjenek. A teljesen kiírt megnevezések a pl. KSH honlapján elérhetőek.)
Trópusi hengeresfa importunk tehát gyakorlatilag nincs. Néhány m3 időnként előfordul, de az évi fél-ezer m3-t sem érte el egyszer sem. A legnagyobb tétel továbbra is a fenyő hengeresfa, ami mellett a tölgy, bükk és egyéb lombos fafajok még a számottevőek.
Az export nagyobbik részét a lombos fafajok teszik ki. Látható a 2009. évi tölgy adat hiánya. Az exportált fenyő minősége jellege pedig egészen más mint az importé. Az import elsősorban szelvényáru termelésre alkalmas, míg az export zömében papírfa-rostfa, ami a hazai termőhelyi adottságok következménye. 2010-ről 2011-re a hengeresfa export mennyisége, és összetétele is szinte változatlan, egyben mindkét esetben meghaladja a válság előtti 2008. évit.
A fafajokon belül a választékok pedig az alábbiak szerint alakultak:
Az árak, pontosabban az érték és mennyiség hányadosaként számított egységérték. (Itt a megnevezéseket erősen rövidítenem kellett, hogy kiférjenek, de a fentiek alapján, meg egyébként is bizonyára így is nyilvánvalóak.)
Az egységértékekben van némi mozgás, de nem túl nagyok e lépések. Mindig van meglepő adat is, mint pl. it a nyr fűrészrönk export 201. és 2011. évi meglepően jó ára. Igaz, ezekhez 85, illetve 1.488 m3 mennyiség tartozott, tehát valami specialitásról lehetett szó.
Nevezéktani ügyek: A 4403-as vámtarifa alosztály neve a magyar statisztikában: "Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is". Gömb, vagy henger? A golyó és a gömb azonos mértani alakzatok. Egyes kertészeti célra nemesített fákat hívnak gömbnek, pl. a gömbakácot, mert a koronája gömb alakúra nő. Olyan fát, melynek törzse gömb (golyó) alakúra nőne, még nem láttam. A kivétel, ami e szabályt erősíti: a esetenként törzs tumoros, sejtburjánzásos rövid szakasza hasonlíthat e mértani idomhoz. A fák törzse a - a sudarlósságtól eltekintve - valójában a hengerhez hasonlatos, így sokkal helyesebb lenne a magyar nyelvű vámtarifában (Kombinált Nomenklatúrában) is a hengeresfa kifejezést alkalmazni. Feltehetően a német Rundholz félrefordítása lett a gömbfa, a Rund kereket és gömbölyűt is jelent és valamikor valakinek sikerült a kevésbé jót, magyarul hibásan használni, ami aztán elterjedt és megragadt. Az angol eredeti ráadásul nem is a mértani alak, hanem a feldolgozottsági fok felől közelít: "Wood in the rough" = feldolgozatlan fa. Kérgezett vagy sem? A hivatalos magyar szöveg: "kérgezetten". Az angol eredeti: "whether or not stripped of bark or sapwood", tehát "vörösre vagy fehérre kérgezve vagy kéregben". Egész pontosan "a kérget és a háncsot lehátva vagy sem". Ugyanis ha ezt a magyar fordítási hibát az eladók és forgalmazók komolyan vennék, akkor kizárólag kérgezett hengeresfát exportálnának és importálnának, ami messzemenően nem a napi gyakorlat. Tartósítószerrel kezelve: A "440310 Gömbfa, tartósítószerrel kezelve" angolul: "440310 Wood in the rough, treated with paint, stains, creosote or other preservatives" részletezőbb, tehát: "440310 Hengeresfa festve, kátrányolajjal vagy más védőszerrel kezelve". A kreozot hazai elterjedtebb neve kátrányolaj. A vámtarifában ugyanakkor faanyaggal kapcsolatban karbolsavként is előfordul a fordítása, így itt a hengeresfa csoportban is a 44034935 tételnél, igaz csak a zárójeles kivéve tételben. A kreozottal kapcsolatban figyelemre méltó: Az Európai Bizottság 2013. május 1-jei hatállyal szigorította a vasúti talpfáknál, villanypóznáknál és kerítéseknél alkalmazott vegyi anyag, a kreozot ipari felhasználásaira vonatkozó szabályokat, melyeknek további részletei is tanulmányozhatóak. A lényeg: A tagállamoknak legkésőbb 2012. április 30-ig e jogszabálynak megfelelő nemzeti rendelkezéseket kell elfogadniuk és kihirdetniük. A jogszabályt 2013. május 1-jétől kell alkalmazni. Ezüstfenyő: Ez érdekes magyarítás: "44032011 Fűrészrönk, "Picea abies Karst" fajta lucfenyőből vagy "Abies alba Mill" fajta erdei ezüstfenyőből" Az angol: "44032011 Sawlogs of spruce of the species "Picea abies Karst." or silver fir "Abies alba Mill."". Karst. és Mill. névrövidítéséről lemaradt a pont, de ez nem értelemzavaró. Magyarra azonban a jegenyét ezüstfenyőnek sikerült fordítani, pedig a latin neve egyértelmű. Igaz, angolul a jegenye (fir) teljes neve silver fir, de ettől ez még nem ezüstfenyő, hiszen az a Picea pungens. Sőt ez utóbbi nem is erdei, hanem kertészeti nemesített változat. (A FAGOSZ eddigi 2 évtizede alatt ezt próbáltuk már szóvátenni a jogalkotónak, eddig sikertelenül.) Tölgy-Cser: Érdekes ez a tétel: "440391 Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. a tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve", mert a hozzá tartozó mindkét altétel Quercus, azaz tölgy és cser, de ez a fafajmegnevezés a 440391 vámtarifaszámnál kimaradt. Ezen túl a Quercus-nak és az angolban lévő Oak-nak ugyan helyes fordítása a tölgy, mégis a magyar szövegben helyesebb lenne "tölgy-cser"-t írni, hiszen a hazai gyakorlatban a cser a kereskedelmi forgalomban önálló fafajként szerepel, míg a többi tölgyek (kocsányos, kocsánytalan, stb) együtt a tölgy. Az EU-val is közös vámtarifában azonban az összes Quercus a 440391 és két alszáma alá tartozik, így a félreértések elkerülése érdekében a magyar szövegben a tölgy-cser megnevezés kellene. Adatleszedés, feldolgozás, elemzés: Mőcsényi Miklós Kapcsolódó cikkek: Fa és fatermék külkereskedelem 2008-2011. 2012-03-19 Tűzifa külkereskedelem 2008-2011. 2012-03-19
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|