EURÓPA 2020 stratégia a vidékfejlesztésben

A jelenlegi, 2007-2013-ig terjedő időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program öleli fel az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott vidékfejlesztési támogatásokat. Az EMVA egy-egy kiemelt célkitűzés elérése érdekében az intézkedési csoportokba foglalt támogatási lehetőségeket úgynevezett tengelyekbe rendezte. Az erdészeti ágazatot közvetlenül érintő jogcímek az első és a második tengelybe kerültek. Az I-es tengelyben a versenyképesség javítását célzó, alapvetően beruházás jellegű, számla elszámolású jogcímek szerepelnek. Innen került finanszírozásra például az erdészeti géptámogatás, vagy a tanácsadási szolgáltatások igénybevétele. A II-es tengelybe a normatív, főként terület alapra vetített támogatási formák kerültek, melyek fő célja a környezet és vidék fejlesztése. Például a mezőgazdasági területek erdősítése, az erdő-környezetvédelem, és az erdőszerkezet átalakítás támogatása is innen kap forrást. A szintén ide tartozó Natura 2000 erdőterületek támogatása pedig a közeljövőben jelenhet meg.

A fentiekből is látható, hogy az Európai Unióban jelenleg nincsenek önálló, kifejezetten az erdészeti ágazatot célterületként kezelő intézkedési csoportok, tengelyek. Ez előreláthatólag a jövőben sem fog változni, így az erdészeti ágazatnak továbbra is a vidékfejlesztési támogatások adta keretek között kell érvényesülnie. A KAP-ot két alapvető elem fogja meghatározni. Az első elem feladata az lesz, hogy továbbra is biztosítsa a mezőgazdasági termelők jövedelempótló támogatását és a piaci intézkedéseket, valamint lehetőséget adjon az esetlegesen fellépő piaci zavarok kezelésére. A másodiké pedig, hogy akár több éves programokon keresztül folytatódjon a vidékfejlesztés.

Az Európa 2020 stratégia vidékfejlesztést érintő része hat, uniós szintű prioritást fogad el (2011/0282 COD/ 8.o.):

- a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;

- a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása;

- az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása;

- a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;

- az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

- a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

A környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében mind a mezőgazdasági termelőknek, mind az erdőgazdálkodóknak támogatásra lesz szükségük, hiszen a piaci folyamatok nem ismerik el (pontosabban, nem teljesen mértékben) az effajta közjavak biztosítását.

A 2013. utáni támogatási rendszerben megszűnnek a tengelyek, mivel a Tanács úgy véli, hogy ez a fajta csoportosítás feleslegessé vált. Álláspontjuk szerint ".a prioritásokon alapuló programozás a várakozások szerint biztosítani fogja a programok kiegyensúlyozottságát. A jelenlegi tengelyrendszer eltörlése a tagállami programozást is egyszerűbbé fogja tenni." (2011/0282 COD).

A rendelettervezet jelen állapota szerint ismételten lehetőség lesz az erdészeti ágazat szereplői számára tudás átadási, tanácsadási támogatások igénybevételére. Tanácsadásonként és időszakra vonatkozóan is felső összeg korlátok kerülnek beépítésre.

A "beruházások tárgyi eszközbe" intézkedés keretében nevesítésre kerül az erdőterületekhez való hozzáférés támogatása, vagyis újra lehetőséget kap az erdészeti ágazat arra, hogy megkísérelje létrehozni a saját "út" támogatását, ami az előző költségvetési időszakban nem sikerült. Ezen intézkedés keretében lesz mód úgynevezett nem termelő beruházások megvalósítására is. Ezeknek a beruházásoknak azonban hozzá kell járulniuk valamilyen erdő-környezetvédelmi kötelezettség teljesítéséhez, vagy valamely jelentős természeti értéket képviselő terület (pl. Natura 2000) közjóléti fejlesztéséhez.

A rendelettervezet 22. cikke "Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások" támogatásáról szól, melynek keretében támogatás vehető igénybe:

(a) erdősítésre és fásításra;

(b) agrár-erdészeti rendszerek létrehozására;

(c) az erdőtüzek és a természeti katasztrófák által okozott erdőkárok - többek között kártevőfertőzések és betegségek, katasztrófaesemények, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk - megelőzésére és helyreállítására;

(d) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességének növelését célzó beruházásokra;

(e) új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházásokra.

Az erdősítés és fásítás támogatása az erdősítéssel, valamint a fenntartással - beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is - kapcsolatos költségekre fordítható, utóbbi legfeljebb tíz éven át nyújtható, hektáronkénti éves támogatás formájában. Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek egyaránt támogathatóak. Továbbra sem támogatható viszont a rövid vágásfordulójú sarj erdők, a karácsonyfa telepek, és az energia termelésre szánt, gyors növekedésű fák telepítése.

Az agrár-erdészeti rendszerek támogatása már ismert támogatási jogcím az Új Magyarország Vidékfejlesztési programból. A támogatás a jövőben a létesítés és fenntartás költségeire vonatkozik, maximum három évig.

Az erdészeti potenciál helyreállítása és a katasztrófák megelőzése jogcím esetében mind magán, mind állami szereplők támogatásban részesülhetnek. A támogatás célja a katasztrófavédelmi infrastruktúra kiépítése, a megelőző intézkedések finanszírozása, az erdőtüzekhez, kárfertőzésekhez kapcsolódó eszközök és kommunikációs berendezések létrehozásának és fejlesztésének támogatása. A betegségekkel kapcsolatos megelőzési intézkedéseket kellően alá kell támasztani és tudományos közintézményekkel is meg kell erősíttetni. Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban a közepesen vagy erősen tűzveszélyes erdők részesülhetnek. Az erdészeti potenciál helyreállítása esetén a hatóság hivatalos megerősítése szükséges a kárról, a kártevők és növénybetegség esetén pedig legalább 30%-os pusztulás a támogathatóság előfeltétele.

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó beruházások esetében támogatásban részesülhetnek az állami erdőkkel gazdálkodó, de az állami költségvetéstől független szervezetek is. Ennél a jogcímnél nincs kizárva, hogy a beruházás hosszú távon gazdasági előnyökhöz vezessen.

Az új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások esetében a magán-erdőtulajdonosok, önkormányzatok, kis-és középvállalkozások juthatnak támogatáshoz. Fontos kiemelni, hogy ide tartozhat majd a talaj- és erőforrás kímélő fakitermelő gépek és technológiák támogatása is.

Az erdészeti ágazatban annyira nem jellemző termelői csoportok létrehozására is lesz támogatási lehetőség. A támogatás maximum 5 évig vehető majd igénybe.

A Tanácsi rendelet ismételten megteremti a lehetőségét a Natura 2000 lehatárolásban érintett erdőterületek támogatásának. Célja az EU-s irányelvek végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő költségek és az elmaradó bevétel ellentételezése. A támogatás magán-erdőtulajdonosoknak, valamint erdőtulajdonosok társulásainak ítélhető oda. A tanácsi rendelet kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodók támogatását is lehetővé teszi. A korábbi jogcímeknél az EU-s szabályozás szerint már pozitívan diszkriminált "állami erdőkkel gazdálkodó, de az állami költségvetéstől független szervezetek" támogathatósága itt is sarkalatos kérdés lesz. Az erdőterületeket érintő kijelölés hozzávetőlegesen 830.000 hektárt érint, ebből körülbelül 183.000 hektár esik magán tulajdonú erdőterületre. Eddig az állami hányad alapesetben kiesett a kedvezményezetti körből, aminek a bevonására most úgy tűnik, hogy lehetőség kínálkozik majd, hiszen az állami területek kiemelkedő szerepe a Natura 2000 célok teljesítésében vitathatatlan.

A rendelettervezet 35. cikke foglalkozik az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, valamint az erdővédelem támogatásával. Itt is megjelenik a magán szektoron túl az állami erdőkkel gazdálkodó, de az állami költségvetéstől független szervezetek támogathatósága. A támogatást azok igényelhetik, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. Célként csak olyan kötelezettség fogalmazható meg a tagállamok részéről, melyek a nemzeti szabályozáson túlmutatnak. Nagyon fontos előrelépés, hogy e jogcím keretében a magánszektornak, mindezeken túl, további támogatás nyújtható az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és fejlesztésére.

Az erdészeti ágazat szereplői is lehetőséget kapnak az úgynevezett együttműködés támogatására. A cél azon szereplők összefogásának támogatása, akik valamilyen módon hozzá tudnak járulni a vidékfejlesztési stratégia sikeréhez. A támogatás főként kísérleti projektekre, új termékek, gyakorlatok kifejlesztésére irányul. Külön nevesíti a rendelet az éghajlatváltozás mérséklése céljából végrehajtott közös intzékedéseket.

Összességében tehát az látszik körvonalazódni, hogy a 2007-2013 közötti időszakban már kialakított támogatási formák nem tűnnek el. Sok esetben ugyan jelentős átalakuláson mennek át, de az elvi lehetőség a folytonosság biztosítására megmarad.

Emellett úgy tűnik, hogy a megszorítások nem kímélik majd a támogatás politikát sem. Számolni kell azzal, hogy mind régiós, mind támogatási egység, vagy éppen kérelem szintű finanszírozási korlátozások lépnek majd életbe. Ezek közül már jó néhány most is ismert és alkalmazott támogatási plafonérték.

Mindenképpen figyelemre méltó előrelépés, hogy jelen állás szerint hazánknak lehetősége lesz arról dönteni, hogy az állami erdőgazdaságok által kezelt területeket be kívánja-e vonni az egyes támogatási programokba. Ha ezen a téren pozitív előrelépés történik - a szükséges Bizottsági támogatás mellett -, akkor az erdészeti ágazat forrásigénye messze meg fogja haladni a jelen költségvetési időszakét.

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság