Fából nyerhető biodízel egy gomba segítségével

Fotó: DPA/ Science/ A. Justo/ D. Floudas

Egy nemzetközi kutatócsapat - egyebek közt a spanyolországi Spanish National Research Council részvételével - különböző, fehérrothadást okozó gombák genetikai állományát hasonlította össze a lignint nem bontó barnarothadást okozókéval. A genetikai különbségből arra lehet következtetni, hogy a fehérrothadást okozó gombák 290 millió évvel ezelőtt fejlesztették ki a lignint bontó enzimet, és ezzel egy időben külön nemzetséggé váltak. Ekkor fejeződött be a kőszénképződésről ismert karbonkorszak is.

A kutatók közvetlen összefüggést látnak e tények közt. Ahhoz, hogy a növényi anyagból nyomás alatt és oxigénhiányban kőszén válhasson, nem szabad, hogy elrothadjon. Ettől védi meg a lignin, amely a fát sok gomba számára emészthetetlenné teszi. A lignint elbontó gombák megjelenésével azonban ez a védelem megszűnt, az elhalt növények szétestek, mielőtt kőszénné alakulhattak volna - írják a kutatók a Science című folyóiratban.

Az egyesült államokbeli National Science Foundation közlése szerint a kutatók a közeljövőben arra használnák a fehérrothadást okozó gombákat, hogy az általában még a baktériumok számára is feltörhetetlen növényi lignin-cellulóz hálókat elbontsák. Így a bennük rejlő cukrot fel lehetne használni bioüzemanyagok előállításához.

Bernd Krautkremer, a németországi Fraunhofer Intézet bioenergia-szakértője a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint nagy lehetőséget lát a ligninbontó gombákban. A bioüzemanyagok jelenlegi legnagyobb problémája ugyanis az, hogy konkurenciát jelentenek az élelmiszerek számára. A gombák segítségével azonban olyan nagy lignintartalmú, ember számára emészthetetlen növényi részeket is hasznosítani lehetne, mint a fa vagy a szalma.

Forrás: MTI

FATÁJ kiegészítések:

(előzmény)

Dízel-gomba az őserdőből (sg.hu 2008-11-05)

A Montana Állami Egyetem felfedezése nagyobb jelentőséggel bír, mint 15 évvel ezelőtti áttörésük, amikor egy rák kezelésére alkalmas hatóanyagot, a taxolt találták meg egy gombában, nyilatkozott Gary Strobel az egyetem növénytudományi professzora. trobel, aki folyamatosan járja a világot hasznos mikrobákat ígérő egzotikus növények után kutatva, Dél-Amerikában egy patagóniai esőerdőben talált rá a gombára, még 2002-ben, amikor számos növényt begyűjtött, köztük egy ősi fa, az úgynevezett "ulmo" ágait is.

Amikor munkatársaival megvizsgálták az ágakat, belsejében egy gombát találtak, amit vizsgálatoknak vetettek alá és felfedezték, hogy a gomba, "Gliocladium roseum" gázokat termel.

A későbbi tesztek kimutatták, hogy a gomba - oxigén korlátozás hatására - több olyan alkotóelemet hoz létre, ami rendszerint a nyers olajból kinyert dízel üzemanyagban is megtalálható. "Ezek az első olyan organizmusok, melyek bizonyítottan dízel hozzávalókat állítanak elő" - mondta Strobel. "Ez egy jelentős felfedezés."

(a jelen)

Fából dízel (FATÁJ 2012-07-04)

A faipar újabb versenytársa, az erdőgazdálkodók újabb piaci lehetősége, ha ez az eljárás elterjedne. Az OMV Schwechaton megnyitotta BioCRACK próbaüzemét.

A második generációs üzemanyagokat biomasszából állítják elő a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás feleslegeit (pl. faapríték és szalma) felhasználva, de élelmiszer [mármint élelmiszer alapanyag] felhasználása nélkül. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyag nem fog versenyezni az élelmiszerhez szükséges területekkel.

kieg: Tóth János, FATÁJ