Hatástalan a finn bioenergia politika

Dr. Gémesi Zsolt 2009. május 10-én a Nádudvari Zöldakadémia keretében tartott előadása anyagából azt láthatjuk (11-12. oldalak), hogy Finnországban a megújuló energiák részaránya 2006-ban 23% volt és a 2009. évi ismeret szerint 2020-ra ennek 38%-ra emelését tervezték. A 2006. éviben mintegy 4%pont a vízi energia, a többi pedig fa és faipari melléktermék alapú.

Ezzel Finnország 2006-ban és várhatóan 2020-ban is a 3. legmagasabb részarányban alkalmaz megújuló energiát Európában.

Ennek ismeretében különösen érdekes Keijo Mutanen finn bioenergia szakértő lesújtó véleménye a finn bioenergia politikáról, melyet hatástalannak tart. Véleményét a forest.fi angol nyelvű hírportál ismertette 2012. július 27-én. A cikket Hannes Mäntyranta írta.

Szeretjük azt gondolni [a finnek], hogy az energia technológia vezető gyártói között vagyunk. Távfűtés, kombinált hő és áram termelés, nukleáris és vízi erőmű terén specialisták vagyunk.

Keijo Mutanen szerint ez azonban csak bizonyos mértékig igaz. Az utóbbi 40 évben a tény fakitermelés erősen a tartamos kitermelési lehetőségek alatt maradt. Még mindig túlságosan olaj alapon állunk. A bőségesen erdősült Finnország összes energia igényének 39%-át még mindig olajból, földgázból és szénből fedezi, miközben fából csak a 23% származik. [A 23%-os hányadról ezek szerint 2006. és 2012. között nem sikerült előrébb lépni.]

Évente 7 millió hordó olaj egyenértékű kitermelhető fa marad az erdőkben. Csak az egylakásos családi házak évi olaj fogyasztásának értéke 0,7-1,0 milliárd Euró közötti. Ebből 0,6-0,7 milliárd euró külföldre megy az import fejében, miközben az ország külkereskedelmi egyenlege negatív.

Mutanen szerint legalább 15 évvel le vannak maradva Svédország, Németország, Dánia, Hollandia és Ausztria mögött az épületfűtés és a kapcsolódó technológiák terén. A felsorolt országok ugyanis maguktól elkezdték e szektorukat fejleszteni, Finnország azonban csak az EU felszólítására látott ehhez hozzá.

A mai energia-kihívásokra a legjobb válasz a kisléptékű termelés, amely közvetlen kapcsolatban van az épületfűtéssel és a fűtő vállalkozásokkal.

A tőzegtermelési adó kitörölte a fához köthető megoldások támogatását.

Németország és Ausztria tömegesen állít elő kis pellet kazánokat. "Mi is tehettük volna ezt, de őszintén szólva a pellet iparunkat többé-kevésbé térdre kényszerítették," mondja Mutanen. A korábbi kereskedelmi és ipari miniszter úgy döntött 2006-ban, hogy 2020. előtt Finnországnak nem kell növelnie pellet felhasználását. "Azóta próbáljuk megváltoztatni ezt a döntést, de úgy látszik ez erőnkön felüli feladat. Mivel nem tudtuk elegendően fejleszteni az épületfűtési hazai piacunkat - miközben más országok ezt megtették - senki sem akarja az ebbe befektetés kockázatát vállalni. A 15 éves lemaradást már nem lehet behozni."

A nagy finnországi erőműveket és fűtőműveket a világ vezető berendezéseinek tartották. Ezeket eredetileg tőzeg égetésére szánták és tervezték, a fára csak később gondoltak. Annak ellenére, hogy más országoknak - pl. Svédországnak - nem okoz gondot a tőzeg égetése, környezetügyi okokból és EU szakpolitika miatt ma már azon versengenek itt, hogyan lehetne megszabadulni a tőzeg égetéstől. Pedig Svédországnak ugyanazoknak az EU szabályoknak kell megfelelnie.

A jelen finn kormány programjában szerepel a Green Alliance igényének megfelelően a tőzeg-adó. Talán nem vették figyelembe az EU Bizottság határozatát, mely megtiltja a fa és a tőzeg közötti árarányok megváltoztatását politikai alapon? Minden esetre Finnország csökkenti a faalapú energia támogatását. A megújuló energiaforrásokra ezzel újabb csapást mértek, pedig a cél mintha ennek az ellenkezője lenne.

[Eztán a cikk szerzője mégy kb egy oldalon keresztül morog a tőzeggel kapcsolatban.]

Támogatott betáplálási ár, avagy zöldáram ár (feed-in tariff FIT)

A fűrészüzemek részére a hálózatba eladott áramra először jó tarifarendszert dolgoztak ki. Majd aláásták ezt az üzemenkénti éves átvételi kWh plafonok bevezetésével, mivel ezek mértékét túlságosan alacsonyan határozták meg. Ennek hatására utána senki sam akarta a befektetés kockázatát vállalni. A Finn Fűrészüzemek Szövetsége azt javasolta, hogy az átvételi árszint megtartása mellett duplázzák meg az átvételi mennyiségi plafonokat, hisz annak hatására25 cég már megfontolná a beruházást. Igaz, ez még mindig csak a fele az eredetileg tervezett 50-nek.

Mutanen szerint az EU által elvárt megújuló hányad nem érhető el egy csapásra, csak sok kis lépésben. A jelen szakpolitika azonban a nagy projektek esetében is hasonlóan hatástalan. A Rovaniemiben, Lappföldön tervezett megújuló alapú erőmű építését például ismét elhalasztották (most jövő őszre). Többen tartanak attól, hogy ez a terv sosem válik majd valóra. A környékbeli erdők akkumulálódó növekménye pedig használható lenne energiatermelésre.

Úgy tűnik a finnek nem ezt az utat választják, helyette importált olajjal fűtenek. "Nagyon remélem, hogy változás lesz ebben a politikában," mondja Mutanen

[Úgy tűnik, hogy a megújuló energiahordozókkal kapcsolatban nem csak Magyarországon, de az e téren sokkal több forrással rendelkező Finnországban is nagy viták vannak]

A forrás alapján ford.szerk: Mőcsényi