---

Forró ősz a nemzetközi erdészeti politikában

- Ismert, hogy 2011. júniusában az erdészetért felelős miniszterek egy olyan döntést hoztak, hogy ki kell munkálni egy Európára érvényes, olyan, joghatással bíró egyezményt, amely az erdőre vonatkozik.

- Ennek kezdeti lépései hazánk EU elnökségének idejére nyúlnak vissza.

- Igen, bár egy-egy ilyen miniszteri konferencia előkészületei mindig több éven keresztül zajlanak, úgyhogy több ország is vezette az EU delegációját ezen időszak alatt, tehát így osztozunk a dicsőségen. A döntés értelmében az egyezmény tervezetének kidolgozására alakult egy tárgyaló testület, amelynek az a feladata, hogy négy ülés során 2013. június 30-ig állítson össze egy szövegjavaslatot. Ennek a tárgyaló testületnek a második ülésére kerül sor szeptember első hetében, Bonnban. Ez alkalommal már nem elvek és a koncepció megvitatására, hanem normaszöveg-tervezet kidolgozására, megvitatására kerül sor.. Amennyiben elkészül a szöveg, és elfogadják a tagországok, akkor egy valoszínűleg Spanyolországban, 2013-ban sorra kerülő miniszteri értekezleten írják majd alá.

- Mi a FAO szerepe a folyamatban?

- Csupán annyi, hogy megkérték a tagországok, hogy lássa el a titkársági feladatokat, és biztosítsa, hogy a tárgyalási folyamata szövegtervezetet az ENSZ-normáknak megfelelően dolgozzák ki. A titkársági teendőket zömében az én osztályom munkatársai - beleértve magamat is - látjuk el. A tagországok arra törekednek, hogy a kidolgozott egyezmény majd az ENSZ keretein belül működő jogi eszköz lehessen.

- Mi a következő program?

- Az ENSZ Erdészeti Fórum (UNFF) keretében született egy döntés, hogy az erdészet finanszírozási kérdéseiről egy megállapodást kellene tető alá hozni. Egyes országok egy nagy nemzetközi alap felállítását szorgalmazzák, mások egyéb pénzügyi konstrukciókat látnának üdvözítőnek. Természetesen ilyen döntések nagyon alapos előkészítést igényelnek. Ezzel kapcsolatban lesz egy szakértői értekezlet szeptember második felében, Rómában, amit a FAO rendez az erdészeti együttműködő partnerekkel (13 más ENSZ és nem ENSZ szervezettel).

- Mi volna a célja ennek az alapnak?

- Alapvetően a fenntartható erdőgazdálkodás finanszírozását szolgálná. Olyan költségeket fedeznének ebből, amelyek forrása piaci alapon nem állnak rendelkezésre.  

Van olyan ország, ahol az ipari termelés nagyon magas szinten van, az erdősültség pedig csak 10 százalék, máshol az erdők aránya 97 százalék, ipari termelés pedig gyakorlatilag nincs. Nyilvánvaló, hogy mások a lehetőségek, másként működik a piac, de az erdőkkel kapcsolatos bizonyos elvárások mégis ugyanolyanok.

- Ez egyféle újraelosztás lehetne?

- Nem mondanám, hogy újraelosztás, de mindenképpen valamilyen keresztfinanszírozás. Máshol keletkező költségek átvállalását, az erdő létezési értékének elismerését is jelenthetné. Továbbá a tartamos erdőgazdálkodás jogszabályi és intézményi háttér kialakításának a segítését a világ olyan térségeiben, ahol mindez alapvető nehézségekbe ütközik.

- A kedvezményezettek köre ennek megfelelően mely országokból kerülhet ki?

- Nyilván nem az OECD országok közül, hanem a világ másik térségeiben. Első sorban Afrikára, de Ázsiára és Dél-Amerikára is gondolhatunk. Persze az erdészet finanszírozása nem csak egy alap létének vagy nem létének a kérdése. Más eszközökre is kell és lehet gondolni, beleértve az adókat és adókedvezményeket, különböző piaci szabályozókat, tarifákat, hiteleket stb. 

Sajna egyelőre az alap felállításáért való elkötelezettség egyelőre nem jelentkezik markánsan. Ez várhatóan mindenképpen egy hosszabb távú projekt lesz.  Nem csupán pénzügyi alapra kell gondolni, hanem az adó és a vámtarifa rendszerek módosítására is szükség lesz.

Ezzel kapcsolatban lesz egy szakértői értekezlet szeptember második felében, Rómában, amit a FAO rendez az erdészeti együttműködő partnerekkel (13 más ENSZ szervezettel, IMF-fel közösen). Az összejövetelen azt az átvilágító tanulmányt tárgyaljuk meg, ami az erdészeti ágazat finanszírozásáról készült ebben az évben.

Ezt követően - szeptember 24-28-a között - kerül sor a FAO Erdészeti Bizottságának (COFO) a 21. ülésére, amelynek egyik fő feladata az erdészet szerepének meghatározása a FAO új stratégiájában. Ugyanis zajlik egy nagy reform folyamat a szervezeten belül, amelynek keretében a FAO stratégiáját vizsgálják felül. Ezzel együtt a RIO+20 erdészettel kapcsolatos határozatait igyekszünk feldolgozni, továbbá az erdészet más ágazatokkal való - szektor közi - együttműködési lehetőségeiről, ezek erősítéséről tárgyalunk.  Beleértve a politikát, a stratégiát, a gazdaságtervezést, az ágazatközi kapcsolatok fejlesztését. Ugyanis az erdészet alapvető gondjai gyakran nem az ágazaton belül keletkeznek, hanem azon kívül. Jó példái ennek többek között a földhasznosítással, földhasználattal kapcsolatos döntések, melyek nem erdészeti kompetencia, de a hatásuk az erdészetnél csapódik le. Természetes, hogy ezeket a problémákat nem lehet csak az erdészeten belül megoldani.

Ezzel párhuzamosan szervezzük a III. Erdészeti Világhetet is.
További feladat még ebben az évben a Klímaváltozási Egyezmény irányító testületének ülésén való részvétel.

A FAO Erdészeti Bizottság ülése egy hétig tart, melyen a szokásos kormányközi tárgyalások mellett, de számos egyéb rendezvényre is sor kerül, ahol kötetlenebb formában nyílik lehetőség a szakmai kérdések megbeszélésére.

- Mi a helyzet az erdészeti kommunikációval?

- Nagyon fontos terület, sőt, mondhatni egyre fontosabb. Ahogy távolodik az ember az életforma változás okán a természetes környezetétől, úgy lesz egyre fontosabb, hogy erre az egyébként eltéphetetlen kapcsolatra emlékeztessük magunkat. Az Európai Erdészeti Kommunikációs Hálózathoz hasonlóan megkezdtük hasonló regionális hálózatok kialakítását, a témával foglalkozó kollégák összejövetelét Dél-Amerikában, Ázsiában, és KeletPekingben és Tanzániában, Nyugat-Afrikában. Jövőre szeretnénk beindítani ezt a munkát Nyugat-Afrikában is. Az a célunk, hogy minden földrészen jöjjön létre a téma iránt érdeklődőkből egy szakértői csoport, egy mag, amely a térségben helyben fölkarolja az erdészeti kommunikáció ügyét.

- Ezek informális csoportok?

- Nem, teljesen hivatalosak. Az első lépések megtételében segítünk, de bízunk abban, hogy. az egyes országokban lesz további érdeklődés a fenntartásuk finanszírozására. A COFO tárgyalni fogja az erdészeti kommunikációs stratégia tervezetét is, ami biztosítja a téma helyét az Erdészeti Bizottság munkatervében is, mert ezen túlmenően további gyakorlati lépéseket is tervezünk. Összeállítunk például egy kommunikációs "eszköztárat", amely azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti szintű erdészeti kommunikációval foglalkozó szakembereknek legyen egy fajta tudásbázisa, hogy a tagországok kész mintához vagy útmutatókhoz nyúlhassanak egy-egy kommunikációs feladat megoldása során. Természetesen a FAO maga is élen kíván járni az erdészettel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, valamint az erdészet ügyének képviseletében a különböző médiumok esetén.

Zétényi Z. - Forestpress