---

Korai álomba menekülnek az erdők fái

- Általánosnak egyáltalán nem nevezhető a vörösödés folyamata, ami már augusztusban megkezdődött. Hosszú időtávban, több száz vagy több ezer évre visszatekintve bizonyára már többször is előfordult hasonló, mi viszont ritkán szembesülünk ilyesmivel. A jelenség egyértelmű oka az extrém szárazság és hőség - mondta el lapunk érdeklődésére Burián Endre, a Mecsekerdő Zrt.erdőgazdálkodási osztályvezetője.

A szakember hozzátette, a rendhagyó időjárási hatások ellen védekezve a fák korábban próbálnak meg nyugalmi állapotba kerülni, ezért leállítják életműködésüket, leveleiket ledobva csökkentik párologtató felületüket. Azt, hogy az időjárás viszontagságai milyen kárt okoznak az idősebb állományban, biztosan majd csak jövő tavasszal lehet megtudni. Akkor mutatkozik meg, hogy az egyedek minden hajtáson, vagy csak az idősebb ágakról, illetve tőről kezdik meg az újuló vegetációt.

Különösen nagy kár érheti a friss telepítésű csemetéseket, az egy-három éves erdőújulásokat, a bennük esett kárt már most felmérik. Könnyebben vészelik át a csapadékhiányt a molyhostölgyek, a virágos kőrisek, a cserfák, de a déli tájolású lejtőkön, dombtetőkön ezeket a fajtákat is megviseli a szárazság.

Gyengül a szomjas növények védekezőképessége

A lassan két hónapja tartó teljes szárazság nemcsak a szántóföldi növényeket, az erdő fáit viseli meg, hanem az ültetvények és háztáji kertek gyümölcsfáit, díszkertek, udvarok cserjéit, bokrait is. Az aszály hatásait a nemes fák, illetve a fiatalabb örökzöldek (tuják, buxusok) jobban megsínylik, de a csapadék hiánya még az igénytelen sövényekben (fagyal, mályva) is komoly kárt okozhat.

A lapunk által megkérdezett szakember elmondta, hogy a kiszáradás tüneteivel (levélszáradás, lehullatás) járó védekezési reakció végeredménye csak jövő tavasszal látható. Nem mellékes, hogy a legyengült növények kórokozók elleni védekezési mechanizmusa is gyengül.

Száradó halastavak

A csapadékmentes időjárás nemcsak a Balatonban és a legnagyobb tavunk környezetében okoz szélsőséges körülményeket a vízállásban, egyre nagyobb gondban vannak a baranyai halastavak üzemeltetői is. A vizek többsége ugyanis a források, patakok elapadásával elveszítette természetes utánpótlását, és a kipárolgás miatt olyan jelentős a vízveszteség, hogy az a halállomány létét veszélyezteti. Az üzemeltetők sok esetben igyekeznek fúrt kutakból átmeneti vízutánpótlást nyerni, a szivattyúzott víz, ha kevés is, az oxigénpótlásban is segít.

Vége az aszálynak?

Nemzetközi kutatóintézetek előrejelzése szerint az idei ősz és tél az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. Az Európára vonatkozó őszi prognózis szerint a szeptember melegebbnek, az október hűvösebbnek, míg a november átlagos hőmérsékletűnek mutatkozik. Csapadék tekintetében a hosszú távú előrejelzések biztatóak és az aszály végét vetítik előre. Kiadósabb esőre legkorábban a jövő hét második felétől lehet számítani térségünkben.

Forrás: bama