Értékmegőrzés - a nemzeti parkok ellenőrzése

Eredményes volt a Nemzeti Parkok természetvédelmi tevékenysége 2007 és 2011 között - ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ négy igazgatóság helyszíni ellenőrzése mellett, a Vidékfejlesztési Minisztérium irányító szerepét is értékelte. A jelentésből kiderül, hogy az igazgatóságok alapvetően teljesítették a természetvédelmi feladatokat, ám a konkrét célok meghatározása nem történt meg. Az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy az igazgatóságok a természeti területek használatba adásánál nem biztosították az átláthatóságot és a széles nyilvánosságot.

Az Állami Számvevőszék közzétette a nemzeti park igazgatóságok feladatellátásának és vagyonkezelésének ellenőrzéséről készült jelentését, mely a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából tesz megállapításokat, emellett kitér a nemzeti parkok 2011. évi költségvetési beszámolóinak megbízhatóságára is. A jelentés a Körös-Maros (Békés megye), a Hortobágyi (Hajdú-Bihar megye), a Duna-Ipoly (Pest megye), valamint az Őrségi (Vas megye) nemzeti parkok igazgatóságainak tevékenységéről készült.

Alapvetően eredményes volt a természetvédelmi tevékenység

A természetvédelmi kezelési tevékenységet alapvetően a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljaival összhangban lévőnek és eredményesnek találta az ellenőrzés. Nőtt a folyamatos erdőborítással fedett területek aránya és sikeres volt a fajmegőrzési és élőhely-védelmi tervek végrehajtása. A vadállomány szabályozása összhangban volt a természetvédelmi célokkal, valamint eredményesek voltak a madárvédelmi tevékenység során hozott intézkedések. A védett madarak egyedszám csökkenésének elkerülése érdekében például 2007-2011 között 1118 kilométer szabadvezeték szigetelését, és mintegy 86 kilométer légvezeték földkábelre cserélését végezték el.

Nem határoztak meg konkrét szakmai feladatokat a parkok számára

Az ellenőrzés megállapította, hogy az igazgatóságok működésének szabályozása, a kialakított intézményi rendszer az ellenőrzött időszakban a természetvédelmi alapfeladatok ellátását biztosította. Az ÁSZ jelentése kifogásolja ugyanakkor, hogy minisztérium az éves költségvetések tervezése során az igazgatóságok számára nem fogalmazott meg konkrét szakmai előírásokat és feladatokat, a hatályos környezetvédelmi programok céljainak teljesítéséhez. A nemzeti parkok által kezelt állami vagyon egyaránt kiterjed a védelemben részesülő természeti értékekre és emlékekre, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb ingó- és ingatlanvagyonra. Az ennek hasznosításából származó saját bevételek (haszonbérleti díjak) is növekedtek, amit a jelentés eredményesnek minősített.

A számvevők ugyanakkor hiányolták a nemzeti park igazgatóságok által alkalmazott szabályok közül azokat a sajátos és részletes előírásokat, amelyek alapján a bérbe adott területekre meghatározható a bérleti díjnak a piaci értéktől való eltérítése. A helyszínen ellenőrzött igazgatóságok a haszonbérleti szerződések megkötésénél a bérleti díj meghatározására pontos szabályokat nem alakítottak ki. A természeti területek használatba adásánál a hirdetmények nem biztosították az átláthatóságot, a széles nyilvánosságot. A helyszínen ellenőrzött igazgatóságok 2011. évi beszámolói azok vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet mutattak. Az ellenőrzött igazgatóságok zárszámadási beszámolójában lényeges hiba, azok gazdálkodásában lényeges szabályszerűségi hiba nem volt.

A költségvetési keretszámok és a konkrét célok összehangolását javasolta az ÁSZ

Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a vidékfejlesztési miniszternek javasolta, hogy határozza meg az igazgatóságok természetvédelmi célok teljesítéséhez kapcsolódó konkrét feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket és ennek ismeretében alakítsa ki költségvetési keretszámaikat. A helyszínen ellenőrzött nemzeti park igazgatóságok vezetőinek az ÁSZ javasolta az, hogy vizsgálják meg a kezelésükben lévő területek hasznosítását megelőzően a saját használathoz, illetve a használatba adáshoz kapcsolódó teljes körű kiadások, valamint várható bevételek arányát és ezek eredményeinek ismeretében döntsenek a bérbeadásról. A számvevők javasolták továbbá, hogy intézkedjenek a haszonbérleti szerződés keretében hasznosítandó területek szélesebb körben történő meghirdetésére az átláthatóság érvényesítése, a verseny növelése érdekében.

Forrás: Greenfo