Faipari és bútoripari minimálbér emelés állami támogatása

Rolek Ferenc annak kapcsán közölte ezt az MTI-vel, hogy a felek megállapodása alapján a minimálbér 2013-ban az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik.

Az alelnök elmondta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi plenáris ülése után a kormány megvizsgálta a szakszervezetek és a munkaadók elképzeléseit, és konszenzus alakult ki a három oldal között.

A megállapodás szerint bérajánlás nem lesz, 11 ágazatban pedig a kormány fél éven keresztül átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Ez a kormány által az oldalak rendelkezésére bocsátott számítások szerint maximum 10 milliárd forint költségvetési forrást igényel - mondta.

Rolek Ferenc közölte, hogy az érintett 11 ágazatban 256 ezer munkavállaló dolgozik, közülük például a kiskereskedelemben 90 ezer, az építőipar két érintett ágában - a speciális szaképítésben és az épületek építése terén - 40 ezer, az élelmiszergyártásban 30 ezer dolgozó bérét érinti az intézkedés.

Ezen négy ágazat mellett a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely szolgáltatásban, és a vendéglátásban segítené a kormány a béremelést.

Az MGYOSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár jövőre fél évig átvállalja a kormány a béremelés terheit, vagyis a nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő cégek bérköltsége csak 2,6 százalékkal emelkedik, a jövő évi béremelésnek tovagyűrűző hatásai vannak, mivel 2014-ben már teljesen a cégeknek kell viselniük a terheket. Ezt a 2014-es minimálbér-tárgyalásoknál majd figyelembe kell venni - tette hozzá.

Forrás: MTI

A jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról (szakmunkás minimálbérről) konzultált a kormánnyal a munkaadói, a munkavállalói, a civil, az egyházi és a tudományos oldal a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) hétfői ülésén.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára előterjesztésében kiemelte: a kabinet a munkaadókkal és a munkavállalókkal hosszabb ideje egyezetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyen sikerült elfogadni egy kompromisszumos javaslatot. A javaslat szerint a minimálbér jövőre az idei 93 000 forintról 98 000 forintra nő - ez csaknem 5,4 százalékos növekedés -, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: az új Munka törvénykönyve előírja, hogy a kormánynak a minimálbérről és a garantált bérminimumról - azok kihirdetése előtt - konzultálnia kell az NGTT-vel. Kardkovács Kolos kifejtette: mivel a kormány tisztában van azzal, hogy egyes érzékeny ágazatokban probléma a béremelés kigazdálkodása, így ezen ágazatokban - vagyis az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a speciális szaképítésben és az épületek építése területén - 2013 első felében a kormány átvállalja az emelés terheit a vállalkozásoktól.

A mezőgazdaság azért nem került be ezen ágazatok közé, mert adóoldalon egyéb kedvezményeket élvez, másrészt az úgynevezett de minimis támogatások miatt nem adható bértámogatás - fejtette ki Kardkovács Kolos.

Hozzáfűzte: a kormány a vállalkozások azon javaslata mellett áll, amely szerint a támogatás folyósítása egy összegben, minél egyszerűbben, adminisztrációval alig terhelten történjen; cserébe a kormány azt várja el, hogy azt béremelésre fordítsák.

Apró Antal Zoltán a civil oldal nevében kifejtette: az oldal támogatja, hogy jövőre a legkisebb bérek a várt infláció feletti mértékben emelkedjenek; ez a magas inflációs környezet miatt kiemelten fontos.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, a munkavállalói oldal képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról való megállapodás nem lezárása az év végi, jövő év eleji bérvitának, már csak azért sem, mert helyi alkuk születhetnek, és a közszférában sem zárultak le az egyeztetések. Úgy vélte, hogy a kormány nem folytatott minden érintettel vitát, mert a közszolgálat területén csaknem 160 ezren kapnak minimálbért vagy szakmunkás minimálbért.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a munkavállalói oldalnak továbbra is meggyőződése, hogy az ország helyzete közgazdaságilag nem indokol béremelést. Ugyanakkor a munkaadókban van szolidaritás, és szociális érzék, ezért úgy vélték, nem lehet 650 ezer ember "kezét elengedni", főleg azokét nem, akik az elmúlt évek legnagyobb vesztesei - fűzte hozzá.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bérekről nem volt érdemi konzultáció, sőt az ágazatban az utóbbi két és fél évben az érdekegyeztetés minden formája "eltűnt a süllyesztőben".

Kardkovács Kolos szavaira reagálva Nagy Tamás elmondta: valóban vannak olyan szereplők, akik kapnak támogatást - például az őstermelők -, de a több mint 100 ezer mezőgazdasági munkavállaló bérét fizető ágazatok az agráriumon belül nem kapnak semmiféle támogatást sem.  

Kardkovács Kolos a felvetésekre kifejtette: a közszférában minden bérkövetelést legálisnak és indokoltnak tartanak, de a gazdaság stabilitása, a költségvetési hiány tartása érdekében a közszférában nem módosíthatták a bértáblát. Célzott béremelések ugyanakkor voltak, például az egészségügyben, és reményei szerint a tanári bérek rendezése is esedékes lesz 2013 szeptemberétől. Hozzáfűzte: a kormány tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban is nehéz a helyzet, ugyanakkor az agrárium éves szinten több 100 millió forintos európai uniós támogatásban részesül.     

Az ülésen határozatképtelenség miatt most sem sikerült módosítani az NGTT szervezeti és működési szabályzatát, ezért a munkaadói és a civil oldalon felvetették, át kellene gondolni az NGTT működését.

Forrás: MTI