Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén

Az erdő, mint különösen értékes, és gazdag életközösség megőrzése élőhelyvédelmi feladat. Ezt szem előtt tartva a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Környezeti és Energia Operatív Program keretében sikeresen pályázott a működési területén található élőhelyek fejlesztésére és helyreállítására a "Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén" című projekttel.

A megvalósításra 2012. május 15-én kötött szerződést a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt-vel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft, összesen 160.062.730 Ft támogatási összeggel és 2014.12.31-i megvalósulási határidővel.

A pályázat célja, hogy a Gyulaj Zrt. Tamási, Pincehelyi, és Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozások valósuljanak meg. A természetes folyamatok helyreállítása nagymértékben megkönnyíti a területek megfelelő kezelését, hosszú távú fenntartását.

A pályázatban szereplő erdőrészletek, erdőtömbök egyik legnagyobb problémája az agresszívan terjedő idegenhonos fafajok térhódítása, mint a bálványfa, az akác, vagy a zöld juhar. Ennek következtében az erdő ökológiai egyensúlya megbomlik. Az eredeti élőhely, életközösség visszaállítása e fafajok extrém ellenálló-képessége miatt különös körültekintéssel végzett mechanikus és vegyszeres kezeléssel lehetséges, amely hazai fafajok ültetésével egészül ki.

Az idegenhonos fajok eltűnésével jelentős nyomás alól szabadulnak fel a Dél- Mezőföld és a Tolnai-dombság Natura 2000 területeinek értékes fás társulásai. A természetes folyamatok újra érvényesülhetnek, és az erdők faj és korosztály eloszlása a természetszerű erdők irányába mozdul el.

A Tolnai-hegyhát középső részén lévő erdei és fekete fenyvesek a II. világháború után keletkeztek. Az itt élő sváb lakosság kitelepítése után rengeteg felhagyott szőlő és gyep terület maradt gazdátlanul, melyet az 50-es, 60-as években fenyővel ültettek be az akkori fafaj- politikai irányelveknek megfelelően. Mára azonban kívánatossá vált leromló állományaik őshonos fajokkal történő lehetőség szerinti cseréje. A Tolnai-hegyháton telepített fenyvesek átalakítása megteremti az egybefüggő erdőborítottságot, ellenállóbbá teszi az erdőt az invazív fajokkal szemben, csökkenti a táj fragmentációját és növeli a megtelepedésre alkalmas élőhelyek területét. A vegetációs időszakonként átgondolt, egymásra épülő beavatkozások, és a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező módszerek garantálják, hogy a körültekintően elindított természeti folyamatok hosszú távon fennmaradjanak.

A projektben szereplő további területek közt szerepel a fokozottan védett nyílt homoki tölgyesek egy maradványállománya, a Németkéri Barát-erdő, melynek öregedő állománya természetes megújulásra csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képes. A tervezett védőkerítés egyrészt a vadállomány romboló hatásaitól, másrészt a szándékos emberi károkozástól való védelmét jelenti e ma már ritka, sérülékeny erdőtársulásnak. A helyi védettséget élvező és kultúrtörténeti jelentőségű Gyulaji magyar tölgyesben szintén a természetes felújulás segítése a legfontosabb feladatunk. A Gyulaj Zrt. mint a területek kezelője, megőrzéséért felelősséggel tartozik. A magyar tölgy a Kárpát-medencében ritka fafaj, a Gyulaji-erdő jelentős élőhelye.

A projekt végrehajtásának ideje a természet folyamataihoz viszonyítva rövid, de hatásai igen hosszú távon érezhetőek lesznek. A kitűzött célok elérésével várhatóan javul a régió természeti területeinek állapota, növekszik a közösségi jelentőségű élőhelyek területaránya, és lehetőség nyílik az ökológiai egyensúly valamint a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartására.

Forrás: GYULAJ Zrt.