|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2013-02-15
Mentsük meg Vác vasútállomás épületeit!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
2013. 02. 07-én (csütörtök) 10 órakor Vác állomáson - találkozó az állomásfőnöki iroda előtt - Vác állomás épületeinek megmentése tárgyban bejárás lesz (volt, FATÁJ szerk.) a NIF, a MÁV, Vác Önk. és a civil szervezetek képviselőivel.
Kérem amennyiben módjában áll támogassa ügyünketés/vagy vegyen részt a bejáráson. Köszönettel, üdvözlettel; Rainer Péter Vác mb. főépítésze A főépítész leve itt olvasható:
KULTÚRÁNK MEGŐRZÉSE ÉS/VAGY MODERNIZÁCIÓ a váci vasútállomás épületeinek bontása és elsivárítása kapcsán
Talán minden magyar hallott már róla, ha nem, most tudat(osít)om, hogy az első hazai gőzüzemű vasútvonal 1846-ban létesült Vác és Pest között, az első villamosított vasút-vonal pedig 1911-ben Vác és Gödöllő között. Ezek ipartörténeti események és alkotások, melyekre minden magyar büszke lehet(ne). A vasútvonalak és állomások ránkmaradt jeles tárgyi emlékeit, épületállományát megőrizni, védeni, továbbhagyományozni kötelességünk.
Gondolkozzunk! A súlyos beteget meggyógyítjuk - legalábbis mindent elkövetünk ennek érdekében - és nem megöljük! Építményeinket, örökségünket miért pusztítjuk el?!
A több mint másfél évszázados vasúttörténetünk kezdeti időszakából nem sok maradt ránk, de százévesnél régebbi épületek még akadnak. Ezek állapota - a múlt és a jelen rendszernek is köszönhetően - erősen avult, leromlott. Ha a rendszeres karbantartásokat, esetenkénti nagyjavításokat elvégeztük volna, most nem itt tartanánk. De ezek még most is menthetők, helyreállíthatók, használhatók, hasznosíthatók. Nem igaz, hogy a helyre-állításuk nem rentábilis. Ez az épületállomány rendbehozva még legalább további száz évet bír. Új épületeinkről vajon elmondhatjuk-e ezt? Elpusztítani valamit természetesen egyszerűbb, könnyebb, olcsóbb, mint megmenteni, helyreállítani. De a pusztítás végleges, nem lehet visszacsinálni, meg nem történtté tenni! Hazánk régi, történelmi épületállományának szinte már szisztematikus bontása mind a mai napig tart és úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. A bontásban anyagilag érdekelt a tulajdonos - legyen az állam, önkormányzat vagy magánszemély -, az építésztervező, aki a várható munka reményében szó nélkül kiszolgálja a megbízót, és a hatóság is, aki minderre áldását adja - lásd a bontási engedélyek tömegét. Minden valamirevaló építésznek, de laikusnak is tudnia kell(ene), hogy alap nélkül nincs felépítmény, még szájbarágósabban: múlt nélkül nincs jövő, csak jelen. Nem értem, hogy a büszke magyar miért szégyelli múltját, miért írtja, pusztítja kultúrája még meglévő épített örökségét, nap mint nap, ma is (csak nem a pénzért, feledve, hogy magyar?). Ezt tenni, ebben részt venni öngyilkosság. Az a nép, nemzet melynek nincs identitástudata, fogytán épített öröksége, múltjának emlékei, sőt írtja azokat, halálra van ítélve. Visszatérve Váchoz, azt a tájékoztatást kaptam a MÁV vezérigazgatóságán, hogy az állomás épületei - az állomás-, a pályafenntartás- és laktanyaépület kivételével - bontásra kerülnek az új, "racionális", P+R parkolós, modernizált állomás kialakítása érdekében. Terv szerint látványban egy letarolt, 2-300 parkolós, csenevész csemetefákkal beültetett sivár terület lenne, melyet az új perontetők, le-följárók és liftházak oldanak valamelyest. Nem értem, hogy e "bontásérett" épületek eddig miért nem kaptak kellő figyelmet, odafigyelést; országos műemléki, vasúti vagy legalább helyi védettséget. Nem modernizálás-, fejlődés-ellenes vagyok, hanem örökségvédő. A modernizálás, a fejlesztés és az örökségvédelem nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Ésszerű kompromisszumra, megoldásra kell(ene) törekednünk és nem "A múltat végképp eltörölni."
Ehhez kérem támogatásukat, segítségüket, Magyarország és Vác érdekében.
Budapest-Vác, 2013. január 30.
Tisztelettel, Rainer Péter Vác mb. főépítésze
|
| |||||||
|