Fokozódó gyapjaslepke károsítás

Fotó: Csóka György

Amíg az ERTI "A 2011. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2012-ben várható károsítások" című kiadványában - az erdészeti szakirányítóktól és erdőgazdálkodóktól beérkezett információk alapján - a gyapjaslepke hernyójának károsítása 2011-ben 3347 ha-t, a petecsomóval való fertőzöttség pedig 5082 ha-t tett ki, addig az OENyR 2012-ben 8147 ha-on regisztrált hernyókárt, a petecsomóval való fertőzöttség pedig 11677 ha-on jelentkezett.

Fotó: Csóka György

Az OENyR 2012-es adatai az alábbi értékeket mutatják a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak megbontásában:

Mint ismeretes a gyapjaslepke 8-10 évente ismétlődő gradációja komoly megterhelést jelent erdeinknek. A lepke hernyója tápnövény szempontjából nem válogatós, a Magyarországon előforduló legtöbb fa- és cserjefaj lombozatát képes elfogyasztani. Erdeinkben június-július hónapokban akár teljes lombvesztést is okozhat. Legutóbbi jelentős károsítása a 2004-2006-os években volt. 2005-ben a magyar erdők mintegy 11%-át (212.000 ha) érintette. Védekezésre több tízezer hektáron, elsősorban lakott területekhez közeli erdőállományokban volt szükség.

A jelenleg várható károsítás mértéke számos tényezőtől függ: ezek pl. a téli, illetve tavaszi időjárás; a hernyók parazitáltsága és vándorlási képessége stb. Mivel a hernyók akár több tíz km-es távolságba is el tudnak jutni röpítő selyemszálaik segítségével, megvan a veszélye a fertőzés jelentős kiterjedésének. Az erdészeti szakemberek emiatt kiemelt figyelemmel kísérik a károsító terjedésének alakulását és indokolt esetben megteszik a szükséges intézkedéseket a kár mérséklése érdekében.

A gyapjaslepkéről további információ olvasható a 2009-ben megjelent Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer, 1988-2008 című kiadványban, amely az alábbi linken érhető el.