2013-06-18

Lemaradunk

A hazai faipar versenyképességéről készült interjú Schmidt Katalinnal, a Homag-csoport hazai képviseletének ügyvezetőjével.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on
Megosztás az IWIW-en

 


A kétévente megrendezett hannoveri Ligna kiállítás mindig egyfajta átfogó képet ad Európa, de talán a világ faiparának aktuális technológiai színvonaláról, a fejlődés irányáról. Felmerül a kérdés, mi az, aminek ebből nálunk, Magyarországon is létjogosultsága van, és hogyan tudunk becsatlakozni az élénkülő modernizációs folyamatokba. Erről a legnagyobb standterületen bemutatkozó kiállító, a Homag-csoport hazai képviseletének ügyvezetőjét, Schmidt Katalint kérdeztük.

 

- Milyen tapasztalatokkal tért haza a kiállításról?

- Néha talán hirtelen vonok le következtetéseket, de már a visszafelé úton az volt a gondolatomban, hogy félek, lemaradunk. Elindult egyfajta szemlélet- és gondolkodásmód-váltás, főleg értem ezt Németországra és Ausztriára, amelyre nekünk is időben kellene reagálnunk.

 

- Mit ért pontosan ezalatt?

- Használhatnám a nálunk kissé elcsépelten hangzó "Losgröße" német kifejezést, de inkább úgy fogalmaznám, hogy gazdaságos egyedi gyártás. Olyan technológiákkal dolgozni, ahol az 1 alkatrészre eső idő/energia/költség- ráfordítást nem befolyásolja, hogy 1 db egyedi alkatrészről vagy pl. 100 darabos szériáról van szó. A gépgyártók már felkészültek, biztosítani tudják a megfelelő technológiai hátteret, ezt a Lignán is láttuk. Gondoljunk csak egy olyan élzáró gépre, ahol egymás után adagoljuk a különböző színű lapokat, és a gép automatikusan mindegyikre a színazonos élzárót ragasztja, és ha kell, az élanyagvastagságokat is váltogatni tudja, folyamatos előtolás mellett.

 

- Mennyire jellemzőek ezek a technológiák a "való" életben?

- A német és osztrák bútorgyártók már nagyon sokan léptek ebbe az irányba. Náluk már rég nem a dolgozói létszám az üzemméret mércéje. Hiszen akár 5 fővel is működnek olyan "nagyüzemek", ahol 15 CNC-vezérlésű géppel óriási volumeneket termelnek, míg ugyanezt nálunk, mondjuk 20 fővel teszik.

 

- Náluk megy, nálunk miért nem?

- Hát igen, sorolhatnánk a közhelyeket, a fizetőképes keresletről, a kisebb bürokráciáról, a drágábban értékesíthető késztermékekről, a kedvezőbb hitelekről és a vállalkozói környezetről, de valami más is van e mögött. Például, hogy hosszú távon gondolkodnak, akár minimális haszon mellett is. Mivel számos esetben tradíciós családi vállalkozásokról van szó, ők már  átestek több generációváltáson, ami mindig új gondolatiságot hoz a cég működésében. Nálunk is ebben látom részben a kiutat.

 

- Ezek szerint a mostani generáció felett már elszállt az idő?

- Egyáltalán nem így értem. Számos olyan első generációs vállalkozás van ma Magyarországon, amelyek szép sikereket értek el, ezeket a sikereket az új generáció tovább tudja vinni. Sok helyen ez már meg is történt. És valljuk be, a fiatalok már más környezetben nőttek fel. Megszokott számukra a számítógép, internet, okostelefon stb. és legtöbbjük idegen nyelvet is beszél. Nem egy olyan céget ismerek, ahol az édesapa asztalos, míg a fia már diplomával rendelkezik. Ezek a dolgok előnyt jelentenek, főleg az export vonatkozásában, ami kiemelt fontosságú ma nálunk.

 

- Milyen következményei lehetnek, ha a folyamatok nem változnak nálunk?

- Német és osztrák szomszédainkhoz viszonyítva, úgy fogalmaznám, viszonylag hiányos technológiai háttérrel is meglepően jó minőségben termelünk. De magas munka- és időráfordítással. Ezt kevésbé érezzük, mert még mindig relatív olcsó itthon a munkaerő, de ez nem lesz mindig így. Nálunk drágulni fog a munkaerő, míg náluk korszerű gépekkel meggyorsítják a termelést és minimalizálják az élőmunkaigényt, így az árakat is csökkenteni tudják majd, ami a hazai exportnak nem kedvez.

 

- Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben?

- Talán a hosszú távú technológiai fejlesztés. Ahhoz, hogy hatékonyan gyártsunk, számos feladatot kell elvégezni, ami csak több lépésben lehetséges. Jó, ha előre kitűzött, hosszú távú cél elérése érdekében fejlesztek. A beruházások pontos megtervezésével, számításokkal kell alátámasztani, mennyivel lesz olcsóbb a gyártásom egy adott technológiai fejlesztéssel, és mennyi élőmunkát, energiát, anyagot takarítok meg. A Homag is erre fókuszál, a vevőknek versenyelőnyt kínál, és erre a Lignomat szakemberei is felkészültek.

Forrás: faipar