Erdőtörvény - Alaptörvény-ellenes volt, már nem az

A Pénzéhez juthat-e a hitelező, ha az időközben forgalomképtelenné nyilvánított állami erdőre jegyezték be jelzálogjogát? Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet állapított meg a 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdők forgalomképtelenségét megállapító rendelkezésével kapcsolatosan.

Az alkotmánybírósági eljárást megelőző polgári peres alapügyben egy állami gazdaság tartozásának biztosítékául, a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokra jegyeztek be jelzálogjogokat. Mivel az állami gazdaság felszámolás alá került, a hitelező az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogok alapján végrehajtási eljárást kezdeményezett. A Legfelsőbb Bíróság a peres eljárásban arra kötelezte a magyar államot, hogy tegye lehetővé az állami gazdaság tartozásának biztosítékául szolgáló ingatlanok vonatkozásában az árverések lefolytatását.

Közvetlenül a végrehajtási eljárás megindulását követően hatályba lépett azonban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény). Az Erdőtörvény 8. §-a alapján a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok egy része forgalomképtelenné vált. A végrehajtás során érintett erdők forgalomképtelensége miatt az árverések sem folytathatók le, így a hitelező - a jogerős bírósági ítélet ellenére - nem juthat hozzá a követelésének egy részéhez.

A hitelező - a jelzálogjog érvényesítését lehetővé tévő bírósági döntést követően - az ingatlanok forgalomképességének megállapítása iránt pert indított, és ebben az eljárásban fordult a bíró az Alkotmánybírósághoz.

Forrás: Vidék és Gazdaság