Harveszterek Magyarországon

Fakitermelés lombos állományokban többműveletes fakitermelő gépek alkalmazásával

Horváth Attila László, Szakálosné Mátyás Katalin és Horváth Béla

Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet

H-9400, Magyarország, Sopron Bajcsy-Zsilinszky utca 4.
ahorvath@emk.nyme.hu, mkata@emk.nyme.hu, horvathb@emk.nyme.hu;

(Az alábbiakban részleteket közlünk a fenti tanulmányból - FATÁJ szerk.)

Az idő- és költségelemzések során kapott eredmények tudatában biztonsággal megállapítható, hogy a lombos állományokban is alkalmazhatóak harveszterek, sok esetben hatékonyabb munkavégzés valósítható meg velük, mint a hagyományos motorfűrészes fakitermelés során.

Bevezetés

Az elmúlt évszázadok során jelentős technikai fejlődésen ment keresztül az erdőgazdálkodás, így az erdőhasználat munkafolyamatai is. Új technológiák, módszerek, eszközök és gépek alakultak ki és terjedtek el. A fakitermelések döntési műveleteinél általánosan használt kéziszerszámokat - fejsze, keresztvágó fűrész - felváltották a motorfűrészek, amelyek hosszú évtizedekig egyeduralkodóvá váltak a döntési és felkészítési munkaműveletekben.

Magyarországon jellemzően még mindig a motormanuális gépesítettségi szinten folynak a döntési, a gallyazási, és a darabolási munkák, a közelítés, kiszállítás pedig kihordóval vagy csörlős vonszolóval történik.

Harveszteres fakitermelés lombos állományokban

A fejlett nyugat-európai (elsőként a skandináviai) és észak-amerikai országokban, ahol óriási területű fenyveserdők kitermelése a feladat, nagyon gyorsan terjedt el és szinte egyeduralkodóvá vált a magasan gépesített, "harveszter - forvarder együttest" alkalmazó fahasználat. A kezdetben ugyan fenyő állományokra kifejlesztett harveszterek kiváló alkalmazhatóságának és térhódításának következtében a kutatások, vizsgálatok és fejlesztések a lombos állományokban való alkalmazhatóság felé irányultak.

A munkafolyamat tekintetében nem állapítható meg lényeges különbség, a munkaműveletek néhány eltéréstől eltekintve megegyeznek mindkét állományban, annak ellenére, hogy a faegyedek habitusa és az erdő szerkezete is markánsan más.

A fakitermelés során a harveszter az előre kijelölt, egymástól 20-30 m távolságra található közelítőnyom-vonalon mozog, amelyet használ a közelítő gép is és ezáltal a taposási kár csökkenthető.

A termelés technológiájának köszönhetően a baleset veszélye minimális, tökéletesen irányítható a döntés, alacsonyra vehető a tuskómagasság és döntési apadékkal alig kell számolni (nincs szükség hajkra, törési lépcsőre, lécre).

A döntés során a gép kezelője az un. manipulátorkar végén található harveszterfejjel közelíti meg a fa tövét, majd a fejen található fogókarok segítségével biztosítja a szoros rögzítést. A hidraulikus vezérlésű láncfűrész egy művelettel vágja át a tőrészt, mialatt a gépkezelő a manipulátorkarral segíti és irányítja a döntést. Abban az esetben, ha nagy tőátmérőjű, vagy terpesszel rendelkező faegyed kivágása a feladat, esetleg húzásiránytól lényegesen eltérő döntési irány megválasztása szükséges, a harveszterfejjel végrehajtott hajkvágással elősegíthetjük a biztonságos munkát.

A harveszterfej segítségével folyamatos munka során történik meg a fa földre érkezését követően a közelítőnyomhoz előközelítés, majd a gallyazás, a választékolás, a darabolás és a választékonkénti rakásolás.

A lombos és fenyő állományok termelése során a leglényegesebb különbség abban fedezhető fel, hogy a koronarész vastagabb oldalágainak leválasztása már nem az ívkésként is funkcionáló fogókarokkal valósul meg, hanem a gépkezelő a manipulátor kar segítségével a törzs kérdéses részénél a fejegységet áthelyezi a levágandó ágra, rögzíti a fejet, majd a hidraulikus vezérlésű fűrészláncos vágószerkezettel eltávolítja azt. A következő műveletekben elvégezhető az ágrész gallyazása, választékolása, darabolása, és folytatódhat a munka a törzsrész további részein.

Az anyagrendezés során a faanyag máglyázása a gép mellé történik, illetve a vékonyfa, valamint a korona 5 cm-nél vékonyabb részei a közelítőnyom (2. ábra) jobb és bal oldalán halmozódnak fel. A koncentráltan elhelyezkedő vékony faanyag aprítása így gazdaságosan végezhető el. A hengeresfa választék közelítése forvarder, vagy kihordó szerelvény segítségével valósul meg.

Többműveletes fakitermelő gépek Magyarországon

Az 1970-es években a magyarországi fakitermelésekben az akkori szakemberek, a termelékenység fokozásának egyik lehetőségét látták a többcélú, többműveletes fakitermelő gépek alkalmazásában. A termelékenység növelésének szükségessége mellett a folyamatosan növekvő munkaerőhiány is ösztönözte a minél előbbi gépbeszerzéseket (Szepesi 1967, Csontos 1977). A Devecseri valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 1977-től egy-egy Timberjack RW-30 típusú döntő-gallyazó, és egy Timberline típusú kanadai harveszter is dolgozott, viszont a többcélú gépek hazai elterjedése mégsem valósult meg olyan mértékben és ütemben, mint ahogy azt a hazai szakemberek vélték. A rendszerváltást követően, a többcélú gépek közül egyedül a forvardereket alkalmazták továbbra is, amelyekkel a kíméletes munka gazdaságosan volt végezhető.

Napjainkra a fakitermelő vállalkozói szférában megjelent egy innovatív, újszemléletű, korszerű technológiát, gépeket alkalmazni akaró és tudó réteg, akiknek köszönhetően, az elmúlt 5-6 évben ismételten megjelentek a magyar erdőgazdálkodásban a forvarderek mellett a többműveletes fakitermelő gépek (harveszterek, harwarderek)

Eredmények és megvitatásuk

Magyarországon a többműveletes fakitermelő gépek egyaránt dolgoznak fenyves és lombos állományokban is. Területi adottságoktól függően egyes gépekkel elsősorban lombos, míg más gépekkel szinte kizárólagosan fenyves állományokban végeznek termelő munkát. A harveszterek által biztosított nagy hatékonyság és termelékenység, valamint gazdaságosság - külföldi eredményekre alapozottan - hazai fenyvesekben sem vonható kétségbe.

Lombos állományokban való alkalmazhatóságuk ellenben igencsak sok kérdést vet föl. A magyar erdőkben az elmúlt években hajtottak végre fakitermelést többműveletes fakitermelő géppel akácosban, égeresben, nemesnyárasban, cseresben, gyertyános tölgyesben, bükkösben, gyertyános-erdeifenyvesben és természetesen luc, erdei és fekete fenyvesekben. Beavatkozási módok tekintetében tarvágásban, gyérítésben, bontóvágásban és egészségügyi termelésben kerültek alkalmazásra.

A vizsgált fakitermelések fajlagos költségei a részletezett számítások szerint: a harveszterrel végzett munka 2000-3000 Ft/m3 körüli, a forvarderrel végrehajtott faanyagközelítés 2500-3500 Ft/m3, így a folyamatgépesített fakitermelés költsége lombos állományokban, hazai viszonylatban 4500-6500 Ft/m3-re tehető.

Következtetések

A technikai fejlődéseknek köszönhetően, az eddig többnyire fenyvesekben zajló harveszteres fakitermelési technológia napjainkban már lombos állományokra is adaptálható, természetesen nagy odafigyelés, szakmai tudás és folyamatos ellenőrzés mellett.

A 2006-ban három évig tartó "forstINNO" nemzetközi projekt - melyben Intézetünk is részt vett - egyik fő céljaként fogalmazódott meg, hogy a lombos állományok fakitermelésére kifejlesztett harveszter munkavégzésének műszaki, gazdasági és ökológiai értékelése történjen 9 szélesebb értelemben vett közép-európai országban (Angliától - Litvániáig). Az öt országban mért és általunk feldolgozott adatok alapján azt tapasztaltuk, hogy 0,07-0,41 m3/fa átlagtérfogat esetén a produktív órára jutó teljesítmény 4,9-16,4 m3/h között változik; a munka eltérő nehézségi fokát és a választék darabszámát is figyelembe véve. A vizsgált harveszter üzemóraköltsége és teljesítménye ismeretében kalkulálható volt az önköltségi ár, amely nem mutatott lényeges eltérést a motormanuális szinten dolgozó fakitermelési kisvállalkozói díjtól.

A nemzetközi kutatási projekt eredményei összahangot mutatnak a jelen publikációban részletezett vizsgálatok eredményeivel. Mindezt alátámasztják Magyarország lombos erdeiben dolgozó harveszterek teljesítmény adatai, igazolják a gépek tulajdonosai és kezelői, még ha a szakma egy kicsit tart is a többműveletes fakitermelő gépek lombos állományokban történő alkalmazásától.

A teljes, 14 oldalas elemzés itt érhető el (pdf).

A tanulmány nyomtatásban megjelent az Erdészettudományi Közlemények 2013/1. számában