|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2014-01-07
A hazai faipari termékekben tárolt szén mennyiségének becslése az IPCC módszertan alapján
A vázolt módszertan és eredményei szándékaink szerint az ország üvegház hatású gáz (ÜHG) leltárának részei lesznek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye második vállalási időszakában. Az első ilyen elszámolást hivatalosan 2013-ról kell majd benyújtanunk.
A 2011. novemberében megrendezett durbani klímaváltozási konferencián megfogalmazták a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára (2013-2020.) vonatkozó új szabályokat és irányelveket, melyeket 2012-ben Dohában fogadtak el. Az elszámolás szabályainak egyik fontos változása, hogy a faipari termékek (Harvested Wood Products - HWP), mint új széntározó kerülnek be az üvegházgáz-leltárba. A döntés értelmében a tagországoknak becsülniük kell a faipari termékeikben tárolt szén teljes mennyiségét, illetve jelenteniük szükséges ennek éves változását. Sebastian Rüter részletes módszertant dolgozott ki a HWP széntározóból származó emissziók becslésére (Dr. Somogyi Zoltán szóbeli közlése alapján, lásd Rüter S. 2011). Rüter módszere a 2006-os IPCC iránymutatásokban szereplő készletváltozási modellen alapul, amit pontosít és egyszerűsít. Számításai megfelelnek az üvegházgáz-leltár készítés szabályainak, illetve összhangban vannak a vonatkozó 529/2013/EU határozattal. Rüter számításait az Európai Unió összes tagországára, köztük Magyarországra is elvégezte, valamint becslést adott a tározó szénkészletének várható alakulására 2020-ig. Az IPCC-módszertan, és ennek nyomán Rüter a jelenleg használatban lévő faipari termékekben tárolt szén összes mennyiségét, illetve a szénkészlet éves változását kalkulálja. A szénkészlet számításához a félkész termékekre (fűrészipari, lemezipari és papíripari termékek) vonatkozó termelési és külkereskedelmi adatokat használja fel. Rüter ehhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (UNECE) honlapján található TIMBER adatbázist veszi forrásul. A TIMBER adatbázis csak 1964-ig visszamenőleg tartalmaz adatokat, így a korábbi évek termelését termékcsoportonként az utolsó 5 adattal rendelkező év átlagával veszi egyenlőnek. Az életciklusuk végéhez érő termékek mennyiségét egy elsőrendű bomlási egyenlettel határozza meg, melyhez 3 különböző felezési időt használ - fűrészipari termékekre 35 évet, lemezipari termékekre 25 évet és papíripari termékekre 2 évet. A számítás során termékcsoportonként különböző konverziós faktorok (légszáraz sűrűségek és térfogatra vetített széntartalom) segítségével állapítja meg az adott térfogatú termékben lévő szén tömegét. A HWP tározó szénkészletét az 1900-as évben nullának tekinti, majd ezt követően számítja a készlet éves növekedését. A HWP tározó szénkészlete az a szénmennyiség, amelyet az adott év elején az összes még használatban lévő faipari termék tartalmaz. Az évente beáramló szénmennyiség (inflow) az abban az évben előállított faipari félkész termékekben tárolódó szénmennyiség. Az évente kiáramló mennyiség (outflow) pedig az abban az évben elhasználódott termékek széntartalma. A hulladéklerakón található faanyagokban tárolt szenet az elszámolásba nem vesszük bele, s úgy tekintjük, hogy az életciklus végén a használatból kikerülő termékek teljes széntartalma az atmoszférába kerül. A szénkészlet változása minden évben a beáramló és a kiáramló mennyiség különbsége. Mivel az üvegházgáz-leltárkészítés szabályai szerint csak a hazai kitermelésű faanyagból származó termékekben tárolt szénmennyiség számolható el megkötésként, egy arányossági tényező segítségével küszöböli ki az importból származó faanyag beszámítását, melyet az iparifa kereskedelmi adatai alapján állapít meg. Munkánk során több adatforrás áttekintését követően, a legkonzisztensebb adathalmaz kialakításával próbáltunk számításokat végezni hazánk HWP készletére vonatkozóan. A hazai források közül felhasználtuk egyrészt Halász Aladár munkáit (Erdőgazdaságunk, faiparunk és faellátásunk helyzete és fejlődése 1920-1958-ig; Faellátásunk helyzete és fejlődése; A magyar erdészet 70 éve számokban 1920-1990), továbbá a KSH által kiadott 1978-as Könnyűipari adattárat, az 1965-ben kiadott Mezőgazdasági adattárat, illetve az évente megjelenő Iparstatisztikai évkönyveket, Mezőgazdasági statisztikai évkönyveket, Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyveket, illetve Statisztikai évkönyveket. Másrészt áttekintettük a TIMBER adatbázis, valamint a FAO honlapján megtalálható ForesSTAT erdészeti adatbázis adatait. A következő termékkategóriákra vonatkozó adatokat dolgoztuk fel:
Fűrészáru tekintetében 1932-től álltak rendelkezésre több párhuzamos hazai adatforrásban egybehangzó adatok. 1965-től a különböző adatforrások adatai egymástól egyre nagyobb mértékben eltértek, ezért 1964-től a TIMBER adatbázisban található adatokat tekintettük relevánsnak. Furnérra vonatkozóan 1949-től 1970-ig álltak rendelkezésre egybehangzó adatok, 1970-től a hazai adatforrások bizonytalansága miatt a TIMBER adatbázis adatait használtuk. Faforgácslap és pozdorjalemez tekintetében 1959-től álltak rendelkezésre egybehangzó hazai adatok, melyek 1964-től a TIMBER adatbázis adataival is megegyeztek. MDF, HDF és farostlemez vonatkozásában a következő megállapításokat tettük: A TIMBER adatbázis 1998. előtti adatforrása a FAO/ECE Forest Products Questionnaire (Erdészeti és Faipari Termékek Kérdőív). Ezeknek áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a TIMBER adatbázis 1964 és 1994 között duplán tartalmazza a farostlemezre szolgáltatott adatot - egyrészt a HDF kategóriában, másrészt a farostlemez gyűjtőkategóriában. A hazai adatforrásokban farostlemezre vonatkozó egybehangzó adat 1953-tól található. Ennek alapján 1953. és 1994. között a farostlemez gyűjtőkategória konverziós faktorát használva számoltunk a farostlemez adatokkal, 1995-től pedig a HDF konverziós faktorát használva számoltunk a TIMBER HDF adataival. MDF termelés 2011. előtt, Méri Sándorné (KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft.) szíves szóbeli közlése szerint nem volt. Segítségét ezúton is köszönjük. Egyéb lemez termelés tekintetében a TIMBER adatbázisban nem szerepel adat, hazai adatforrásokban azonban 1949. és 1975. között találtunk egybehangzó adatokat. Rétegelt és betétes falemez tekintetében a hazai adatforrások egymástól teljesen eltérő adatokat tartalmaztak, ezért ennél a kategóriánál kizárólag a TIMBER adatbázis adatait használtuk. Papír és karton vonatkozásában 1932-től álltak rendelkezésre hazai adatok, melyek 1964-től megegyeztek a TIMBER adatbázis adataival. Iparifa termelés és kereskedelem vonatkozásában nem álltak rendelkezésre egybehangzó hazai adatok. Ráadásul összehasonlítva a TIMBER és a ForesSTAT adatbázis adatait, kiderült, hogy a kereskedelmi adatok a két adatbázisban még nagyságrendileg sem egyeznek. Az eltérő adatsorokat megvizsgálva arra jutottunk, hogy a fenyő, illetve lombos iparifa export tekintetében a TIMBER adatbázis adatai elfogadhatóbbak, mivel az iparifa export 1989. előtt is jelentős lehetett. Fenyő iparifa import tekintetében nem tudtuk megállapítani, hogy a két adatsor közül melyik hitelesebb, így a konzervatív becslés módszerét alkalmaztuk. Ennek értelmében bizonytalanság esetén azt a számítási módszert kell alkalmazni, amellyel nagyobb széndioxid emissziós értékeket kapunk, mivel így biztosított, hogy a kibocsátásokat alul ne becsüljük. A ForesSTAT adatbázis adataival számolva kaptunk nagyobb széndioxid kibocsátásokat, illetve kisebb megkötéseket, így ennek adatsorát választottuk. Lombos iparifa import adatok tekintetében is a ForesSTAT adatbázis adatsorát használtuk, mivel ez homogénebb, mint a TIMBER adatbázis megfelelő adatsora. 2002-től minden termékkategóriára a JFSQ kérdőívek adatait használtuk, melyek az OSAP adatgyűjtéseink alapján az elmúlt években már átestek egy felülvizsgálaton. Az adatkonszolidáció után elvégeztük a Rüter által kidolgozott számításokat. Az alábbi diagram szemlélteti a magyarországi HWP széntározó szénkészletének növekedését 1900. és 2020. között. A tározó szénkészlete számításaink szerint napjainkban 9,5 millió tonnára tehető. (A Gg az ühg-leltárakban szokásos mértékegység, 1 Gg = 109 g = 1000 tonna.)
(FATÁJ: A számomra megszokottabb mértékegységgel mondva tehát a Magyarországon használatban lévő fatermékekben felhalmozott szénkészlet 2020-ra meközelíti a 10 millió tonnát.)
A következő két diagram a magyarországi HWP tározóba évente beáramló szén mennyiségét és a tározóból származó kibocsátásokat illetve elnyeléseket mutatja, utóbbit CO2-egyenértékben. A diagramok alapján megállapíthatjuk, hogy a HWP tározó az 1944-45. és a 2009-es évek kivételével szénelnyelő szerepet tölt be. Azokban az években, ahol a tározó kibocsátóvá válik, ott ezt valószínűleg a háborúból, illetve egyéb okokból bekövetkezett gazdasági hanyatlás és visszaesett termelés magyarázza. A 2009-es kiugró emisszió értéket elsősorban a faforgácslap gyártás visszaesése okozta.
(A grafikonon széntartalom alapján széndioxid tömegben kifejezett értékek szerepelnek; a negatív tartomány CO2 elnyelést, a pozitív tartomány kibocsátást jelent.)
1992. és 2012. között az éves szénmegkötés a hazai HWP tározóban átlagosan 177 Gg CO2/év. Összehasonlításul, a 2008-2011-re vonatkozó ühg-leltárak alapján a nyilvántartásban levő magyarországi erdőállományok teljes föld feletti és föld alatti biomasszájában kb. 3000 Gg CO2 kötődik meg évente, ebből az 1990. óta telepített erdőkből származó éves megkötés 1200 Gg CO2 körül mozog. Az erdő művelési ágból való kivonás, azaz az erdővel borított területek más művelési ágba kerülése nyomán keletkező CO2 kibocsátás körülbelül 50 Gg-ra tehető évenként. Vagyis elmondható, hogy a fatermékekben (HWP-ben) évente megkötött széndioxid mennyisége több mint a háromszorosa a hazai erdők e művelési ágból más művelésbe kerülése folytán az atmoszférába kerülő mennyiségnek. (Ugyanakkor erdeink területében az ilyen változás nem okoz csökkenést, mert kötelező az azonos mértékű csere erdőtelepítés.)
Források: Rüter Sebastian, Projections of Net Emissions from Harvested Wood Products in European Countries. Work Report No. 2011/x of the Institute of Wood Technology and Wood Biology, Johann Heinrich von Thünen Institute (vTI). Hamburg, 2011., 62 p. Halász Aladár, Erdőgazdaságunk, faiparunk és faellátásunk helyzete és fejlődése 1920-1958-ig; Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1960., 333 p. Halász Aladár: Faellátásunk helyzete és fejlődése; Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Halász Aladár: A magyar erdészet 70 éve számokban 1920-1990; FM Erdőrendezési Szolgálat Budapest, 1994., 204 p. Könnyűipari adattár 1978; KSH Budapest, 1978 Mezőgazdasági adattár I.; KSH, Budapest 1965. KSH - Iparstatisztikai évkönyv 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988., KSH - Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 1980, 1981,1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1997, 1998, KSH - Mezőgazdasági élelmiszeripari statisztikai zsebkönyv 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996 KSH - Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv 1996, 1997, 1998, 1999 Statisztikai évkönyv 1949-55; KSH, Budapest 1957. KSH - Statisztikai évkönyv 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989 KSH - Magyar statisztikai évkönyv 1990, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|