Nótáskönyv az akácról

Az akácfa a magyar Alföld uralkodó fája, a Nyírség aranya, a nótaszövegek, népdalok legkedveltebb fafaja. A róla szóló dalszövegek csokorba szedése egy volt debreceni főerdésznek, erdőtulajdonosnak - különösen ha még nótakedvelő és -gyűjtő is - hálás feladatot jelent. Ennek aktualitását azonban az akác elleni folyamatos itthoni és külhoni támadások adták. Egyik képviselőnk, észlelve az "idegenhonos özönfajok" közé sorolt akácfa várható ellehetetlenítését - telepítési támogatás megvonása, fokozatos kiirtása -, lépéseket tett ennek megelőzésére és megszervezte az Akác-koalíciót. A céljuk az, hogy a magyar akác hungarikummá váljon a magyar akácmézzel együtt. Ez a nótáskönyv is ezért készült el.

A magyar nóták számtalanszor visszatérő motívuma az akáclombos kicsi falum, az akácos út, az öreg akác, a lilaakácok, a bólingató akácfa, a kétszer nyíló fehérfürtös akácfa virága, bódító illata, lehulló levele, s végül az akáclombos temető, melyekben a magyar ember mindennapi élménye: szerelme, honvágya, bánata benne van. A nótákat dalolták a mezei munka közben, katonaként, lakodalmakban, a csárdában és a filmekben, rádióban egyaránt.

1920-ban a trianoni országcsonkítás következtében hazánk erdeinek 80%-a a szomszéd államokhoz került. Az elvesztett erdők pótlására indult fásítási programok révén mára az erdők területe majdnem megduplázódott - az ország mai területére nézve 12,6%-ról 20,8%-ra nőtt. Ez a gyarapodás főleg az Alföldön a gazdaságosan nem művelhető földek és a parlagterületek beerdősítésével jött létre, elsődlegesen az akácnak köszönhetően. Az akác magyar fává vált, nálunk van a legtöbb akácerdő Európában - 463 ezer hektár, ami az ország összes erdőterületének egynegyede, az alföldi erdők egyharmada. Az akác talajvédelmi, tájvédelmi, gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ezért kérek mindenkit, ne bántsa a magyar akácot!

Édesapám méhész is volt, egyike a több, mint húszezer méhésznek, akik évente körülbelül 25 ezer tonna mézet pergettek, ellátták az országot, és 80%-át exportálták. A megtermelt méz nagy része - egyben a legkeresettebb is - a finom akácméz volt. Magyarország akác és akácméz nagyhatalom! Jó lenne, ha ez így is maradna.

A 120 nótát, népdalt az akácról és a Méhészek dalát Puskás Pál szedte csoporba, a könyvet pedig a MEGOSZ adta ki. Aki a könyvet nyomtatásban szeretné megkapni, érdeklődjön a MEGOSZ titkárságon, vagy a szerkesztőnél Puskás Pálnál [puskaspal@freemail.hu, (30) 942-02-96].

A könyvet a MEGOSZ 20. éves fennállása alkalmából adta ki.

Ugyanakkor a Nótáskönyv az akácról digitális változatban, pdf-ben is elérhető.

Remélhetően e kiadvány hasznos "muníció" lesz majd az akác és az akácméz hungarikummá nyílvánításához.

Hasonló meggondolásból felhívjuk szíves figyelmüket Fekete István Emberpor című elbeszéléskötetéből az "Akácfa" című novellájának, mintegy 11 perces televíziós változatára, ami 2007-ben készült. A novella szinte valamennyi hasznát, szépségét és a magyarsághoz való kapcsolódását bemutatja ennek a szép fának.

Forrás: MEGOSZ, Puskás Pál

FATÁJ kiegészítés:

Április 19-én tartotta az Akác Koalíció megemlékezését Tessedik Sámuelről és a legidősebb hazai akácfáról Budapesten, ahol a MEGOSZ átadta a nótáskönyvet az eseményen résztvevőknek.

Puskás Pál a Kerek-Erdő Egyesület által 2011. február 15-én rendezett előadássorozat keretében ismertette a Debreceni Erdészet utolsó évszázadáról írt 500 oldalas könyvet.

A Debreceni Erdészet és a hajdúsági állami erdőgazdálkodás története FATÁJ 2012-11-20