Az akác a Nyírség aranya

A minden tavasszal akácvirágzás idejére időzített konferencia előadói, programja most, május 14-én az alábbi volt.

A konferencián elhangzott: Magyarországon 460 ezer hektár akácos van, amelynek többsége a Nyírségben található. A növény több tízezer ember megélhetését biztosítja vagy az erdőgazdálkodáson, vagy a méztermelésen keresztül. A rendezvényen részt vett Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő is, aki elmondta, a kormány elkötelezett az akác hazai termesztése mellett.

A Kölcsey Televízió riportja a konferenciáról:

Az Európai Unió brüsszeli döntéshozói a közelmúltban fogadták el azt a rendelet-tervezetet, mely lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

- Meg kell akadályozni, hogy az akác, mely az országban ezreknek biztosít megélhetést, felkerüljön az unió tiltólistájára - fogalmazott Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő szerda délelőtt azon a baktalórántházi konferencián, melyet a nyírségi homokon szép számmal előforduló akác megvédésére rendezett a Nyírerdő Zrt.

Szalacsi Árpád, az erdészeti társaság vezérigazgatója kiemelte, hogy ők már évek óta harcolnak a fafaj megvédéséért, ám hangjuk sokáig csak pusztába kiáltott szó volt. - Szerencsére az utóbbi hónapokban több vezető politikus is kiállt mellettünk, így segélykiáltásunk már Brüsszelig is elhallatszik.

szon.hu

-------------

Támba Miklós: az ellenzőknek meg kellene érteniük, hogy a főszereplők az akácból élő emberek.

- A valódi, az élővilágot valóban szennyező és arra ártalmas környezetkárosító problémákkal kellene foglalkozni, nem pedig az akáccal. Ám ha már az unió nyomására így kell tennünk, akkor az elkövetkező másfél évben mindent el fogunk követni azért, hogy megvédjük az akácot - nyomatékosított Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő, majd hosszasan sorolta az Észak-Amerikából származó fafaj előnyeit. Így szólt az akác azon tulajdonságáról, miszerint dúsítja a talaj nitrogéntartalmát, tökéletes rekultiváló növény, csökkenti az eróziót és az egyik legtöbb szén-dioxidot megkötő fafajtánk.

- Ezek mellett kiváló a fűtőértéke, nem beszélve a gazdasági jelentőségéről. Sajnos a hatályos magyar jogrendszerben is idegenhonos özönfajként van bejegyezve, így ezt is át kell alakítani a jövőben, és be kell vezetnünk a meghonosodott kifejezést. Amennyiben a fafajta felkerül az unió tiltólistájára, akkor akár az is elképzelhető, hogy az összes hazai akácfát kiirttatja Brüsszel.

- Több olyan európai környezetvédelmi szervezetet meghallgat majd az unió a közeljövőben, amelyek nyíltan támadják az akácot, éppen ezért a mi feladatunk az, hogy minden lehetséges fórumon kiálljunk az akácfáért, azaz kiálljunk az abból élő magyarok ezreiért - mondta Glattfelder Béla, aki hozzátette: éppen a hatékonyabb érdekérvényesítés miatt hívta életre az akác-koalíciót.

Támba Miklós a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnökeként volt jelen a baktai Fenyves Hotel és Konferenciaközpontban megrendezett szakmai fórumon.

- Közel százezer ember megélhetését biztosítja ma Magyarországon az akác, elég a méhészetre, az erdőgazdálkodásra és a faiparra gondolni. Annak idején mi is aggodalommal fogadtuk a Brüsszelből érkező híreket. Leszögezem: nincs túldimenzionálva az akác-kérdés, igenis komoly problémát jelentene az, ha tiltólistára kerülne ez a fafaj. Hiszen nem kell azt senkinek sem magyarázni, milyen gazdasági haszna van itt a Nyírségben is, hány szabolcsi embernek biztosít megélhetést. Továbbmegyek. Nem csak a fáról, hanem a magyar emberekről is szól ez az uniós színtéren zajló vita - mondta Támba Miklós.

szon.hu

----------------------------

M. Magyar László jegyzete:

Meglehet, hogy az akác egykoron nem volt őshonos hazánkban, honfoglaló őseink nem pihenhettek meg az árnyékában, azonban napjainkban már a mindennapi életünk szerves része, nélküle elképzelhetetlen számunkra a homokos nyírségi táj. Most, hogy belegondolok, végigkísérte az én eddigi életemet is. Még csak kisiskolás lehettem, de az utcabeli gyermekekkel kórusban kiabáltuk a mondókát, s közben tépkedtük a leveleit: "Szeret, nem szeret, szívből, színből, mindhalálig, egy keveset, se." S milyen jól mutatott, illetve mutat mind a mai napig aranyló színével a vajas kenyéren a virágjából készített méz, ami nem csak hogy finom, de nagyon egészséges is.

Mesélhetnék arról is, hogy az akácerdő a virágzásakor milyen különleges illattal borítja be a tájat, mágnesként vonzza a kirándulót, s még csak drog sem kell a nektáros bódulathoz. S az akácosokban ősszel barangolók jól tudják, hogy a legszebb és legnagyobb őzlábgombák is éppen e kiirtásra ítélt fák között bújnak meg. S bár a tüskék megszúrhatnak ujjat, sebet ejthetnek a karon, de hát olykor némi áldozat is kell a sikerhez.

Léteznek összeesküvés elméletek, amelyekben nem nagyon hiszek. Legalábbis eddig így voltam vele. De most, hogy az akácot ellenségnek kiáltják ki Nyugat-Európában, már gyanakszom: valakiknek nagy anyagi hasznot hozna, ha hazánkból eltűnne az akácerdő, s vele az akácméz. De ha ez így megy tovább, Brüsszelben még ránk foghatják azt is, hogy nem őshonos a kukoricánk, a paprikánk, de még a burgonyánk sem. S valljuk be, ebben is igazuk van. Tulajdonképpen az egészért Kolumbusz a hibás: Miért fedezte fel Amerikát?

kelet.hu

Forrás: Nyírerdő Zrt, kolcseytv.hu, szon.hu, szon.hu, kelet.hu