Antalfi Eszter NymE doktorjelölt hallgató I. helyezése a bükkábrányi ősfák vizsgálatával

A Nemzeti Kiválóság ösztöndíj program közel három évig futott Magyarországon, 8 tudományterületen, melyekből prioritást élvezett az orvostudomány, az agrártudomány, a műszaki tudományok és a természettudományok. Ez alatt a két év alatt több mint 5.000 hallgató adott be jelentkezést a hazai viszonylatban hiánypótló ösztöndíjrendszerre, ami alapján 1700 szerződés született. Támogatást nyertek mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, doktorjelöltek, fiatal oktatók-kutatók és nem utolsósorban a tapasztalt oktatók-kutatók is. A projekt közvetve erősítette a felsőoktatási alapkutatásokat.

A támogatási időszak véget ért, és a nyertes ösztöndíjasok között versenyt írtak ki. Arra voltak kíváncsiak a szervezők, hogy melyik a legérdekesebb blog oldal, illetve kutatási téma. A témákra egy héten keresztül, a nemzeti kiválóság honlapján bárki szavazhatott. A programsorozat zárásaként, 2014. május 22-én alumni találkozót szerveztek Budapesten, az Öböl Ház Rendezvényközpontban.

A versenynek tehát két kategóriája volt: kutatói blog és kutatáskivonat.

Hajós András mint moderátor, felkészülten, intelligens humorral, "tudományos" sztorikkal megfűszerezve vezette le az NKP kutatói blog-, illetve kutatáskivonat-versenyét

A "legjobb blog" versenyt Dr. Csupor Dezső, a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj támogatottja nyerte "Ködpiszkáló - gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitekről" című blogjával.

A Legérdekesebb kutatáskivonat kategóriát az NymE hallgatója, Antalfi Eszter (Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj) nyerte, a "bükkábrányi lignitbányában feltárt, több millió éves növényi maradványok" kutatásáért.

Antalfi Eszter kutatási témája: A bükkábrányi foszilis Taxodiaceae leletek fafaj fafaj azonosítása és dendroklimatológiai vizsgálata. Kutatásának kivonata:

A Bükkábrányban 2007. nyarán feltárt közel 7,2 millió éven át a föld alá temetett mocsárerdő felszínre kerülésével páratlan jelentőségű fosszilis növénymaradványok vizsgálatára van lehetőség. A 16 darabból álló mocsárerdő törzsei eredeti élőhelyükön állva, megőrizve eredeti szerkezetüket, el nem kövesedett állapotban. A fosszilis maradványok vizsgálata, mint alapkutatás értékes információkat szolgáltat az évmilliókkal ezelőtti növényvilág, a Taxodiaceae család tagjainak a Taxodium és a Sequoia nemzetség egyes egyedeinek anatómiai változékonyságára. A mikroszkópos és a makroszkópos vizsgálatok továbbá lehetővé teszik a fosszilis maradványok komplex értékelését. A kutatómunka eredményeként keletkező adathalmaz lehetőséget biztosít átfogó ökológiai, és a kor éghajlati és állományszerkezeti viszonyait feltáró dendroklímatológiai vizsgálatok elvégzésére.

Antalfi Eszter 7. éve, fellelésük óta foglalkozik a bükkábrányi ősfák kutatásával. Kétszer volt ezzel Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol 2011-ben országos 1. helyezett lett, s így pályázhatott a Pro Scientia Aranyéremre, amit sikeresen elnyert. A Phd kutatását nem fejezte be 3 év alatt így nyerte el a Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíjat.

A 2011-ben vele készült egyetemi riportban így nyilatkozott kutatásairól:

Hogy adódott ez a lehetőség, és miért kezdtél el foglalkozni a bükkábrányi leletek vizsgálatával?

Még elsősként egyik kedvenc tantárgyam a Faanatómia volt, ahol a faanyagok szöveti szerkezetét mikroszkóppal vizsgáltuk. Ez nagyon megtetszett nekem, így jelentkeztem a Faanyagtudományi Intézetben, hogy szeretnék bekapcsolódni az Intézetben folyó kutatási munkák egyikébe. Mindenképpen olyan témát akartam feldolgozni, ami nem hétköznapi vizsgálatokból áll. Pár hónapra rá szólt a tanárom, hogy nemrég fedezték fel a bükkábrányi ősfákat, amely igen érdekes kutatási témának ígérkezik, s ha kedvem van hozzá, akkor dolgozhatok benne.

Pontosan milyen vizsgálatokat végeztél el ezeken az ősfákon?

Bükkábrányban összesen 10 fatörzset tártak föl, amelyek nem voltak elkövesedve. Minden egyes ősfából mintákat vettem, ill. kaptam a vizsgálataimhoz. Kutatómunkám elsősorban a megtalált törzsek fafajának a meghatározására összpontosult. A fafajok azonosításához fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokat végeztem, de mellette különböző fizikai tulajdonságok meghatározására is sor került, mint pl. a faanyagok sűrűsége.

Milyen eredménye lett ennek a kutatásnak? Találtál-e valami meglepőt?

Az erdőrészlet világviszonylatban is egyedülálló leletegyüttes, ezért a kutatóintézetek versengtek a maradványokért. Csupán a törzsek alakjából és kérgük jellemzőiből sokan arra következtettek, hogy az erdőrészlet csak mocsárciprusból áll. Vizsgálataim során azonban bebizonyosodott, hogy más fafaj, nevezetesen a tengerparti mamutfenyő maradványait is ki lehet mutatni a maradványok között, ezzel megcáfolva a korábbi feltételezéseket, a mocsárerdő több fafajból álló állomány volt.

Minek tulajdonítod, hogy sikerült ilyen nagy jelentőségű eredményeket elérni ebben a kutatásban?

Szerencsére minden támogatást megkaptam a kar, valamint a Faanyagtudományi Intézet és tanáraim részéről. Lehetőséget biztosítottak, hogy megkötések nélkül tudjak dolgozni. A Faanyagtudományi Intézet berendezései rendelkezésemre álltak a kutatás során és tanáraim minden szakmai támogatást megadtak, hogy eredményes munkát végezhessek. A vizsgálataim eredményét több hazai szakmai folyóiratban és nemzetközi konferencián publikálhattam, valamint eredményesen vettem részt tudományos diákköri versenyeken is, itthon és külföldön egyaránt.

Lesz folytatása a munkádnak? Maradtak még megválaszolatlan kérdések a kutatási munkában?

A bükkábrányi fosszilis leletek vizsgálata során számos olyan kérdés merült fel, melyekre még nem kaptunk választ. Ilyen pl. a szöveti szerkezet vizsgálata, ami információkat nyújthat a 7,2 millió évvel ezelőtti kor éghajlati viszonyaira, az őserdő szerkezetére, stb. Ennek megfelelően szeretném a munkámat kiterjeszteni a még nem vizsgált törzsekre is, hiszen akár további fajok is előfordulhatnak, valamint a maradványok szöveti szerkezetére vonatkozó kutatásaimat is el akarom kezdeni.

Riporter: Bejó László

Képek a kutatáskivonat versenyről. Felkonferálás, előadás, díjátvétel.

A konferencia közönségről készült és ez a 3 kép: Photomania.

Forrás: NYME-SKK, Antalfi Eszter, a fenti kapcsolók
Összállította: MM

Kapcsolódó:

Fosszilis maradványok vizsgálata a Pannon-tó térségéből FATÁJ 2009-06-11 Antalfi Eszter, NyME FMK akkor IV. évf. hallgató TDK dolgozata

Újabb eredmények a bükkábrányi fosszíliák kutatásában tudasfeltoltes.hu 2014-03-02

A bükkábrányi ősfák anatómiai és sűrűségi vizsgálata Fehér Sándor, Antalfi Eszter, Börcsök Zoltán, Molnár Sándor

A bükkábrányi fosszilis fatörzsmaradványok fafaj-meghatározása mikroszkópos módszerekkel Antalfi Eszter - Fehér Sándor, FAIPAR, 2012. március