Vadászi Erzsébet bútortörténész Cziráky Margit díjat kapott

A Cziráky Margit-díjat a Bagatell Alapítvány hozta létre. Gróf Cziráky Margit - herceg Esterházy Miklós felesége - halálának 100. évfordulója emlékére alapították és osztották ki először 2010-ben a Cziráki Margit-díjat. Akkor unokája, herceg Esterházy Antal vehetette át a díjat fertődi kastélyban.

Gróf Cziráky Margit, Esterházy Miklós herceg felesége rendkívül népszerű volt Eszterházán jósága, embersége és vallásossága miatt. Fiatalon, alig 36 évesen eltávozott az élők sorából. A Bagatell Alapítvány célja, hogy a díjjal évente egy-egy olyan személyiséget tüntessenek ki, aki sokat tett Fertőd és környéke értékeinek, köztük az Esterházy-kastély hagyományainak, továbbá a kulturális életben betöltött szerepének népszerűsítésében. A díjat évente Margit napján június 10-én vagy ahhoz közeli időpontban adják át.

2014-ben június 6-án Vadászi Erzsébet művészettörténész kapta a Cziráky Margit díjat.

Miskolcon született, majd tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen történelem-művészettörténet szakon végezte. Budapesten az Iparművészeti Múzeumban kezdte pályafutását és innét is ment nyugdíjba. Több mint 40 évet dolgozott itt és ez idő alatt egyetlen napot sem hiányzott. Első legnagyobb munkája 1974-ben a "Gótika" kiállítás megrendezése és a teljes katalógus összeállítása. 1979-től a múzeum tudományos főmunkatársa és 1985-től pedig függetlenített főmunkatársként dolgozik. Következő nagy munkája a "Reneszánsz és manierizmus" című tárlat megalkotása. A Nagytétényi Kastélymúzeumban ma is áll a "Bútorművészet a gótikától a biedermeierig" című bútortörténet kiállítása. Munkásságának legfontosabb kutatási területe az európai, ezen belül a magyar bútortörténet. Publikációinak száma megközelíti a százat, könyveivel nívódíjat is nyert. Rendszeresen tanított több egyetemen. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Legkedvesebb kutatási területe Eszterháza volt. Évtizedekig kutatta egy eltűnt "Tündérország" emlékeit, aminek az eredménye egy fantasztikus könyv sok archív képanyaggal és katalógussal. A "Magyar Versália" című mű évtizedeken át tartó kutatás eredménye. Vadászi Erzsébet könyve igyekszik megmenteni Eszterháza emlékét a magyarországi művészet számára.

Az emlékplakettet és az oklevelet Reinhofferné Fülöp Gyöngyi, a Bagatell Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Esterházy Antal herceg adták át Vadászi Erzsébetnek, aki ezt az alábbi szavakkal köszönte meg.

Köszönettel vettem a Bagatell Alapítvány idei Cziráky Margit díját. Szeretném elmondani, valójában mit is jelent nekem ez a kitüntetés. Miért is tisztelem galántai herceg Esterházy Miklósné, Dénesfai Cziráky Margit grófnőt.

A 18. századi magyarországi kastélyok és kastély intérieur-ök sorában az előkelő első hely illeti Eszterházát. Ez nemcsak az én véleményem, hiszen már a 19. század végén, a milleniumi kiállítás idején, a Vajdahunyadi várban is 8 eszterházai teremmel rekonstruálták a magyar barokk és rokokó kastélyberendezést. Ezzel egy időben megtörtént az eszterházai kastély belsők helyreállítása, sőt készült egy mintaterem Eszterházáról a bécsi Museum für Angewandte Kunstba is.

E munkák kivitelezője Friedrich Otto Schmidt (Stralsund, 1824-Seewalchen 1894) belsőépítész volt. A Bécsben ma is működő Lakberendező vállalat régi bútorok korhű másolásával, restaurálásával, régiségekkel és műtárgy kereskedelemmel foglakozott.

Friedrich Otto Schmidt halála után fiai, vették át bútorgyárát. Carl Leo Schmidt maradt Bécsben, a másik fiú, Schmidt Miksa viszont Magyarországra tette át székhelyét. Első jelentős munkája az eszterházai kastély felújítása volt. Saját bevallása szerint Budapestre telepedésének oka ez az Esterházy megrendelés volt. Cége a Lipót körút 5-ben, gyára a Pozsonyi úton, mintagyűjteménye az óbudai, egykori trinitárius kolostorban, villája a Mányoki úton volt.

Schmidt Miksával közvetlen kapcsolatban állt Bubics Zsigmond kassai püspök, aki kezdetben Esterházy Miklós fiainak nevelője, majd az Esterházy család zárgondnoka lett. A zárgondnokság alól Cziráky Margit grófnő szabadította fel a kastélyt, azzal, hogy hozományát áldozta Eszterháza egykori, XVIII. századi pompájának újraélesztésére.

Valójában maga a család készítette el az első kastélyrekonstrukciót, amely ma is kiindulópont a helyreállítási munkálatoknál. Főleg azért is, mert a milleniumi állapotokról már fényképfelvételek készülhettek. Eddig ugyanis csak az Esterházy család hercegi ágának levéltárból, az egykori utazók káprázatos leírásából nyerhettünk csak képet arról, milyen is lehetett Fényes Miklós, a Prachtliebende, a Pompakedvelő tündérországa, ahová Franciaország bécsi követe Louis de Rohan herceg, strassburgi püspök után maga Mária Terézia is ellátogatott, és ahol az emeleten külön lakosztálya volt Albert szász tesseni hercegnek és feleségének, a királynő leányának Mária Krisztinának.

A fényképfelvételeket Klösz György, majd  Weinwurm Antal készítette a Radisics Jenő szerkesztette Magyar Műkincsek c. kiadvány számára. A Műbarátok köre1896-tól adta ki ezt a Díszmű Albumot. Valójában Szana Tamás ötlete volt a "heverő" művészi kincsek felmérése. E célból 1893-tól gyűjtés indult a Műbarátok körében a Magyar Műkincsek publikálásra. A magántulajdonban lévő műtárgyakkal foglalkozó munkát öt kötetre tervezték 110 önálló műmelléklettel, amelyek Weinwurm Antal fényképfelvételei után Kádár Gábor Műintézetében készültek Morelli Gusztáv fametszetei alapján.  Az első kötetben Szalay Imre írt az ezredéves kiállításról, amelyhez illusztrációként szolgáltak a már említett eszterházai termek. De a fertődi kastélyban, a helyszínen is készültek eredeti Weinwurm fényképfelvételek, ezek egy részét Pasteiner Gyula  publikálta a Magyar Iparművészet c. folyóirat elődjében , a Művész Iparban 1894-ben. A fényképek ma is megtalálhatók az Iparművészeti Múzeum Adattárában illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárában.

A két világháború közötti időszakban Csányi Károly művészettörténész és Diebold Károly soproni fotóművész készítettek felvételeket a kastély berendezéséről. De legfontosabbak talán azok a kastély intérieur felvételek, amelyek ma is a család tulajdonában vannak, s amelyeknek jó részét Herceg Úr szíves engedelmével Magyar Versalia kötetemben elsőként felhasználhattam.

Meggyőződésem, hogy a magyarországi barokk, rokokó kastélyok közül hitelesen egyedül Eszterháza rekonstruálható, mert a helyreállítást először maga család végezte el. És ebben kulcs szerepe volt a XI. Esterházy herceg feleségének, Herceg Úr nagymamájának, Cziráky Margitnak. Nem pusztán azzal, hogy mindenét adta Eszterházáért, hanem azzal is, hogy szorosan kötődött otthonához. A 19. század végén, a nagy magyar családok ráébredtek történelmi múltjukra ezért is idézték meg azt.

Az 1874-ben Dénesfán született Cziráky Margit 1898 novemberében ment feleségül Esterházy IV. Miklóshoz. Erős, szociális és társadalmi érzékenységéről tanúskodik, hogy óvodák, iskolák kórházak megteremtésében tevőlegesen vett részt. A gyönyörű, sudár termetű, művelt és gazdag ifjú hercegnéről anekdotába illő módon beszélték, hogy az aratóbálokon személyesen kérte fel az arató legényeket, hajnalig táncolva velük. Egymás után, szinte minden évben születtek gyermekei, a legidősebb Mária Margit, majd a regnáló herceg Pál, mindketten Kismartonban, majd Lékán Antal és László. Nekik és a rokon gyermekeknek nyáron Eszterháza volt az otthonuk. Erről talán Herceg Úr tudna mesélni, ezt meg is tette Ök is voltak gyermekek c. fotókiállításával.

1909-ben azonban súlyos csapás érte a családot, Mária gyermek paralizisben megbénult. Egy évre rá még megszületett a legfiatalabb leány Bernadette, de a következő hónapban leukémiában meghalt a környezete által annyira tisztelt és nagyrabecsült hercegné. Férjéhez írott búcsúlevelében kérte, hogy ne a kismartoni családi sírboltba, hanem itt, szeretett kastélyának közelségében temessék el.

Most, Margit naphoz közeledve Rá, Rájuk emlékezve gyújtsunk gyertyát a két Credo feliratos kőkeresztnél!

Forrás és fotó: Bagatell Alapítvány

Kapcsolódó:

Beszámoló a díj első átadásáról.

Cziráky Margit emlékezete

2007 májusában jelent meg Vadászi Erzsébetnek a fertőd-eszterházai Esterházy-kastély interieurjeit, az Esterházy-család bútorait bemutató pompás Magyar Versália című tanulmánykötete, mely egy tervezett új könyvsorozatnak, az EOS Könyveknek a nyitókötete is.

A kötet gazdag illusztrációs anyaga, a megjelentetett 334 gyönyörű kép, valamint a szerző által négy évtizeden át írt szövegek és egybegyűjtött források felidézik, s újra megelevenítik az Esterházyak életének színpompás világát. Vadászi Erzsébet munkásságának középpontjában az Esterházy-kastély egykori gazdag berendezésének, az ott folyó életnek a rekonstruálása állt, ezt reprezentálja díszes kötetében, mellyel betekintést nyerhetünk egy letűnt kor kultúrájába.

224 oldal, 205 szöveg közti képpel, 129 katalógusképpel, 15,5 x 15,5 cm, kartonált. Felelős kiadó: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

nemzetimuemlek.hu és számso egyéb könyves oldalon is megtalálható.

Vadászi Erzsébet számos írása megtalálható az odrportal.hu, a worldcat.hu, és más helyeken.

Említést érdemel az Iparművészeti Múzeum Bútorgyűjteménye, melynek 4000 darabja közül 425 online is megtekinthető.