Kötelező kamarai tagság - vélemények

Az MGYOSZ állásfoglalásában hangsúlyozza: a kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj lényegében a vállalkozásokra kivetett adónak tekinthető, ezért létfontosságú, hogy azt törvényben szabályozzák, ne a kamara  döntésétől függjön, és mértéke ne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációval növelt értékét.

Az MGYOSZ általánosságban is olyan megoldást tud támogatni, amelyben a kötelezettségek, vagyis a fizetendő tagdíjak mértéke, illetve a kapott szolgáltatások és a szavazati jogok arányban maradnak egymással a jövőben is - írja állásfoglalásában az szövetség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köztestület, amelyhez állami feladatokat szerveznek ki, és nem érdekképviseleti szerv, így értelemszerűen nem szereplője a versenyszféra országos és ágazati érdekegyeztető fórumainak, nincs szerepe a szigorúan munkaadók, munkavállalók és a kormány kompetenciájába tartozó kérdésekben, így különösen a Munka Törvénykönyve, a minimálbér és a bérajánlások ügyében - foglalt állás a kötelező kamarai tagság tervével kapcsolatban.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a mikro- és kisvállalkozások érdekét, ezért elutasítják, és tiltakoznak ellene.

Az egyesület közleménye szerint elsősorban a szakmai alapon, önkéntesen vagy szakmai köztestületként létrejövő szervezetek tudnak szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat és tagjaik problémáit.

Az adótanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi éves 5000 forint "regisztrációs" díj is csak arra alkalmas, hogy az összes vállalkozás 98 százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozások terheit éves szinten - a teljes kör fizetése esetén mintegy 4,5 milliárd forinttal növelje. A vállalkozások nagyfokú elutasítása, hogy az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizeti be a díjat - írja közleményében az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.

A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ véleménye szerint az évi 5000 forint iparkamarai hozzájárulási díj - amelyből 2012-ben a 45 százalékos fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd forint bevétele származott az iparkamarának - a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az iparkamara jogosult lett a cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére.

MKIK válasza: Nem jelent kettős tagságot, ha valaki egyszerre tagja a hivatásrendi kamarának, illetve a kereskedelmi és iparkamarának, mert eltérő jogviszonyról van szó - nyilatkozta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára az MTI-nek.

 Dunai Péter kifejtette: a hivatásrendi kamarákban a tagok természetes személyként, a kereskedelmi és iparkamarában vállalkozásként vannak jelen.

A főtitkár szerint ennek tisztán látása, egyértelművé tétele azért is fontos, mert jelenleg a hivatásrendi kamarák túlterjeszkednek hatáskörükön, vállalkozásokat is tömörítenek, ezzel pedig a kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére lépnek.

Dunai Péter hangsúlyozta, hogy a hivatásrendi kamarák szakmák mentén szerveződnek, a szakmai tudás meglétét ellenőrzik. Ezzel szemben a gazdasági szereplők különféle vállalkozási formában vesznek részt a gazdaság munkájában, nekik a kereskedelmi és iparkamarában a helyük.

Például egy mérnök, aki a munkáját vállalkozóként végzi, mint vállalkozó kapcsolatban áll a kereskedelmi és iparkamarával jelenleg kötelezően regisztrált vállalkozásként, a kamara ennek átalakítását javasolja kötelező tagsággá. Ha ugyanez a mérnök munkavállalóként egy cégnél dolgozik, akkor a kereskedelmi és iparkamarával alkalmazottként nem áll kapcsolatban, mérnökként szakmájával összefüggésben viszont tagja a szakmai kamarának - magyarázta a főtitkár.

Egy másik példát említve Dunai Péter kifejtette: egy kórházban dolgozó orvos kötelezően tagja az orvosi kamarának, eddig a pontig a kereskedelmi és iparkamarának nincs vele kapcsolata, de ha ez az orvos szakmája mellett - mondjuk - egészségügyi termékekkel is kereskedik vállalkozóként, akkor a vállalkozását a kereskedelmi és iparkamarával kapcsolatban állva végezheti.

Az a világtendencia, hogy hivatásrendi kamarák csak olyan szakmák esetében szerveződnek, amelyeknél élet, egészség, testi épség, szabadságjogok vannak veszélyben, máshol nincs szükség önálló szakmai kamarára - vélekedett a főtitkár, aki szerint ezt a trendet követve Európában csökken a szakmai kamarák száma.

Dunai Péter korábban a hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta a kamarai javaslatot a kötelező tagság bevezetésre.

Forrás: MTI