Ennyibe kerül az átlag dolgozó

Tavaly egy teljes munkaidős foglalkoztatottra eső munkaerőköltség havi átlagban 329 ezer forint volt Magyarországon, ez folyó áron 6,3 százalékkal nagyobb a 2012-esnél (az egy évvel korábbi 4,1 százalékos emelkedés után) - derül ki a KSH új becsléséből. Ez a magas tavalyi érték amiatt is szembetűnő, hogy a fogyasztói infláció a múlt évben csupán 1,7 százalék volt.

Az emelkedést döntően a versenyszféra (a legalább ötfős vállalkozások körében) munkajövedelmének alakulása magyarázza, ott ugyanis 9,3 százalékos bővülést mértek (de a szociális költség is 8,8 százalékkal nőtt), míg a költségvetési szférában 4,4 százalékkal csökkent az átlagos munkajövedelem, alapvetően annak köszönhetően, hogy 2013-ben is dinamikusan (+26,6 százalék) nőtt az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A KSH azt is kiszámolta, hogy a közfoglalkoztatottak hatását kiszűrve 2013-ban az átlagos havi munkajövedelem 240 ezer forintra volt becsülhető, ami 11,1 százalékkal magasabb, mint a teljes költségvetésre vonatkozó átlag. Összességében a közfoglalkoztatottak bérének figyelmen kívül hagyásával, a havi munkaerőköltség 295 ezer helyett 326 ezer forintot tett ki a közszférában 2013-ban. Így mindent figyelembe véve tavaly a bruttó munkajövedelem 6,1, a szociális költségek 7,4 százalékkal emelkedtek, míg az egyéb költségek pedig 1,9 százalékkal mérséklődtek 2012-höz viszonyítva.

Minden beleszámít

A munkaerőköltség minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan felmerül. Így tartalmazza:

- a munkavállalók munkájának ellenértékeként kifizetett összeget (kereset),

- a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélküliség kezeléséhez, hozzájárulását a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló alapokhoz,

- a különféle természetbeni és szociális juttatásokat,

- a költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket.

A számításnál a foglalkoztatással kapcsolatos költségeket a munkadíjhoz vagy a foglalkoztatott létszámhoz kapcsolódó adótételek növelik, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló bér- és járuléktámogatások pedig csökkentik.

A bankok, az energetika és az olajcégek fizetnek a legjobban

A KSH számításai szerint 2012-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél folyó áron 312,4 ezer forint volt (1 079 euró); ezen belül a közszférára jellemző költségszint 283 ezer forintnak (978 euró), míg a vállalkozói köré 327,7 ezer forintnak (1 132 euró) felelt meg.

Kiugróan magas volt az élőmunka költsége a pénzügyi és biztosítási tevékenységben, az energetikában, valamint a kőolaj-feldolgozásban, melyeknél a munkaerőköltség több mint kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak. Az élőmunka költsége nem érte el viszont a nemzetgazdasági átlag kétharmadát a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, az egészségügyben, valamint textil-, ruházati és bőriparban. Emellett az átlagosnál lényegesen alacsonyabb munkaerőköltség jellemezte a mezőgazdaságot és az egyéb szolgáltatásokat. A legmagasabb és a legalacsonyabb munkaerőköltségű gazdasági ágak sorrendje 2008 óta lényegében nem változott.

Négy év alatt lassan nőtt

A 2012-es adatok szerint a munkaerőköltségből a munkajövedelmek részaránya 75,1 százalék volt (szemben a 2008-as 70,5 százalékkal), míg a szociális költségeké 22,3 százalék volt (holott négy évvel korábban még 26,4 százalék), a képzés és más költségelemek súlya pedig alig 2,6 százalékra rúgott (a korábbi 3,1 százalék  után).

A havi átlagos munkaerőköltség 2012-ben átlagosan 312,4 ezer forint volt, ez nominálisan 6,7 százalékkal múlta felül a 2008-ast, vagyis évente átlagosan 1,6 százalék lett magasabb az alkalmaztatás költsége. Ebben az időszakban a bruttó munkajövedelem 13,8 százalékkal nőtt, míg a szociális költségek, a képzés és más költségek 10, illetve 10,7 százalékkal csökkentek.

Munkaerőköltség-felvétel 1992 óta van Magyarországon. Az adatgyűjtés éves gyakoriságú, a közép- és nagyvállalkozásokon (legalább 50 főt foglalkoztatók) kívül a költségvetési és a kijelölt nonprofit szervezetekre terjed ki. Ez biztosítja az alapinformációkat a csak négyévente felmért teljesebb szervezeti kör évenkénti továbbvezetett munkaerőköltségéhez, valamint a rövid távú előrejelzési célt szolgáló negyedéves munkaerőköltség-indexhez.

Forrás: Napi.hu; KSH

FATÁJ kiegészítés:

Az elmúlt hetekben 2013-ről készült szakágazati elemzéseink vonatkozó átlagadatait a KSH módszertana alapján átalakítottuk és ezek alapján készítettük el az alábbi grafikont.

További részletek a szakágazatok eredményeiről:

Magán erdőgazdálkodók a számok tükrében - 2013. (2014-07-03)

Állami erdőgazdálkodók a számok tükrében - 2013. (2014-06-12)

Csökkenő veszteséggel működő hazai barkácsláncok (2014-06-19)