Tovább gyarapodott az erdővagyon 2013-ban

  Tavaly nőtt az akác területaránya a fenyők területarányának terhére - derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a kormany.hu oldalon közzétett (FM dokumentumok, Általános információk, Tájékoztató és háttéranyagok között), az erdővagyon 2013-as adatait összefoglaló miniszteri tájékoztatójából.

A tájékoztató szerint a tulajdonosi megoszlásban az utóbbi években minimális a változás, a magántulajdonú erdők aránya emelkedett 0,1%-kal 42,8%-ra, a közösségi tulajdonok csökkenése mellett. Az állami tulajdonú erdőterületek változatlanul 56,2%-ot tesznek ki.

A fafajcsoportok közül a legnagyobb területet az akác foglalja el 24,2%-kal, és a megelőző évekhez hasonlóan tavaly is folytatódott az akác arányának növekedése és a fenyő arányának csökkenése. Kis mértékben emelkedett még az egyéb kemény lombosok aránya. Az akác térnyerése meghatározóan a magán-erdőgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepének következménye, hiszen mind az erdőtelepítések, mind az erdőfelújítások során az egyik legkedveltebb fafaj.

Az őshonos fafajok aránya 63,1%, az idegen-honos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők), illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5%-ot tesz ki. Az őshonos fafajok aránya az elmúlt évekhez képest tovább nőtt, elsősorban az erdőtelepítéseknek, másodsorban a szerkezetátalakításnak köszönhetően.

A tájékoztató szerint az ország élőfakészlete folyamatosan emelkedik, 2014. január 1-jén 369,6 millió köbmétert tett ki, és tíz év alatt több mint 10%-kal nőtt. Az 1 hektár területre eső átlagos élőfakészlet hektáronként 198 köbméter. A gyarapodás oka, hogy az erdők évi folyónövedéke nagyobb, mint az élőfakészlet csökkenését okozó tényezők - fakitermelések, erdőkárok - együttes hatása.

A fakitermelések tavaly is az erdőtervekben előírt lehetőségeken belül valósultak meg, a 7.875 millió köbméter összes kitermelt fatömeg 1,8%-kal több az egy évvel korábbinál. Az egészségügyi és egyéb termelés fakészlete 384 ezer köbméter, ez az előző évhez képest 44%-kal emelkedett. Az összes kitermelt fakészlet több mint 8%-a származik az egészségügyi és az egyéb termelésből. Az egészségügyi termelést, elsősorban a Keszthelyi hegységben bekövetkezett erdeifenyő pusztulás, valamint a Balaton-felvidéki cseresek pusztulása miatt kellett végrehajtani.

Az erdészeti hatóság 2013-ban 35,2 ezer köbméter mennyiségű falopást regisztrált, ennek 86 százaléka magántulajdonban lévő, nagyobb arányban gazdálkodó nélküli erdőkben történt. Az összes illegális fakitermelés mértéke a hatóság tudomására nem jutott falopásokkal együtt nagyjából 300-500 ezer köbméterre becsülhető.

Az összefoglalóból kiderül az is, hogy a magyar erdők egészségi állapota az Európában elfogadott felvételi rendszer minősítése alapján összességében jó, a vizsgált fák közel 80 százaléka kedvező állapotú. Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer részére az erdészeti szakirányítóktól érkezett bejelentések alapján 2013-ban 78.800 hektáron lépett fel erdőkár, a károsodott terület 10%-án erősebb, 20%-án közepes, míg a fennmaradó területen gyengébb kárt jeleztek.

Forrás: MTI

Kiegészítés:

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. § (5) bekezdése alapján

A 2009. évi Erdőtörvénnyel bevezetett üzemmódok szerint 2013. során a változás ha-ban, illetve %-ban az alábbi volt:

A miniszteri tájékoztató első 3 oldala tartalmazza a 2013. évi adatokat.

A következő 3 oldal pedig áttekintést ad az utóbbi 10 év adatsorairól. Minden témakört érdememes lenne grafikonokkal is bemutatni, álljon itt közülük a fakitermelés változása.

A hazai fakitermelés korábbi adatokra is támaszkodva hosszabb időtávban így alakult: