Duális képzés erősítése a hazai faiparban

Fotók: Tóth János

A rendezvényen bemutatkozott Mózer Gergely, aki az idei Euroskills egyik aranyérmese lett épületasztalos szakmában. A verseny kiemelkedő eredményei is segítik felhívni a figyelmet a piacképes tudás megszerzésének fontosságára. Kiderült az is, hogy ez a típusú szakmai tudás sokkal hatékonyabban sajátítható el a duális, gyakorlati képzés során.

"Sokkal több kiváló szakmunkásra és technikusra van szükség a magyar gazdaság fejlődéséhez, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez" - mondta a nemzetgazdasági miniszter a fiatal európai szakemberek Euroskills elnevezésű vetélkedőjének magyar nyerteseit köszöntő rendezvényen. A franciaországi Lille-ben október elején megrendezett versenyen magyar csapat 20 érmet és elismerést (köztük 4 arany, 2 ezüst és 5 bronz medált) nyert a szakmák Európa-bajnokságán, amivel 25 ország közül a hatodik helyen végzett. "Mostantól felgyorsulhatnak az események - fogalmazott Varga Mihály. - Tovább erősítjük a duális képzési rendszert és 2018-ig a jelenlegi másfélszeresére növekszik a szakmájukat igazi munkahelyeken tanulók létszáma. Az oktatásban részt vevő gazdálkodó szervezetek számát pedig a két és félszeresére emeljük. Ennek támogatásához az úgynevezett kamarai garancia elvét is törvénybe kell foglalni" - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Számos fiatal csak az álláskeresés során, az érettségi vagy a felsőfokú diploma megszerzése után eszmél rá arra, hogy sokkal több lehetősége lenne az elhelyezkedésre egy jó szakma birtokában - derült ki azon a szakmai fórumon, ahol jelen voltak a magyar bútor- és faipar gazdálkodó szervezetei, szövetségi vezetői és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) valamit a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviselői. A résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell fordítani ezt a folyamatot. A mostani verseny kiemelkedő eredményei is segítik felhívni a figyelmet a piacképes tudás megszerzésének fontosságára, ezért a rendezvényen bemutatkozott Mózer Gergely is, aki az idei Euroskills egyik aranyérmese lett épületasztalos szakmában. Sikereink elismeréseként 2018-ban Magyarország rendezheti meg a vetélkedőt, a térségben elsőként.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyébként 2010-ben állapodott meg a kormánnyal a szakképzés rendszerének átalakításáról, a duális, gyakorlati képzés bevezetéséről. A szakképzés felügyelete már a kamaráknál van, ugyanakkor még évekig tart, amíg a modell olyan működőképes lesz, hogy azokat a szakembereket bocsássa a munkaerőpiacra, akikre ténylegesen szükség van.

Ennek szeretne elébe menni a BKIK támogatásával a Bútorszövetség, amely hatalmas szakmai érdeklődés mellett tartotta meg "A faipari szakember utánpótlás feladatai és lehetőségei a műhelyekben és az iskolákban" elnevezésű konferenciáját Budapesten.

A piacképes tudás megszerzésének fontosságára hívta fel a figyelmet Elek Csaba, aki szerint "a valós üzemi körülményeket nem lehet iskolában modellezni". A BKIK Oktatási és Továbbképzési Osztályának igazgatója előadásában kitért arra, milyen előnyöket kínál a képzési forma a faipari vállalkozások számára. Mivel a szakma küzd a szakemberek utánpótlásával, nagy előnyt jelenthet, hogy a faipari vállalkozások már fiatal korban megkezdhetik a tanulók képzését, amihez a pályázati rendszeren keresztül általány támogatást kaphatnak. Ezen felül a gazdálkodóknak módjuk lesz a diákokat a tanulói szerződéseken túlmenően egyéb juttatásokkal, például ösztöndíjakkal hosszabb távra magukhoz kötni.

Koronka Lajos, a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója beszédét azzal kezdte, hogy az ötvenes években képzett technikusok hiányoznak a faiparból, amely ma már sajnos nem divatszakma. Ráadásul nagyot fordult a világ: a rendszerváltozáskor a diákok 50 %-a vett részt a szakmunkás képzésben, míg ma ennyi megy gimnáziumba! Vagyis mind létszám, mind minőség terén probléma van a szakma utánpótlásával. Koronka abban látja a kiutat, ha sikerülne bevonni a képzésbe az érettségizetteket, akikről általánosságban elmondható, hogy szeretnek tanulni, igényesek, motiváltak, érdeklődők és - mivel nincs saját pénzük - minél előbb dolgozni szeretnének. "Jellemző, hogy a két éves érettségi utáni technikusi képzés második évben már 90 %-a dolgozik ezeknek a diákoknak" - tette hozzá a szakember, aki szerint a 40 felettiek is mobilizálhatók lennének a képzéssel, és az ő helyükre alulról munkanélküliek léphetnének, így felfelé mozdulást lehetne elérni az egész munkaerőpiacon.

Az előadások utáni hozzászólásokból kiderült, hogy 60 milliárd forintnyi import bútor jön be évente hazánkba, tehát van hova bővülnie az ágazat hazai résztvevőinek. Ennek érdekében a jelen lévő döntéshozók aláírták az ágazati együttműködési szerződést, valamint megállapodtak abban, hogy a 14-22 éves korosztály megszólítására kommunikációs kampányt indítanak, amelynek fő csatornája a facebook lesz.

Forrás: Bútorszövetség