Beszámoló a 2014. őszi FAGOSZ Fakonferenciáról

A Fakonferenciát dr. Jung László, a FAGOSZ elnöke nyitotta meg.

Él és élni is fog a magyar fagazdaság, benne együtt értve az erdőgazdálkodást (hiszen tagtársaink jelentős része azon a frontvonalon dolgozik) és az attól elválaszthatatlan faipart. valamennyiőtök nevében kedves tagtársak, engedjétek meg, hogy megköszönjem azoknak a kollégáknak az áldozatos munkáját, akik felkészültek az előadásra, és minden bizonnyal számunkra értékes és elgondolkodtató információt adnak részünkre. Olyan időket élünk több 10 éve, hogy mindig a gazdálkodásban, kvázi a lövészárokban dolgozó kolléganőknek, kollégáknak minden év új kihívás: törvényi környezet, ökológiai környezet változásai. Akik jelen vagytok tagtársak, köszönetet kell kifejezni, hogy érezhető, látható, hogy a Fakonferencia, mely valamikor azzal az alapgondolattal indult ki, hogy a napi, szezonális gondokat van hivatva megvitatni, egyben kereskedelmi rangra is tud nőni. Hiszen itt látva a kollégákat, kolléganőket, ismerve szinte mindenkit, tudjuk nagyon jól, hogy ilyenkor az aratás előtti utolsó simítások időszakai vannak. A mai tanácskozáshoz, megbeszéléshez, konzultációhoz, üzletkötésekhez nagyon sok sikert kívánok.

A megnyitás után a levezetést Mőcsényi Miklós vette át.

Mózes Csaba osztályvezető (FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, Erdészeti Igazgatási Osztály): A hazai erdőgazdálkodás és fafeldolgozás szabályozási környezete, fejlesztési lehetőségei.

Az előadás vetített anyaga.

Tisztelt kollégák, elnök úr, titkár úr! Óriási megtiszteltetésnek veszem azt, hogy most itt állhatok Önök előtt és szólhatok mindarról, amiről talán nem is nagy kihívás azt mondani, hogy a fekete bárányról, az igazgatási szempontból fekete bárányról, a fagazdálkodásról.  A Földművelésügyi Minisztériumból vagyok. Valaki megkérdezhetné, hogy miért nem az NGM van itt és tart itt most Önöknek megnyitó beszélgetést, tehát miért az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály és miért nem az Ipari és Építésgazdasági Főosztály képviselője áll itt Önök előtt. Úgy gondolom azért - amit az elnök úr is mondott -, mert az erdőgazdálkodással kapcsolatos nyersanyag kitermelés, megtermelés az Önöknek is ugyanolyan fontos, mint az erdészek számára. Önöknek nyersanyag, az erdészeknek pedig egyfajta output. Annak ellenére, hogy 2006-ban ez az egész ágazat kikerült az akkori FVM hatásköréből, mindig úgy gondoljuk, hogy a helye az megvan. Az ágazat képviseletének helye még mindig megvan, még mindig kurrens lehet az az információ, ami rajtunk keresztül becsatornázódhat akár a kormányzati politikába, akár a kormányzati politikából a gazdasági szektorok felé. Ez ügyben felvettük a kapcsolatot az NGM-mel, a jelenlegi kurrens tárminisztériumi képviselettel. Az első passzivitást követően úgy gondolom, hogy pozitív élményről számolhatok be: már van két nevünk és két telefonszámunk, akik képviselik valamelyest az ágazatot a kormányzati politika alakításában. Mindenképpen javítani szeretnénk ezen az állapoton, ami úgy gondolom, hogy megnyugvással töltheti el Önöket is és mindazokat, akik ebben az iparágban aktívak, vagy akár a tudomány, a kutatás terén részt vesznek.

Amiről szólni szeretnék: mi hol vagyunk, hogyan állunk ebben az egész kormányzati struktúrában, röviden a feladatainkról, és akkor rátérnék a szakmai dolgokra, melyek Önöket talán még jobban érdeklik. Abban a perspektívában, amit mi látunk, abból az épületből, ahol a tevékenységünket folytatjuk, az erdővagyon és az abból kifolyó lehetőségek, faipari lehetőségek, melyeket a számadatok tükröznek. Megpróbálok pár olyan gondolatot felvetni, ami gondolatébresztő lenne. Mindazok számára, akik továbbgondolkodni, együtt gondolkodni szándékoznak külön csoportokban, vagy akár minket is meghívnak ezen együtt gondolkodásba továbbra is.

A szervezet, ahogy említettem: a Földművelésügyi Minisztérium, azon belül is mi az állami földekért felelős államtitkár államtitkársága alá tartozunk, ahol egy helyettesünk van. A helyettes államtitkár erdőmérnök végzettségű, ez szerintem elismerése mindannak, amit a szakma, mind az erdészet jelent. Rég nem volt ilyen magas elismertsége a kormányzaton belül az erdészeti ágazatnak, ami - ha jól gondolom - segít az ágazati érdekek érvényesítésében is.

Főosztályunk három főosztállyal osztozik a helyettes államtitkári feladatokon. Van az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, ahol jómagam is vagyok, vezetője: Szabó Ferenc főosztályvezető úr, van a Halászati és Halgazdálkodási Főosztály, az állami földekkel foglalkozó főosztály, mely kívül esik a jelen érdeklődés köréből valamelyest, kivéve az erdészeti társaságokat, melyek ezen területek vagyongazdálkodását is biztosítják. Főosztályunkon, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályon három osztály van: az Állami Erdőgazdálkodási Osztály, amely a 22 erdészeti társaság vezetését, vagyongazdálkodását felügyeli és koordinálja. Van az Erdészeti Igazgatási Osztály, ahol összesen 8 másik kollégámmal próbáljuk a jogi környezeti feltételeket megteremteni, melyek elősegítik és számításaink szerint elő fogják segíteni a még hatékonyabb, még jobb és még fenntarthatóbb felhasználóbarát erdőgazdálkodást. Továbbá van a Vadgazdálkodási Osztály, mely a vadgazdálkodással foglalkozik.

A mi feladatunk, ahova mi szeretnénk integrálni az ágazat, a fagazdálkodás képviseletét is, az a jogalkotással foglalkozik. Ugyanakkor látjuk azokat a statisztikákat is, amelyek különböző fórumokon, elsősorban országos összesítésben nemzetközi szintre is kikerülnek. Ilyenek például a különböző erdőleltár jelentések, és hasonló a fakitermelésekre is. Magammal hoztam két ilyen sötét borítójú füzetet, egyik a Beszámoló az erdősítésekről és fakitermelésekről, a másik az Erdőállomány adattár. Ez két olyan adatbázis, aminek fontosságáról nem kell nagyon beszélnem, amikor országos jelentőségű döntések meghozataláról van szó.

Jogalkotás szempontjából mindenki számára ismert, hogy felül szeretnénk vizsgálni azt a - nevezzük így - triumvirátust, ami az erdészet, természetvédelem és vadgazdálkodás együttes gondolkodását, együttes hatását jelenti mindazon vagyonra, amit erdőnek nevezünk. Mindenképpen együtt szeretnénk ezt a három ágazatot gondolni a közeljövőben. Ez nem újdonság: '96-ban is ez a három törvény egyszerre lett átgondolva. Ezt szeretnénk megismételni annak érdekében, hogy ez megfelelje úgy a XXI. század elvárásának, mint a . tehát nemzetközi szinten, nemzeti szinten is akár, ugyanúgy az egyéni szinten is, ebbe beleértem a jogi személyeket is, mindazt a koncepcionális, stratégiai gondolkodást, ami . meg hozzáállást, ezt nem szeretném elfelejteni. Stratégia, koncepció és hozzáállás, ami az egész szakmát jellemezte, mindazt most újra - reményeim szerint a közeljövőben - át tudjuk gondolni és közösen még jobb, még hatékonyabb ágazati képviseletet tudunk létrehozni.

Hogy jön ide a faipar kérdése? Miért szeretnénk mi ezt? Elsősorban azért, mert eddig is nálunk volt, malőr lehetett az, hogy átkerült valahova máshova. Ha a 2006. előtti érdekképviseletet jobbnak gondolták, mint a 2006. utáni ágazati érdekképviseletet, akkor kérem támogassanak ezen szándékunkban. Nem utolsó szempont, hogy a 22 erdészeti társaság nem csak az erdészeti portfolióval, hanem ugyanúgy a faiparával is most a felügyeletünk alá tartozik, ami meghatározó eleme lehet a hazai faiparnak, mint összefogva nemzetközi szinten is.

A számok terén engedjék meg, hogy az erdővagyonnal kezdjek. 2012. és 2013. között egyértelműen nőtt az erdőterületünk. Nőtt az erdőterületen tárolt fatérfogat mennyisége is. Ez köszönhető mindazon erdőtelepítéseknek, melyek az elmúlt években létrejöttek. Ennek felgyorsítását mindenképpen szeretnénk. Hogy milyen mértékben valósul meg, az egyértelműen nem csak a mi szándékunk függvénye, hanem a gazdálkodók, tulajdonosok érdekein is múlik. Kiemelek pár meghatározó fafajt, melyek meghatározói a magyar erdőknek. Mindenki akácról beszél, mely hungarikum. Van akinek ez túl sok, van akinek túl kevés. A méhészek örülnek, a természetvédők meg nem. A faiparos olyan anyagot tudhat magának, amelyből tud értéket előállítani és ezt saját tapasztalatból is mondom. Ennek területe hangsúlyos. Ha tölgyeket (beleértve a csert is) vesszük melléje, akkor már nem annyira domináns, nem az az üzenete, ami a médián is keresztüljön, hogy mindenhol nálunk már csak akác van és mindenhova csak akácot tudunk telepíteni. A fatérfogatot illetően egyértelmű, hogy a tölgy dominál és fakitermelésben világos, hogy a jelenlegi fakitermelési potenciál azokban az ültetvényekben van, amit annak érdekében hoztunk vagy hoztak Önök létre, hogy abból faanyagot szerezzenek, nyerjenek ki.

A fenyőt is feltüntettem, mert ez probléma lehet itt Magyarországon. A fakitermelési volumen jelentős, az összes kitermelés 16%-a. A minőségre, a kitermelési módokra nem térnék ki, viszont az látszik, hogy a fenyő kitermelés jelentős, sőt meghaladja a nemes nyár kitermelési mennyiségét.

Ez most nagyon apró betűs táblázat. Az erdészeti szektor egyesített kérdőíve (joint forest sector questonnaire), melyet Magyarország évente egyszer tölt ki az EU Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) részére. E táblázat tartalmazza az elsődleges faipar főbb adatait is. A faipar input adataiból kivehető - minden híresztelés ellenére - a fakitermelés volumene az elmúlt évhez képest nőtt, ami jó hír a faiparnak. Az iparifa kitermelése nőtt, a tűzifáé pedig csökkent az előző évhez képest. Mindeközben nem sérült a természetesség. Ez azért is lehetett, mert voltak olyan ültetvényszerű telepítések, melyek megóvták azokat az értékes állományokat a fakitermelési nyomástól, mely amúgy szükségszerűen érkezik az ágazat részéről. Mindenképpen pozitívnak tartom ezt az elmozdulást.

Elnézést kérek a terminus technikusokért, a vetített ábra baloldali (angol) elnevezésihez szoktam az elmúlt években. A magyar megnevezésekben a vetített ábrán lehetnek hibák.  Az apríték termelés 47%-kal nőtt 2013-ban, 2004-hez képest pedig 80%-kal. A negatív értékek a csökkenést mutatják. A pelletnél a * a 2009. évi bázist mutatja, ott nem voltak 2004. évi adatok. Minden sorról lehetne regényeket mesélni. Az apríték termelés egyértelműen nőtt, amit sokan visszalépésnek tartanak: hol van itt az iparifa termelés? Bizakodva az erdészeti és faipari kollégák szaktudásában ki merem jelenteni, hogy nem olyan faanyag kerülhetett apríték termelésre, amiből egyéb faanyagot is előállítani lehet. Amennyiben nem, akkor az átvilágítás kapcsán kell kideríteni, mert a cél az, hogy az értékesebb faanyagot értékesebb és nagyobb hozzáadott értékkel lehessen előállítani és megtermelni.

Rátérve a pelletekre: ez elgondolkodtató szám, hogy miért csökkent a pellet gyártás, miközben annak hasznosítása mindenképpen célszerű és javallott lehet. Úgy gondolom, kormányzati elképzelés az, hogy a helyi fűtő és kettős, fűtő és áram-előállító üzemek telepítésével ez az arány elmozdulhat pozitív értékben is.

A fűrészáru termelés 64%-kal csökkent 2012-ről 2013-ra. Első sorban arra gondoltam, hogy ez valami statisztikai hiba lehet. Azért a cél az, hogy fűrészárut állítsunk elő ebből az ipari fából és nem az, hogy bedarálásra kerüljön. Az apríték az elgondolkoztató ezzel szemben. A cél mindenképpen az, hogy hozzáadott értéket adjunk azokhoz az anyagokhoz, melyek továbbmennek a kereskedelembe. A furnérgyártás 205-kal csökkent.
A következő táblázatban a kibocsátás mellett lényeges szempont a kereskedelem is. Az import mennyiségén látszik, hogy azért hozunk be rendesen faanyagot, s ennek mennyisége és értéke folyamatosan növekszik. Egymás mellé tettem a mennyiség és érték változás oszlopot, így látszik, hogy a 21%-os fűrészáru mennyiségi növekedés csak 5%-os értéknövekedést jelentett. (A vetített táblázatban ahol a fejlécben "ár" szerepel az helyesen "érték"-et jelent.) Ezek adatok megmutatták, hogy a környező országok, ahonnét ez az import származik, milyen problémákkal küszködnek. Mennyire szeretnék eladni az ott megtermelt fűrészárujukat. Valahol ebből mi - ország szinten - profitálhatunk is.

A következő lapon is szerepel a 2012/13-as és a 2004/13-as érték. Az exportra áttérve ott megint megjelenik a rétegeltlemeznél látható olyan probléma, hogy a 739%-os növekedés megint valami számhiba lehetett, azt kérem ennek függvényében kezelni. Ennek tisztázása érdekében - élve azzal, hogy "az a statisztika igaz, amit én hamisítottam" - feltüntettem azt a 2009-es értéket is, amelyet az EUROSTAT-nál már jómagam is ellenőriztem, s látszik, hogy a 2009/13 mennyiségi változás 135%, ami összevethetetlen a 739-cel. Részletekbe most kérem engedjék meg, hogy ne menjek, mindenki láthatja, hogy van még hova fejlődni, vannak olyan lehetőségek, amelyek akár export piaci növekedést is mutatnak. A rétegeltlemez értéktartó. Mennyiség és érték tartásban is olyan anyag, ami megjelenhet a nemzetközi piacon is.

Ha egy kis gondolatébresztést is a finom ebéd után, ha megengednek. Láttuk azt, hogy az erdőterület mindenképpen növekedett nálunk. Az akác jelentősége az megkerülhetetlen. Látszott a számadatokból is és látszik a piaci orientációból is. E fafajt nem csak mint hungarikumot, hanem mint faanyagot is fontosnak tartjuk. Mindazok mellett, hogy a természetszerűbb erdőket helyezzük előtérbe. Ez a probléma kiszűrhető azzal az ültetvényszerű erdőgazdálkodással, amely megtermeli a faanyagot és egyben védi is azokat a természetszerű erdőket, melyek nagyobb ökológiai értékkel rendelkeznek. A jövő generációk számára nem csak faanyagot, hanem egyéb szolgáltatást is biztosíthatnak.

Amit fontosnak tartok erdészeti szempontból, az az, hogy az elvárásoknak megfelelően a közelmúltban a fakitermelési módszerek is változtak. Egyértelműen változott a közelítési mód: eltolódott a természetszerűbb, a környezetkímélőbb módszerek felé, amelyek kevésbé mély nyomot hagynak az erdőben. Nem utolsó szempont, hogy vannak olyan régiók, ahol a foglalkoztatás biztosítása még mindig az erdészeti ágazat feladata, sőt megfordítva vannak olyan régiók, ahol az erdészeti ágazat az egyetlen munkahely lehetőség, ahonnan az ott élők valamilyen jövedelemhez tudnak jutni. Most itt a hivatalos formákról beszélek. Cél az, hogy ha lehet, ezt a foglalkoztatást növelni lehessen, ha kel, akkor az erdészeti társaságoknál akár a jövedelmezőség növekedésének a terhére is.

Ugyancsak az erdészeti társaságoknál fontos eszme az integrált megjelenés és egyáltalán a megjelenés. Buzdítani szeretném a résztvevőket, hogy megjelenjenek valahogyan összefogva. Ez nem téeszesítés, ez nem a kolhoznak a vissza hozatala, hanem az, hogy úgy gondolom személy szerint, hogy egységben nagyobb erő létezik. Azt meg lehet kereskedelem és faipar szintjén egyaránt valósítani.

Egyértelmű a kérdés, hogy a faipari alapanyag milyen karakterisztikával jelentkezik. Gondolok a sudarlósságra elsősorban. Vannak olyan kísérletek - Önök talán még jobban tudják, mint és - ahol olyan szaporítóanyag termesztés folyik, amely faipari szempontból sokkal jobb faanyag előállítására, megtermelésére adnak lehetőséget.  Nem utolsó szempont a választékolás, amivel fel tudjuk tenni a pontot az értékesítésre, a faanyagnak meg tudjuk adni az értékét. 4 m-es rönköt ha valaki 3,90-re leszab, akkor elveszítettem az értékének a 60%-át alapból. Tehát a választékolás fontossága az mindenképp elsődleges. A cél az, hogy a faanyag hozzáadott értékét a lehető legmagasabb szintre növeljük.

Előkerül a tűzifa, mint az iparifa kistestvére, mostohatestvére is akár. Szükség van a tűzifa előállításra. Szükség van elsősorban azért, mert növeljük függetlenségünket azon fosszilis forrásoktól, amelyek határosak és amelyek felett nem teljes mértékben mi vagyunk a gazdák. Ugyanakkor kötelességünk is a megújuló energiák oly szintű biztosítása, melyet az EU, vagy akár az ENSZ a klímaváltozással kapcsolatos egyezményeiben hazánktól elvár. Nem utolsó szempont, hogy itt hatékonyságról is szó van. A tűzifa felhasználás hatékonysága is szerepet játszik. Ez nem a mi térfelünkön pattogó labda, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy új generációs erőmű hatásfoka az messze meghaladja mindazokat, ahol most a faanyag jelentős részét villamos energia előállítása céljából elhasználunk.

Mindezek mellett a tűzifa felhasználása - ha jól emlékszem - 50%, tehát megújuló energiák fele az faanyag alapú statisztikailag kimutatott érték. Ennek növelése korlátos, mert nem mindent szeretnénk elégetni. A lényeg: csak azt égessük el, ami egyértelműen a kazánba való. Itt értem a faanyagnak - most megint egy angol kifejezés jut eszembe: cascading use of wood - a lépcsőzetes felhasználását. A fából tehát előállíthatunk asztalt, majd abból akár tüzelőanyag is lehet a termék életpálya ciklusa végén. Olyan gondolatok is most eszembe jutottak: pl. a hozzáadott értéket oly mértékben növelik, ami egyéni szinten is megjelenik, építészeti felhasználásban. Az angol housing industry kicsivel tágabb, mint pusztán az épületek létrehozása. Nemzetközi szinten is fontos, meghatározó az, hogy faanyagból házat építsünk. Azt mondják, hogy egy átlagos házba mondjuk 25 m3 faanyag belekerülhet és 25-30 évig leköti azt a szénmennyiséget, amit az a faanyag magába épített, majd utána kerülhet a lépcsős felhasználás során faipari alapanyagként egyéb faipari termékekbe. Növeli ez a fa hozzáadott értékét növeli annak jövedelmezőségét és növelheti az érintett cégek gazdaságossági mutatóit is.
Mindezt nem lehet képzés nélkül létrehozni. Fontos, hogy a képzés olyan legyen: a kikerülő szakemberek tudása olyan mértékű és irányultságú legyen, amit a gazdaság fel tud használni. Ezért támogatandó ötletnek tartjuk a duális képzéseknek a tovább terjesztését és annak meghonosítását olyan irányokban is, amik eddig elkerülték a különböző szakmák - nem a faiparra gondolok - érdeklődését. Nem utolsó szempont, hogy a foglalkoztatási szerep hozzájárul a kormányzati elhatározáshoz: növelni a foglalkoztatottak létszámát.

Röviden, én ennyit szerettem volna itt elmondani. Megköszönöm még egyszer azt a lehetőséget, ami adódott és egyben tolmácsolva az államtitkárság: az államtitkár úr és a helyettes államtitkár úr köszöntését önök felé és azt a megtiszteltetést, hogy itt részt vehettünk és elmondhattuk mindazokat a gondolatokat, amelyek úgy gondoltuk, hogy érdeklődésre tarthatnak számot.

Kákonyi Lehel, ügyvezető (Lehel's Management) és Kovács Károly (Mátraparkett, Egererdő Zrt.): Példák a LEAN faipari bevezetésére, alkalmazására

Kovács Károly előadásának vetített anyaga.

Kákonyi lehel előadásának vetített anyaga.

Kovács Károly:

Trombitás Zoltán, a Mátraparkett igazgatója sajnos most nem tud itt lenni. Megpróbálom valamilyen szinten helyettesíteni. 1995-ben végeztem a soproni egyetemen, okleveles faipari mérnök vagyok, 6 éve dolgozok a Mátraparkettnél, tavaly novemberig termelésirányítóként, azóta minőségügyi és LEAN vezetőként. Amiről Zoli szeretett volna beszélni: hogyan találkoztunk a LEAN-nel és miért döntöttünk úgy, hogy ezt elkezdjük. Pár évvel ezelőtt a Lehel járt nálunk, próbált nekünk eladni valamit, amiről nekünk akkor még fogalmunk sem volt, hogy létezik. Zolinál el tudta érni, hogy legyen egy péntek délutáni kiselőadás az üzem vezetői számára. Ez közel négy órás volt. Hihetetlenül inspiráló volt. Olyan dolgokat mondott el Lehel, amire azt mondtuk magunkban: Mi erre miért nem gondoltunk? Utána azt gondoltuk, ezt mi is meg tudjuk csinálni, s valóban így lett, hihetetlen változások voltak, amit évről-évre lehetett látni, de aztán lehetett érezni: ez a folyamat megáll, önerőből már nem fog működni.

Tavaly a Gyöngyösi Főiskolán hallottam egy német LEAN-er két órás előadását a magyar vállaltirányítási rendszerekről, melyek ma már sokkal összetettebbek, mint a régi időké. Példának felhozta a Toyotát, mely az évszázad sikertörténete, hiszen a legkisebb japán autógyártóból a világ legnagyobb autógyártójává vált. A válság idején az a három autógyár közé tartozott, amely nem volt veszteséges. Eztán elolvastam a "Toyota-módszer, 14 vállalatirányítási alapelv" című könyvet. Ez inspirált, hogy vigyük ezt a dolgot tovább, amire Zoli fogékony volt és tavaly augusztusban el is kezdtük a közös munkát.

Az augusztusi első tréningünkön: Mit tanulhattunk a válságból? Hogyan nézzünk a problémáinkra? A LEAN arról szól, hogy a problémáinkat hogyan oldjuk meg. A problémamegoldással nagyon sokféle rendszer foglalkozik. Ami a LEAN szerelmesévé tett: annak nyolc veszteségforrás felsorolása, s különösen a nyolcadik: a munkatársak kihasználatlan kreativitása. Nem használjuk ki dolgozóink kreativitását, azaz mindent magunk akarunk megoldani, nem figyelünk a többiekre. Ha bevonjuk a kollégákat a problémamegoldásba, elindul egy folyamat: a beosztottból kolléga, partner lesz, amit megoldunk, azt ő a saját magáénak is érzi. Elindul a gondolkodás.

Egy hónapja bevezettem a csoportvezetői megbeszélést: mindenki elmondja, hogy a másiknak mit kellene tenni, hogy én jobban dolgozhassak, a végén mindenki kap egy jegyzetet. (ábra) Holnap lesz a következő csoportvezetői értekezlet, amire így készülnek már, előre jegyzetelik, hogy mit beszéljünk meg.

A LEAN első szabálya (ábra) az 5S - Legyen rend a környezetünkben. A LEAN kitalálója Taichi Ohno, aki a Toyotánál termelésvezető volt, azt mondta, ha az 5S-sel nem boldogulsz, felejtsd el a LEAN-t. Mutatok rá példákat. Tavaly augusztusi és tegnapi kép két helyszínről, illetve így néz ki egy munkahely. Az 5S szerint legyen mindennek helye és legyen minden a helyére téve. Ez volt és ez lett az asztalom. Sokkal hatékonyabb a munkám.

Az első gondolatunk az volt: a faiparban milyen lehetőségei vannak a LEAN-nek? Két év után azt gondolom mindenhol van ennek lehetősége. A faipar óriási problémája a lekötött tőke. Egy éves időszakra kell előre gondolkodnunk. van időszak, amikor nem lehet fához hozzájutni, máskor pedig dömping van belőle. E ciklikusságot tervezni kell. A probléma, hogy ez a forgóeszköz kockázatot is jelent.

Példaként mutatom a fedőréteg frízt előgyalulva szeletelés előtt. Egy műszakos mennyiség. A LEAN 1 db-os áramlásról beszél, ami szerintem a faiparban túlzás, így egy raklapos áramlásra fordítottuk le. Tehát ez egy napi előgyalult anyag mennyisége. Mikor másnap le akartuk szeletelni, kiderült, hogy rázár, feszültség van az anyagban, nem volt eléggé kipihentetve. Nem ellenőriztük a beérkező bérmunka anyagot, hogy megfelelő-e. Ha csak egy raklap van odatéve, akkor az első raklapnál kiderül, hogy nem szabad tovább gyalulni, hanem pihentetni kell az anyagot, s szólhattunk volna a beszállítónak: később kapja meg az anyagot, hisz nem elég kipihentetett, rázár. 6 óra helyett a szeletelés 2 napig tartott. Négyszeri élezés és egy garnitúra fűrészlap volt a kára ennek, amit megúszhattunk volna, ha az első raklapnál elkezdünk szeletelni.

Folyamatépítés. A LEAN szerint: ha jó a folyamat, jó a termék. Minimális energiát kell a minőségellenőrzésbe fektetni. Mutatok egy példát. Svédpadlót olajozunk, ilyen kalodákra tesszük száradni. Első nap olajozás, másnap viaszolás, harmadnap lehet csomagolni. Amíg ez nem volt, ilyen megrendelőkön és rakatkísérő cetliken volt, hogy az éppen micsoda. S bizony adódott, hogy csomagolásnál derült ki, hogy a megrendeléshez még négy fólia hiányzik, de hol maradt le? Hogy ilyen ne legyen, bevezettük ezeket a színes kártyákat. A színeiből tudjuk: melyik nap lett olajozva, a számból pedig a megrendelés azonosítható. Így egyből látható, nem kell keresgélni, hogy mi hova tartozik.

Terület szabadult fel, szinte biztosan tudható, amit ma elkezdünk azt két nap múlva becsomagolják. Felszabadult ennyi kalodánk. Nincsenek kóborló anyagok.

Ízelítőt akartam adni. Számomra a végkövetkeztetés: az első évben megtapasztaltuk mire is képes a LEAN. Először azt gondoltam, hogy majd 3-4 év múlva lesznek eredményeink. Ma azt gondolom, hogy ha 5 év múlva megkérdezik, hogy bevezettük-e a LEAN-t, akkor még azt fogom mondani, hogy még dolgozunk rajta, de 10 év múlva is ezt fogom mondani, mert a LEAN nem cél, hanem maga az út. Hogyan lehet mindig jobban és jobban csinálni, ahogy a japán mondja: mindig lehet jobban csinálni.

Kákonyi Lehel:

2006-ban ismerkedtem meg ezzel a LEAN rendszerrel. Abban az évben ki tudtam menni az USA-ba, meglátogathattam egy 1000 és egy 2000 fős faipari üzemet ott. Rácsodálkoztam, a különbségre, amit tanultam az egyetemen, illetve amit ott láttam. Történelmünk során poroszos menedzsmentet tanultunk meg: add ide az adatokat, információt, majd én megmondom hogyan kellene másképpen dolgoznod. Engem is az fogott meg, amit Karcsi is kiemelt: csapatépítés, a közösséget együvé tartozóvá teszi, tevőlegesen együttgondolkodóvá az összes dolgozót. Árnyalom a Mártaparkettnél a bevezetést. A hazai több százezer vállalkozás közül 700 működteti, vagy elkezdte a LEAN menedzsmentet. Erdőgazdaságból, elsődleges faiparból nincs példám a Mátraparketten kívül.

Swedwood (IKEA Industry), VELUX (tetőtéri ablak), Kanizstrend (Andante bőrbútor) a cégek pedig a bútor, illetve nyílászáró iparból, melyek multinacionális cégek.

A Mátraparkettnél a karbantartás vezető fél évre betegállományba vonult. Mikor visszatért, akkor meg a termelésvezető mondott fel és ment el. Tehát volt olyan időszak, hogy Trombitás Zoli hajnalban bement, elindította a termelést, majd cégvezetőként funkcionált, majd estére visszament az üzembe leellenőrizni a termelést és közben minden Kovács Karcsi nyakában. A LEAN bevezetése Kovács Karcsi dicsősége, aki nem csak rábeszélte és motiválta Trombitás Zolit, hanem olyan fejlesztéseket hozott létre, amit itt megmutatott.
Hangsúlyozom, ez nem termelési rendszer, hanem menedzsment rendszer.
Egy évi munkával megteremtettük annak a feltételét, hogy lecsökkenjem a félkész készlet. Tudva, hogy a svédpadló gyártás során valamit előállítunk, s amellett képződik más termék is. Például: Gyártást indítok 10 m3-ből, mert "A" minőséget szeretnék gyártani. Mellette lesz "B", "C", meg "D" is. Tehát feleakkora félkész raktárkészlettel ugyanazt vagy még több vevői megrendelést legyenek képesek kiszolgálni. Azt gondolom, ha 30 millió Ft-ot fel tudok szabadítani és még így is ki tudom elégíteni a vevői igényeket, akkor ez fontos tényező.

Kettő projektem volt tavaly a faiparban, ami igen nagy áttörés volt. A Mátraparkett (Gyöngyös) és a Pfiffer Bútor (Mór). Utóbbi tömörfa egyedi bútor gyártó cég.

Termelési folyamatban manifesztálódik a menedzsment rendszer logikája, amit a Toyota 60 éve fejleszt.

Az egyiknél (ez volt a gyengébb eredmény) az átfutási idő 30%-kal javult. Ezzel a költségmegtakarítás (üzemi általános költség, bérköltség) több mint 7,4 szerese megtakarítás lehetőségét teremtettük meg, mint a tervezett nyereség. Számokban: Ha 1000 Ft volt az egységre tervezett nyereség, akkor a megtakarítás lehetősége a gyengébb eredmény. Mind a két projekt 12 hónap. 2400 Ft-nál több költségmegtakarítást értünk el. 1.000+2.400=3.400 Ft nyereség/egység. Micsoda nagy hozadéka van a 30%-kal rövidebb átfutási időnek.

Feltételezve 20 napos átfutási időt, 250 munkanap alatt, ha elindítok egy egységcsomagot, összesen 12,5 számlát tudok kiállítani. Ha ezt a periodikát minden nap meg tudom ismételni, akkor összesen egy teljes év alatt 3.125 számlát tudok kiállítani.

Ha 30%-kal rövidebbé teszem az átfutási időt, akkor 14 napos lesz az átfutási időm tehát 1.325 darabbal több számlát bocsáthatok ki. Tételezzük fel, hogy minden egyes elindított gyártási egységben 20 e Ft nyereségünk van. Az 26 millió Ft-nál több nyereségtöbblet.

Tehát a nyereség 1.000 Ft helyett akár 3.400 Ft is lehet, ami a kereskedő számára sokkal nagyobb mozgásteret enged és marketing eszköz, mert a konkurenciához képest 30%-kal rövidebb idő alatt vagyok képes teljesíteni ugyanazt, mint amit a másik még ráadásul esetleg magasabb áron is.
Biztosra veszem, hogy ez versenyelőny. Rövidebb idő alatt tudok teljesíteni, mint a konkurencia, mely az alapanyagot körülbelül hasonló áron szerzi be, hasonló gyártási költséggel dolgozik, de nem olyan hatékonyan és takarékosan. Ráadásul rövidebb idő alatt is le tudom szállítani.

A másik projektben a nettó gyártási folyamatot nézve 1,5 nap alatt keresztül tudna menni, mint egy VIP megrendelés. Egyébként 8,34 műszak átfutási időt tudtunk elérni. Egy termelési ellenőrzés, egy másik, hasonló képen 2,5 nap vagy 2,5 műszakos átfutási idő (nettó, nettó), amikor VIP-szerűen végigtolunk egy folyamatot és a termelésszervezés következtében a jobb eredménynél 10 napon belüli átfutási idő lehetséges.

Az előbb a gyöngébb eredménynél 30% átfutási idő rövidülésnél 7,4 szeresen tudott lendülni a megtakarítás a tervezett nyereséghez képest. Az a cég 25 20 napos átfutási időből indult, amit 10 nap alá tudtunk leszorítani. 9,93%. Napi 70%-kal több késztermék kibocsátásról beszélhetünk. 20 naphoz képest 10 nap. Versenyelőny? Biztosan az. 50%-kal kisebb üzemi általános és bérköltség. Versenyelőny? Biztosan az.

A Pfiffer Bútorról egy kicsivel többet mondok. Egyedi bútort gyárt. János fantasztikus nagy vadász. Nem véletlen, hogy fantasztikus vadászjelenetekkel faragott bútorokat is gyárt tömörfából. Bükk, tölgy, cseresznye.
Ez a kép azért fontos, hogy lássák akik esetleg beruházásban gondolkodnak. Azt állítom ma, ha János 2007-2008-ban elindítja a LEAN menedzsment bevezetését - mint ahogy én azt annak idején neki javasoltam - , erre az üzemcsarnokra neki nem lenne szüksége. Alsó hangon 300 millió Ft a zsebében maradhatott volna.

A szemlélet és a gondolkodásmód ott mutatkozik meg: míg a korábbi időszakban előre gyártottak félkész és kész alkatrészeket, egy megrendeléses anyagáramlásra állítottuk át a Pfiffer Bútort. Szőrös deszkából kezdjük a gyártást és a korábbi 20 naphoz képest 10 nap az átfutási idő.
Ezek a képek azt mutatják - hasonlatosan Karcsi képeihez - 20 m3 előre betárolt félkész és készalkatrészből lefogyasztottunk 17 m3 faanyagot. 20 napos átfutási idő volt 20 m3 előkészített félkész alkatrésszel, és szőrös deszkából gyártva - mert azért képződik nála is - [a képeket mutatja] itt kész alkatrészek voltak: ajtófront, fiókelő, szokli, asztaltető, ágyvég, fejtámla, . ez mind eltűnt. Szőrös deszkából indítja a gyártást. Ennyi.

4 raklap ajtófrontot adott el önköltségi áron, mert nem kellett már neki.

Itt még a régi rendszerben - tolólap rendszerű termelési folyamat - nyomjuk neki 1000-rel, legyen 98% a kapacitáskihasználtság, e mögött a polc mögött található a felületkezelő bejárata, itt is csordultig volt várakozó rakatokkal és alkatrészekkel. Május, valami elindult, s itt van az egy megrendeléses gyártás. 20 nap helyett 10 napos átfutási idő. Ma kicsikét más szögből ugyanez a hely már így néz ki. Nagyfrekvenciás prés környezete, alkatrész és rakat hegyek. Egy megrendeléses gyártás. 20 nap helyett 10 napos átfutási idő.

Megmutatom, hogyan érhető el 3 év alatt a 20 nap helyett 10 napos átfutási idő. Semmi mást nem kell csinálni, csak minden évben 20%-kal lerövidíteni az átfutási időt.

Látták: a gyengébb eredmény 30%-kos átfutási idő javulást eredményezett. Tehát nem ördögtől való, hogy ez bármelyik fűrészüzemben, másik svédpadló gyárban, bútorgyárban ugyanígy megvalósítható.
Amerikai statisztika: Ezeket a paramétereket tudja a LEAN menedzsment. Helyszükséglet: 40-60%-kal kevesebb elegendő. Lekötött forgótőke félkész alkatrészben 40-60%-kal csökkenthető.

A "Gyártástrend" 2010. évi adata. Az '50-es években a Toyota találta ki ezt a rendszert. Valószínűleg a Toyota felső vezetése ismerte ezt a mondatot, amit Einstein fogalmazott meg: "Mindenki úgy tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja." Ma bebizonyítottuk a Mátraparkettel, hogy a faiparban is lehetséges, nyilván az ipari sajátosságok figyelembe vétele mellett.
Ezek (19. dia) mind idei cikkek a Toyotáról. Az 50-es évek óta fejleszti a rendszerét és azt mondják, még mindig lehet azon fejleszteni.

Mi a különbség a korábban általam is tanult menedzsment rendszerhez képest a Toyotánál? A szemléletmód, hiszen ha jön megrendelés a vevőtől, nincs ráhatásom, mit akar a vevő megrendelni. Arra sincs hatásom, hogy mikor akarja megrendelni. Készen kell állnom, hiszen a vevő holnapután meg akarja kapni. Az a fontos, ha már egy kalap pénzt betettem a cégbe, a lehető legrövidebb idejű legyen a kiszolgálás, mert akkor lesz a legjobb a megtérülésem. A Toyota folyamat szemléletű rendszert épített. Erre rövid példa: A Toyota látogatta meg a Chryslert. Utolsó munkaállomás: ajtók illeszkedésének ellenőrzése. A Toyota megkérdezte a Chryslertől: miért van erre szükség? Hogyne lenne szükség, mondta a Chrysler, hiszen hibátlan autót akarunk a vevőnek eladni. Toyota nem szólt semmit. Crysler meglátogatta a Toyotát. Az utolsó munkaállomásnál keresték az ajtó illeszkedés ellenőrzést. A kérdésre: nálatok ez hogy van, a válasz: nekünk erre nincsen szükségünk. Jók a folyamataink. Ha jók a folyamatleírásaink, a munkautasításaink és jól megtanítottuk a dolgozóinkat, ők meg jól dolgoznak, akkor a folyamat végén nincs szükségünk ellenőrizni azt, hogy a termék, a szolgáltatás hibátlan.

Kettő kategóriába sorolja a folyamatok részfolyamatainak eseményeit: értéket teremt, vagy veszteséget okoz. Azt mondja a Toyota: szüntesd meg, felezd le, vagy csökkentsd amilyen mértékben csak tudod a veszteségeidet és sokkal többre mész, mintha megerőszakolod a folyamatot. Pl.: kétfejes gyalugép 8 m/perc előtolás helyett, menjünk 9 m/p-cel. A dolgozó ne csak járjon, hanem futólépésben közlekedjen. Ha a 10%-kal forszírozott termelést hosszabb távon meg tudok tartani, akkor is összesen jó 10%-os átfutási idő rövidülés lesz annak a gyümölcse. Ezzel szemben, ha képesek vagyunk az értékteremtő tevékenység mellett óhatatlanul meglévő veszteségeket lefelezni, akkor egyrészt az arány jelentősen meg fog változni, másrészt az átfutási idő jelentősen le fog rövidülni.

Említette Karcsi a 7 fő veszteséget. (22. dia) A Toyota a válság időszakában egyetlen főt sem bocsátott el. Ő tanította be őket, tudja, hogy a válságnak egyszer vége lesz. A fellendüléskor helyzeti előnye lesz, hogy kitanult embereivel a saját szisztémája szerint kiváló termelést fog tudni produkálni. Öntészeti példa (23. dia) az értékteremtésre és veszteségre, mely a faiparra is lefordítható. A svédpadló gyártásnál az értékteremtő, mikor forgácsolunk, csiszolunk, felületkezelünk. Az összes többi csak szükséges folyamat. Karcsi ilyen számadatokkal nem szolgált, megteremtettük a feltételét annak (erről tárgyaltunk Dóka úrral étkezés után), hogy a további fejlesztés hogy lenne megoldható: nyolcadára csökkentettük az átszerszámozási időt. 1 óra átszerszámozás korábban, annak nyolcada 7,5 perc = szereztünk 52 perc termelési időt. Lépésről lépésre végig menve mindenhol meg tudom mondani, hogy egy folyamatban mi szükséges és nem. Mi az, ami veszteséget okoz vagy sem.

Mutatok egy példát. Ez mind veszteség. (24. dia) Láttam a saját szememmel cégvezetőt gépet szerelni. Mutatok egy termelési másik példát. (24. dia jobb oldal.) Az egyik legjobban fizetett munkaerő. A CNC-n dolgozótól a befogás és kifogás az egyetlen értékteremtő folyamat. A dolgozó összesen 90 perc értékteremtő munkát végez ezen a műveleti helyen egy műszakban. LEAN menedzsmentes cégnél gyártó cellába rakják a gépeket: 2-3 vagy 4 gépet is üzemeltet ugyanez a dolgozó és kb. 70-80%-os kihasználtsággal fog dolgozni.

A szemlélet ami teljesen más. Ugyan a Toyota Japánban kezdte pályafutását. Amerikában építette első külföldi üzemét és az ottani autógyárak nem tudtak megfelelni a Toyota igényeinek, megtanította az amerikaiakat is erre a rendszerre. Így kerül mára a világ minden területére, ipar, bank, kórház, szolgáltatások, oktatás. (25. dia)

Néhány példa (26. dia): Avis Budget, Lufthansa, Raiffeisen Bank. CIB Banknál 9 napból 5 napos átfutást csináltak a legfontosabb terméküknél: a hitel elbírálásnál. Meg tudom mutatni a Nyírség Víz LEAN menedzsment bevezetését, ha valakit érdekel.

14 eszközt használ (27. dia) a Toyota. Ezek mindegyike költségcsökkentés, átfutási idő csökkentés. Az eszközhasználati mátrix (28. dia) mutatja mire hatnak az egyes eszközök.

Tátható néhány megfogalmazása a LEAN-nek (29. dia). Hosszú ideig küszködtem, hogy fordítsam le: "Nem a célállomás, hanem az utazás maga!" Valahogy úgy tudom megfogalmazni, mint az a magyar szólásmondás, hogy "Nincs az a szekér, melyre ne férne még egy vellával!" Ha ezt az egy gondolatot itt a végén elviszik magukkal, mármint hogy "Minden értéket nem teremtő folyamat veszteség." akkor remélem, hogy szemléletmódban kicsit többet tudtam mutatni. Leánykori nevén Toyota Production Systemnek hívják. A LEAN karcsút, karcsúsítást jelent. A fiam 2006-ban Amerikában azt mondta: Apa ez tiszta józan paraszti ész. Amire lefordítottam ezt: Józan Ésszel Kreatívan, idáig nagyon jók vagyunk, de a JÉKK-ban a második K-val van problémám: Kitartóan, vagy Következetesen.

Kívánom, hogy a Mátraparkettnél ez a folyamat folytatódjon és fejlődjön, ne álljon meg. Ha veszek egy HD televíziót, bevezetjük a menedzsment rendszert és a HD TV-t nem helyezem áram alá, nem csatlakoztatom a szolgáltató kábeléhez, nem mondhatom, hogy az a tv rossz, tehát nekik ugyanúgy kell működtetniük, ahogy a bevezetéskor lelkesen és nagy akaraterővel és kitartással belefogtak.

Úgy gondolom, sikerült bebizonyítanom, hogy ez versenyelőny, hiszen kisebb költséggel állítunk elő valamit. Rövidebb az átfutási idő: a befektetett tőke megtérülése gyorsabb. (30. dia) A dolgozókra a 80-20 szabály érvényes: a problémák 80%-át a dolgozók 20%-a okozza. Az árbevételünk 80%-át a vevőink 20%-ától kapjuk. Azért tréneltünk le [képeztünk ki] 30%-nyi fizikai állományt, hogy a 20% biztos bent legyen, ma azt tudom mondani - Karcsi helyett ezt megfogalmazom -, hogy három fő csoportvezető lett abból. Meghívtuk, hogy gyere, dolgozz velünk. Fontos a te véleményed és kíváncsi vagyok, hogy mivel tudod segíteni, hogy hatékonyabban, kisebb balesetveszéllyel, rövidebb átfutási idővel, kevesebb selejttel több terméket, jobb terméket állítsunk elő.

Elégedettebb vevő. Saját fülemmel hallottam a Pfiffer Bútornál: Uram! 2 nappal korábban tudnánk szállítani a megrendelést. Nem baj? A másik oldalt visszakérdezését később mesélte el az ügyfélkapcsolati munkatárs: Mi az, hogy 2 nappal korábban? Maguknak nincs munkájuk? Mire a válasz: De igen, csak mi hatékonyan dolgozunk. Vevő:Hú szólok a haveromnak, az valami olaszt rendelt, azt ott szidott engem, hogy miért vásárolok magyart.
Boldog volt a pali, a feleségének 2 nappal korábban meglett a tömörfa konyha bútora márvány borítással. Korábban szállíthatta a Pfiffer Bútor, hamarabb számlázott.

Az sem lényegtelen dolog: elégedett tulajdonos.

Köszönöm a figyelmüket. Mutattam Önöknek egy lehetőséget, amellyel a saját rendszerükben 10-20-50%-os megtakarítást tudnak elérni. Kívánok jó együttgondolkodást, kívánom, hogy sok kérdéssel bombázzák a Kovács Karcsiékat, valós információt tudnak szerezni: mi volt a kút, mi volt a probléma, mi volt az eredmény és valóban minden úgy történt, mint ahogy itt bemutattam.

A szünet után Kántor János (Lexim Kft. ügyvezető), a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány elnöke beszámolt a fakitermelő világbajnokságon résztvett magyar csapat eredményeiről és az Alapítvány munkájáról, célairól.

Végre egyszer úgy állhatok itt, hogy világra szóló eredményről számolhatok be. A Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány idén érkezett el a válaszúthoz, amikor újszerűen kezdtünk el készülni a versenyekre, s ez meghozta az eredményt. Olyan eredményt, amire 28 éve nem volt példa. Svájcban rendezték a világbajnokságot szeptember 10-15. között. 3 tagú felnőtt és 1 ifjúsági versenyző válogatottunkkal vettünk rajta részt. Az eredmény, amiről beszámolhatok: 2 aranyérem, az egyik világrekorddal (taps), 1 ezüstérem, 1 bronzérem és csapat összetettben 4. hely. (taps) Az eddigi utolsó csapat eredmény, ami bronzérem volt 1987-ben Norvégiában, mikor még én is részese lehettem a csapatnak, mint versenyző. Azóta az eredmények fokozatosan romlottak. Olyan is volt, hogy 19. volt a válogatott a világbajnokságon. Néhány évvel ezelőtt 7., aztán Belorussziában 5., most pedig 4. Reméljük, hogy a fejlődés így töretlen lesz. Persze ehhez a ti támogatásotok is kell. Ugye mindenki nagyon jól tudja, hogy az elsődleges faipar és a fakitermelés eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy mennyire képzett, elhivatott ember dolgozik az erdőben. Nem mindegy hogy a hasító fűrészre milyen rönk kerül fel. Kétszer akkora terpesszel, mint a csúcs, felhasított tőrésszel. A mi célunk, hogy ezeket megszüntessük, vagy valamilyen módon elérjük azt, hogy a fakitermelők képzésének legyen eredménye. Szeretnénk azt is, hogy ne csak ez a szűk csapat, mely a világbajnokságon az eredményt elérte, ne csak ők legyenek, hanem legyen szélesebb bázisunk. Minden erdőgazdaságnál legyen olyan szemlélet, hogy ez a munkakör: a fakitermelő, a döntő, a gallyazó, a daraboló, az értékteremtő. Az értéket próbáljuk meg emelni, s akkor a faiparnak is jobb sora lesz. Köszönöm szépen.

Mőcsényi Miklós hozzátette: Hozzá tartozik, hogy ehhez az alapítványhoz is lehet küldeni az SZJA 1%-át és mindenféle más adományokat is örömmel vesznek.

Kapcsolódó:

A fakitermelő válogatott az Országgyűlés alelnökénél FATÁJ 2014-10-07

Svájci fakitermelő világbajnokságon magyar világrekord egyéniben és csapat 4. helyezés FATÁJ 2014-09-15

Megújult a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány FATÁJ 2014-08-08

Molnár András, műszaki és kereskedelmi vezető (WIS Holding Zrt - Borsodwood): Innovatív fűrészipari fejlesztés Miskolcon - Borsodwood

Az előadás vetített anyaga. (5,51 MB)

Az innovatív fűrészipari fejlesztés Miskolcon hangzatos cím tulajdonképpen egy szalagfűrészes fűrészüzem telepítésének története. Érdekes dolog, hiszen az elmúlt 20-25 évben nem sok ilyenre emlékszem, hogy lett volna Magyarországon. Talán 1-2 ilyen fűrészipari fejlesztés valósult meg. Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt megkerestek ettől a cégtől, amelyik építi az üzemet, hogy lenne egy ilyen fejlesztés 20.000 m3/év egyműszakos kapacitással, tulajdonképpen még csak komolyan sem tudtam venni ezt a dolgot. Annyira hihetetlen volt, hogy valaki, ráadásul szakmán kívüli egyszer csak úgy gondolja, hogy befektet a fűrésziparba. Aztán kiderült, hogy nem vicceltek, komolyan meg akarják csinálni és mi több, a pénzügyi források is rendelkezésre álltak ehhez a fejlesztéshez. Idestova egy éve dolgozunk ezen a projekten. Látni fogjátok a diákon, hogy hol tartunk. Nem túl sok látszik még az üzemből, de decemberben már próbaüzemet fogunk csinálni. Úgy tudom, nincsen ennek hátráltató tényezője.

Először szeretnék arra rávilágítani, hogy ki a befektető, s hogy jutott eszébe, hogy fűrészüzemet fejlesszen. A beruházó a WIS Holding Zrt. Akik miskolciak, talán többet tudnak a cégről én egyébként, amíg meg nem kerestek, fogalmam sem volt, hogy ki ez a cég. Ezt a pár mondatot a honlapunkról másoltam ki. (2. dia) "A WIS Zrt. jelentős ingatlanfejlesztési és beruházás-szervezési vállalkozásként (a "real estate development" területén) a piaci igények egyedi kielégítésére törekvő, innovatív megoldásokat megjelenítő és a mindenkori kihívásokban eredeti módon helytálló cégcsoportként dolgozik." Tehát innovatív cégről van szó. Amit fontosnak tartok a cégből: a tulajdonosok magyar természetes személyek. Tehát nem külföldi vállalkozásról van szó, hanem kézzel fogható magyar tulajdonosai vannak. Innovatív a projekt megközelítésük. A főtulajdonos gáz és központi fűtés szerelő kisiparosként kezdte a pályafutását. Tehát felsőfokú végzettsége sincsen, de nagyon ügyes ember, aki rá tud érezni a pénz szagára és elég jó projetvezetéseket tudott csinálni. Fontos dolog a tőkeerő: a projektjeiket ügyesen meg tudják szervezni. Általában különösebb probléma nélkül végig is tudják vinni a finanszírozást. Ami nagyon fontos: kompetens munkatársakkal dolgoznak, most a cégnél talán olyan 20 fő körül. Teljesen különálló projekteken dolgozunk. Mindenki a maga projektjénél megfelelő szintű szaktudással rendelkezik. Akikkel kapcsolatba kerültem, kiváló szakemberek.

Néhány projektet bemutatnék, hogy mivel foglalkozik ez a cég: Római Wellness Otthon, Spirit Hotel Sárváron, Európacenter Budapest, ott van a cég székhelye is. Ez tulajdonképpen logisztikai és ipari központ, ipari park jellegű létesítmény. A Megyeri híd pesti hídfője mellett található. A Miskolci Európacenter. Ebben az objektumban létesül a fűrészüzem is. A Bioenergy Kft. (Miskolc) fűtőműve. Ez volt az első pont, ahol ez a cégcsoport kapcsolatba került a fával. Ez 3 MW-os teljesítményű fűtőmű Diósgyőrben. Lakások fűtését és melegvíz ellátását szolgálja. Ezzel kerültek kapcsolatba az erdészettel és fát kezdtek el felvásárolni. Innen jöttek a későbbi ötletek. Bioenergy Duna, mely Mohácson található. Körülbelül két héttel ezelőtt volt az átadása. Ezt a projektet is mi valósítottuk meg, azonban már eladtuk a helyi önkormányzatnak.

Íme a miértek (15. dia), amelyek felmerülnek az emberben, hogy hogy jut eszébe egy ilyen cégnek fűrészüzemet építeni. Ezeket a válaszokat kaptam. Azt látták, hogy a jó minőségű magyar rönköt nem Magyarországon dolgozzák fel, hanem nagyrészét eladják külföldre. A külföldi vállalkozások is megerősítették ezt a szemléletet. Amikor 4-5 évvel ezelőtt felmerült ez a gondolat, hogy fűrészüzemet csinálnának, az egyik legnagyobb cég, amelyik magyar fát dolgoz fel, rögtön felajánlotta, hogy felesbe beszállna a beruházásba. Részben külföldi tulajdonban épült volna fel ez az üzem. Aztán változtak a kapcsolatok és a tisztán magyar megvalósítás maradt. Következő kérdés: miért Miskolcon épül ez az üzem? Az egyik alapvető válasz, hogy a cégcsoport Miskolchoz kötődik. Nyilván jó pont volt a cégnek, hogy Miskolcon létesít üzemet, aminek munkahelyteremtés és hasonló előnyei vannak. A másik, hogy látszólag sok alapanyag van a térségben, hiszen ha ránézünk az erdőtérképre, azt látjuk, az egyik legjobban erdősült térség az Északi-középhegység. Nyilván, aki a szakmában benne van, tudja, hogy ez nem így van. Tehát faanyag szempontjából nem igazán jó helyen létesül ez az üzem, ezt el kell ismerni. Azonban ha kicsit távolabbra tekintünk, 200 km-es körzetből úgy látjuk, hogy meg lesz az alapanyag ellátás a környező országokat is figyelembe véve.

Rátérek a tervezési alapadatokra. (16. dia) Milyen alapvetésekkel indult el az üzem. Nyilvánvaló volt, hogy keménylombos alapanyagra készül. Átmérő 20-100 cm, 35 cm-es átlagra van tervezve. A hossz az 2-5 m. Szalagfűrészes technológia lett kiválasztva és 20.000 m3/év/1műszak a kapacitás. Az átmérő az kérdéses lesz. Hogy a 35 cm-es átmérőt tudjuk-e tartani, ez nagy kérdés lesz. Tölgyből nem, bükkből igen. Alapvetően attól fog függni, hogy milyen arányban lesz a tölgy és a bükk. Ha csak tölgyben gondolkodnánk, akkor nem fogjuk elérni a 20.000 m3-es felvágást.

A termék (17. dia) az szélezetlen, illetve szélezett fűrészáru. Alapfeltétel volt, hogy kérgezéssel indítjuk a technológiát. A kérget és egyéb hulladékokat külön kezeljük. A szárítás kapacitása a termelt fűrészárú 70%-ra elegendő. A gőzölés a felvágni tervezett bükk egészéhez elegendő. Ehhez saját hőenergiát állítunk elő a melléktermékekből. A hulladékot lehetőleg kötött rendszerben mozgatjuk. A helyszín az Europacenter miskolci telephelye. A diósgyőri acélművek salaklerakója volt ez a 40 ha-os terület. Itt még a fűrészüzemen kívül a Boschnak lesz két épülete. Egy épület pedig raktár lesz. A telephely összes épülete már ki van adva. Azt nem tudom, mennyire lesz jó a fűrészüzem és a Bosch egymás mellett közvetlenül, mert a fűrészelés azért annyira nem tiszta technológia és ezen nem tudunk változtatni. Ebből lehetnek még később konfliktusok, de remélem, hogy nem lesz.

A helyszín kiválasztásához (18. dia) tartozik még, hogy feltételezték: Miskolcon munkaerő az lesz elegendő, ami egyrészt igaz, másrészt nem igaz. A telephely közúton normálisan megközelíthető és saját iparvágánnyal is rendelkezik. A rönk beszállításnál és a fűrészáru kiszállításnál is van lehetőség a vasúti szállításra. Igaz, most elég drágának tűnik a vasúti szállítás, így inkább a közúti mozgatás lesz a jellemző.

A helyszínt megmutatom a térképen is: 19-20. dia. A 20. dia alsó részén szerepel a fűrészcsarnok. Az előtte lévő két épület a Bosché.

Térjünk rá a technológiára. Sennebogen 723-as lesz a rönktéri anyagmozgatáshoz. (21. dia) Ez már a csarnokunkban áll. Itt a technológia rajza (22. dia). Bal oldalon a rönk beszállítás, a jobb alsó sarokban a kazán, közben pedig a fűrész technológia. A rönk először keresztülmegy a kérgezőn. (23. dia) Utána a konvejoron előrehaladás közben bemérjük a rönköt: átmérőt, hosszat, alakot. Az alapadatok alapján a szalagfűrész komputere felkínálja a vágásképet (25-26. dia). Ez pedig az alapgépünk (27. dia): Esterer, illetve EDV 1800-as 17,5°-ban döntött, oda-vissza vágó szalagfűrész. Magyarországon úgy tudom, hogy oda-vissza vágó szalagfűrészt még nem telepítettek. Itt a cég ebbe is belevágott. Kicsit kockázatosnak tartom élezés szempontjából, de remélem igazolni fogja a céget, hogy ezt az oda-vissza vágó gépet szereztük be. A következő pedig a szélezőgép (28. dia), szintén EVD gyártmányú DK90-es egy fix és három mozgatható körfűrész befogással. Lesz még egy további sorozatvágó külön elhelyezve és egy Paul gyártmányú optimalizáló sor. (30. dia) Ez (31. dia) pedig a kazánunk, ez Binder gyártmányú 3 MW-os aprítéktüzelésű kazán. Elvileg az összes kérget is el tudjuk vele tüzelni. Tehát nem érzékeny az anyagminőségre. Éklétrás hidraulikus behordása lesz. Ilyen (ez még nem a sajátunk) NARDI szárítónk lesz. (32. dia)

Rátérek arra, miért nevezzük innovatív fűrészipari fejlesztésnek. Egyik oldalról nagyon egyszerű magyarázata van, ugyanis a pályázat részbeni finanszírozása GOP 1.3.1-es pályázat, amely iparvállalat és kutatóhely együttműködésén alapszik. Mikor eldöntötték a beruházást, ez a forrás volt nyitva. Ezért elindítottak egy kutatást ehhez. A kutatás a miskolci kötődés miatt a Miskolci Egyetemmel valósult meg. Öt részből áll a fejlesztési téma. (33. dia) Fűrészüzemi zöld technológia kialakítása. Maradékanyag továbbhasznosítás fejlesztése. Logisztikai fejlesztések. Hőkezelés kutatás fejlesztése. Vegyszeres kezelés fejlesztése. A kutatások elkészültek, illetve hamarosan készen lesznek. Vannak, melyek hasznosak közülük.

Az innovációs fejlesztés egy elemére térnék ki. Ez a vezetői információ kialakítása. (34-36. diák) Ennek célja az, hogy a cégvezetés az irodában ülve is számítógép segítségével pontosan képben legyen mindenről, ami az üzemben zajlik. Minden egyes rönknél pontosan tudjuk azt, hogy mi lett belőle, azon veszítettünk, vagy nyertünk. Minden egyes rönknél akarjuk látni a felvágás eredményét mennyiségben és értékben is. Ennek fordítottja: Minden termék esetében azonnal láthassuk az önköltséget. Ehhez a következő eszközöket tesszük be a rendszerbe: rönkönkénti QR kódos nyilvántartási rendszer. Tóth Béla Ákos kolléga lehet, hogy változtatni fog ezen, mert ez az ő fejlesztésük lesz. Tehát nem biztos, hogy QR kód lesz, de az majd kiderül. A rendszer része az ultrahangos bemérő. A behordó konvejor alatt elhelyezünk egy kamerát, amelyik leolvassa a QR kódot. A rönktéren minden rönk el lesz látva kóddal, amit a rönk üzembe érkezésekor leolvas a rendszer.

A rönkvágó szalagfűrész természetesen számítógépes vezérlésű. Az összes adatot a feldolgozásról feladja a központi rendszerbe. Lényeges eleme lesz a rendszernek a fűrészáru átmeneti jelölése a szalagfűrész után. Ez a jel csak addig él, amíg a fűrészáru el nem jut a szélezőhöz. Ennek lényege, hogy a szélezőig tudjuk: melyik rönkből készült az az anyag. A szélező után bizonyos szinten termék ami kijön, ott már erre az átmeneti kódra nem lesz szükség. A szélező vágási adatai is feladhatóak a központi számítógépre. Ezen kívül a gépeknek az energia felvételét. Továbbá a válogatásnál online fel tudják tölteni a minőségi adatokat. Ennek a rendszernek a sémája. (36. dia) Ezt a Miskolci Egyetem kollégái készítették.

Ezek után szeretném bemutatni az építés folyamatát. (37-50 diák) Egy évvel ezelőtt indult a földmunkákkal. A csarnok kicsit túldimenzionált. Nem annyira méretében, mint minőségében. Egyik kolléga aki nálunk járt megjegyezte, hogy ilyen fűrészüzemben Európában sehol nem járt még. Sokkal egyszerűbb épülettel és töredék költséggel meg lehetett volna ezt oldani. Valamint jobban örültem volna, ha nem Miskolcon belül van a beruházás, hanem kívül. A mostani hely belterület, de ipari terület, a közvetlen közelében nincsen lakóhely.

Ezek a képek (51. diától) már az idén készültek. A szárítóalapok már állnak, az épület teljesen készen van. Látható a képek szállítása, a különböző részegységek. Folyamatosan érkeznek a gépek. A jövő héttől állítjuk fel a szárítót, illetve november 15-től építjük be a gépeket. Elvileg december 10-től kezdődik a próbaüzem. Igyekszünk tartani ezt a menetrendet.

Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm a türelmet, az utolsó képen (70. dia) a közreműködők láthatók.

(Pardon, önmagamat nem fényképeztem le, pedig a selfy nagy divat manapság.)

Mőcsényi Miklós, főtitkár (FAGOSZ): Bemutatkozik a megújult fatudakozo.hu

A Fatudakozó előadás vetített anyaga.

A Fatudakozó, amely korábban FAKAT néven futott. Volt a FAGOSZ honlap alatt - aki annak idején használta így emlékszik rá - egy zöldes háttérszínű változat, amelyben a cégek címeit, kapcsolati adatait lehetett megtalálni. Ez 2002-ben készült, majd 2005-ben barna lett a színvilága. A honlap elég száraz volt, nem voltak rajta képek, ugyanakkor viszonylag jól meg lehetett benne találni a különböző cégek kapcsolati adatait. E mellett létezett a Fagosz honlap alatt egy keres-kínál funkció, melyen díjmentesen bárki közzétehette, hogy például van egy m3 valamilyen fűrészáruja eladó, vagy keresett új alkalmazottat. Úgy éreztük, hogy mind a kettő fölött eljárt az idő, ezért ahogy ebben a folyamatábrában látható (2. dia) idén szeptembertől működik az új FATUDAKOZÓ. A régi FAKAT a www.fakat.hu címen még létezik, ahol megtalálja az üzenetet (3.dia), hogy e helyen e szolgáltatás leállt, helyette a www.fatudakozo.hu él tovább. Továbbá volt a keres-kínál rendszer (4. dia) ahol lehetett hirdetéseket feladni, ahol szintén üzenet van, hogy a szolgáltatás a www.fatudakozo.hu helyen él tovább.

Az új Fatudakozóval igyekeztünk és reméljük, hogy eltaláltuk a felhasználók gusztusát, ami kiderül az idők során. Minden esetre a keres-kínál funkció és a cégek kapcsolati adatainak megtalálási lehetőségét egybe raktuk. Az első két hasáb a cégadatokat, a harmadik hasáb a keres-kínál funkciót tartalmazza. A negyedik hasábban vannak hirdetések, illetve a hasáb alján átkötés a FATÁJ-hoz.

Egy kereső mező van. Sok ilyen kereső rendszernél tapasztaljuk, hogy nem bonyolítják túl pl. logikai képletekkel tarkítva a keresési lehetőségeket, hanem van egy keresőmező. Oda vagy eltalálom a jó kereső-szót, vagy nem. Akinek van ebben némi gyakorlata, hamar rájön hogy kell ahhoz keresni, hogy megtalálja azt, amire szüksége van. E szó keres a keres-kínál avagy adok-veszek hirdetésekben és a cégek között is és ezek minden mezőjének teljes tartalmában. A találati listában először az apróhirdetések, utána pedig a cégek jelennek meg, aszerint, hogy milyen adatmegjelenést (maximális, közepes, minimális) fizettek elő.

Kicsit felnagyítva lehet itt látni a fejlécet (6. dia): Apróhirdetés feladása, Fiókom, Szolgáltatások, stb. A Fatudakozó nagy újdonsága, hogy van Fiók, ami a régi rendszerben nem létezett. Tehát a Fatudakozóban lévő mintegy nyolcezer szereplő részére oda tudjuk adni a név-jelszó belépési kódját. Belépést követően ő maga tudja saját adatait karbantartani: pl megváltozott a telefonszáma, e-címe, termékképeit kicserélheti, egyéb a cég adatok változását átvezetheti. Ugyanezzel a kóddal belépve helyezhet el apróhirdetést. Egyszerre egy hirdetése lehet fenn díjmentesen egy képpel. Most nem kezdek bele árajánlati felsorolásba, de bizonyos díjért elő tud fizetni arra, hogy akár egyszerre több apróhirdetése is látható legyen, illetve ezeknél több kép is lehessen. Így az eladó be tudja mutatni a terméket, gépet, amit eladásra kínál.

Magunk is meglepődtünk, amikor a Google analytics-nek a kódját tovább vittük a régi rendszerből az újba. A képen (6. dia) 2014. júniusától láthatóak a régi rendszer látogatottsági adatai, majd szeptember elejétől valami félelmetes nagy ugrás van: a korábbi napi néhány százas érdeklődéssel szemben volt olyan eset is, hogy napi 1000-et elért az oldalletöltések száma. Úgy tűnik, hogy valamit sikerült elérni, s jelentősebb érdeklődés van az új dolog iránt.

Végül is az újdonság, hogy összeolvadt a Fatudakozó és a Keres-Kínál, a kulcsszavas keresés, a saját fiók névvel, jelszóval. Érdekes apróság, hogy a Google-maps-szel összekötve a cégek címe nem csak kiírva, hanem térképen is megjelenik. Még egy izgalmas dolog - nem biztos, hogy mindenki észrevette -, hogy a leíró mezőkben (míg a régiben annak korlátai miatt legfeljebb 255 karakterlehetett) az új rendszerben nincs határa szövegek terjedelmének. A leíró mezőkben tehát hosszabb szövegek is elhelyezhetőek. Van is már néhány cég, amely hosszabban, alaposabban leírta, hogy mivel foglalkozik, például többféle tanúsítási rendszerrel is foglalkozik. Hasonlóan a referenciák esetében is részletesebben be lehet mutatni azokat.

A korábbiban, ha mások engem érdeklő hirdetésit meg akartam ismerni, a honlapot megnyitva kategóriánként végig kellett bogarászni az új bejegyzéseket. Most pedig 4 bútoripari, 4 erdőgazdálkodási és 7 faipari kategória szerint bejelölhetem, hogy mely témák érdekelnek. Ha a bejelölt szerinti témában új apróhirdetés jelenik a Fatudakozóban, arról a megadott e-címemre automatikusan folyamatosan értesítést kapok. Ez óriási kényelem ebben a rendszerben.

Régen volt a FAKAT-Komplex CD. Sőt volt az ősidő, mikor még nem volt internet, akkor csak a CD segítségével lehetett használni az akkori FAKAT-ot. Majd jött az internet, s a kettő egymás mellett élt. Most pedig megszüntettük a CD-t. Ugyanakkor arra van lehetőség - ha erre valaki előfizet lényegében a korábbi CD árán -, akkor olyan jelszót kaphat, amivel belépve az összes a Fatudakozóban szereplő minden itt rögzített adatát láthatja.

Egyébként a szereplők adatai különböző mértékben láthatóak. A FAGOSZ tagoknak természetesen mindig mindenből a maximális szolgáltatás jár, sőt esetenként valamivel több is, mint az előfizetőknek.

Ha valaki szeretne hirdetni a Fatudakozóban: van a nyitólapi fejhirdetés, az oldalsávban pedig különböző dobozokban és súlyozással lehet szerepelni.
Ha valaki belép a kódjával a saját fiókjába és a céglapján valamit módosít, akkor annak hatására a nyitólapon előre kerül. Tehát ahogy a cégek változtatják adataikat, a Fatudakozó nyitólapja is folyamatosan változik.

A látogató nem érzékeli, de az új rendszerbe át kellett hozni az adatokat a régiből. Továbbá immár ez az új rendszer küldi a FATÁJ-online hírleveleket szaklapunk olvasóinak.

A korábbi és az új rendszerünket is a 2KAL Kft. készítette. Azon túl, hogy egy ilyen meglehetősen bonyolult internetes adatkezelést meg tudnak oldani, érdemes még tudni róluk, hogy élő internetes közvetítéssel, múzeumi rendszerrel is foglalkoznak. Például erdőgazdaságok erdei iskoláihoz, múzeumszerű szolgáltatásaihoz ez jól használható. Meg persze a web-fejlesztés, webáruház minden változatában is járatosak.

Mehetnénk még sok-sok részletébe a Fatudakozónak, de az idő eléggé elhaladt, így térjünk át a Köbükire.

Tóth Béla Ákos, kereskedelmi igazgató, (CGP Instruments Kft): Bemutatkozik a KÖBÜKI, a friss, online kobozokonyv.hu

Debrecenben születtem, de Gyöngyösön nőttem fel. Csak gratulálni tudok a parkettagyárhoz. El s hittem a fényképeket látva, hogy tényleg most hol vagyunk, meg milyen évet írunk. Úgy gondolom: nem biztos, hogy Japánból indult ez a dolog, lehet hogy a magyar erdészek már hamarabb kitalálták ezt a karcsúsítást. Nagyon tetszett a Crysler és a Toyota összefüggése, hogy nem kell a végén ellenőrizni. Most az erdőgazdálkodásról, a köbtartalomról lesz szó. Tényleg olyan jók a folyamatok és annyira felkészültek a kollégák, hogy a végén a m3 az, amit nem kell ellenőrizni. Tehát maga a LEAN meg van valósítva. Nálunk közel 50 éve, amikor felhagytunk a rönk egyedi nyilvántartásával, hiszen a m3, az annyi.

Kicsit átvezetésként Romániára térnék át, nem tudom mennyire hallottak róla, november 9. a fekete csütörtök. Sokan mondták, hogy Ákos ez a köbözés, meg ez a nyilvántartás: egy papírral kettőt lehet fordulni, ezen senki nem tud változtatni a világon. Nem kell itt ezen küszködni. Hangzott el 10 éve. Romániában bevezettek egy csodálatos rendszert, nem tudom, hogy hallottak-e róla? Wood Traking androidos applikáció. Aki farönköt akar szállítani, feljelentkezik erre az érintőképernyős telefonos alkalmazásra, megadja, hogy ő kicsoda, a rakományt hova viszi, stb. Kap egy kódot, egyedi kódot Romániában arra az időre, s azt fel kell írni a szép papír alapú bizonylatra, az ottani szállítójegyre, s a police odakint előveszi a telefonját, beüti ezt a kódot és látja az adatokat.

Ha ez nem stimmel, bármilyen adminisztráció hiba van, semmi probléma, 2.500 Euró és a szerelvény le van foglalva addig, amíg az illető nem tudja kifizetni a büntetést. Beszéltem kinti kollégákkal. Két hét alatt annyi büntetés jött össze, mint az elmúlt két évben. Nem hogy ki lesz kapcsolva, hanem marad: van ilyen nyomon követés és ott mondták a kollégák: az volt a probléma, hogy mit írjunk a papírra, az első, hátsó oldalra, meg be kell vallani a havi forgalmat, a summa nevű programba fel kell vinni. Ez igazából arra jó, azt korlátozza, hogy egy papírral kétszer nem lehet fordulni. Visszatérve a LEAN-re: a megoldhatatlan megoldódott egy internetes applikáció segítségével, amivel az érdekesség a technológia, tehát az internet és a mobiltelefon. Nem nagyon zavarja Romániát, hogy nem látja, vagy elütik. Hasonlít az e-útdíjhoz, mikor látom a benzinkútnál pár külföldi kamionos a fejét vakarja, nyomkodja a gépet és addig biztosan nem indul el, amíg nem sikerül, mert ott is ki kell fizetni a büntetést. Tehát ennek elég komoly visszatartó ereje van, majd megtanulják használni a technológiát. Érdekesség, hogy ez épp most történik tőlünk kicsit keletebbre.

Visszatérve. Ez a gyönyörű weboldal ez semmi másra nem használható és azért lett KÖBÜKI a neve, mivel régen szerettem volna olyan köböző alkalmazást, amelyet tényleg bárki tud használni és én elég fiatal vagyok, a Mézga Gézán nőttem fel, hasonlít a két rendszer, mivel fénypostán jönnek a köbszámok, tényleg, mintha a jövőből küldené el valaki, ki kell nyitni hozzá az ablakot, ahogy a számítógépen kell ablakot nyitni hozzá, hogy ide érjenek a köbözött tételek.

Regisztráció után lehet elérni az oldalt. A használat a beállításokkal kezdődik. Ahhoz, hogy Magyarországon rönköt tudjunk köbözni, nagyjából 10 beállításra van szükségünk, ennél egyszerűbben ezt nem lehetett megoldani, hogy az összes területre jó legyen. Hegyvidéken és alföldön a csoportos és az egyedi köbözés különbségére, a minőségi osztályra, a kimutatásokra is figyelni kell.

A köbözőkönyvben megtalálható 9 fafaj, csúcsátmérő, középátmérő. A köbözésben a legszebb, hogy az eredmény m3, de csúcsban, vagy középben volt-e kiszámolva? A választék hossza: kötött, kötetlen. Darabszám, minőség. Jön a másik nagy kedvenc, a hossz mértékegysége, mert lehet más és más. A fenyőnél kénytelenek vagyunk cm-ben, 3 karakterrel megadni. Egyébként a megszokott deciméter, amit kevernek a méterrel. A m-es választék pedig külföldön lényeges, ahol a 10 m fölött 12m-t, 14 m-t is be kell tudni adni, ahol ugrik a karakterek száma 4-re. Átmérőnél meg kell tudni különböztetni a 9 cm alatti és a 99 cm fölötti tartományt, mivel ez lassítaná a munkát. A legszebb a 2 és 3 tizedes örök dilemma. '99. óta 3 tizedes jeggyel jelenik meg a köbözőkönyv, de még mindig van két tizedes jegyes is a piacon, amellyel számolnak. Ezért erre is fel kell készíteni a rendszert, hiszen adódnak eltérések a kerekítésből.

Nos, most beállítottuk a programot. Ahogy írom be az adatokat, látható az egység köbtartalom, az össz köbtartalom és a végén az összesítés. Amilyen gyorsan be tudom ütni a számokat, olyan gyorsan köböz. Ez online alkalmazás, tehát folyamatos internet kapcsolat szükséges hozzá. Fénypostával jönnek a köbszámok. A sebessége attól függ, hogy egy időben hányan fogunk rajta köbözni. Mivel ez annyira minimális adatmozgás, hogy ehhez még külön szerver sem kellett. Sima webtárhelyen van az egész oldal és letörhetetlen a sebessége.

Érdekessége még, hogy van benne összesítő, amivel különböző kimutatásokat lehet készíteni: átmérő szerint, hosszanként, átmérő tartomány szerint, pl. vékony és vastag rönkre. 24 alatt, 26 fölött. Be lehet állítani a tartományokat 5 osztályba. Így végül kicsit bonyolult lett a könyvhöz képest. Viszont így használható, mert így tudunk leellenőrizni vele bizonylatokat.

Ez nem terepi, hanem irodai munkára készült. Arra való, hogy a bejött konszignációt gyorsan le lehet vele ellenőrizni. Végül el lehet küldeni e-levélben bármilyen címre. Az adatokat az e-levélből lehet excel-be, wordbe kimásolni. Nem csatolt fájlban, hanem az e-levélben megy az adat. Így nem nézi a fogadó gépe spam-nek vagy más rosszindulatú levélnek. Ez a kimenet. Most még béta verzióban vagyunk, tehát ingyenes a program.

Amint az oldal jelmondata is: nagyon szépen kérem, hogy ne keverjük össze a hagyományt az elmaradottsággal. 2014-ben nyugodtan lehet az interneten köbözni. Ez senkit nem bánt, csak létezik egy ilyen oldal.

Nagyon szépen köszönöm.

Forrás: FAGOSZ 47. Fakonferencia,
az elhangzottak, bemutatottak

Kapcsolódó:

A program és a jelentkezési lap

Akik jelentkeztek