Kapható a Fabatka!

Különleges, fából készült 42,5 mm-es érem. Előoldalán lombkoronás, gyökeres fa törzsébe illesztett "1 Fabatka" szimbolikus címletjelölés látható. Az előoldali éremképet Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte. A hátoldalon a Magyar Pénzverő Zrt. logója látható. (A batka valaha létezett pénznem, kis értékű sziléziai és csehországi aprópénz volt a XVI. században.)

Az éremlapkák alapanyaga asztalos minőségű műszárított erdei körtefa. A verés ugyanazzal a technológiával és ugyanazon a gépen történik, amelyen a fém emlékérmék és érmek is készülnek. A Fabatka verésének a titka a lapka megfelelő nedvességtartalmában rejlik. A veret a lapka vastagságához képest verésnél fél millimétert csökken, ezáltal a veret szilárdsága a többszörösére nő az egyébként is kemény körtefához viszonyítva. A kész veret felülete vékony lakkréteggel van impregnálva, ami alkalmassá teszi arra, hogy akár mindennap a zsebünkben hordjuk, például kabalapénzként. A lakkbevonatra azért is szükség van, mert a fa "emlékezik", vízbe merítve a rostjai megduzzadnak és a plasztikából szinte alig maradna valami.

Forrás: penzvero.hu

Kapcsolódó:

A Pénzverő webshopjában az Emlékérem, medálok, egyéb veretek / Színesfém emlékérmek, medálok, egyéb veretek menüben, annak is a 4. lapja legvégén szerepel ez a termék. Talán ha majd további faérmék is készülnek, lesz majd önálló /Fa emlékérmek, medálok, egyéb veretek menüpont is.

A Fabatka bruttó 490 Ft, a kulcstartós változat 640 Ft.

310-el számolva a Fabatka Euró árfolyama: 1,58 Fabatka/Euró. E fapénz tehát erősebb, mint az Euró!

A FATÁJ-nak a Pénzverő Zrt. így nyilatkozott e termékéről:

A kezdeményezés Soltra művész úrnak köszönhető az alapanyag kiválasztását illetően. A Magyar Pénzverő Zrt. részéről pedig folyamatosan keressük a különleges megoldási lehetőségeket, amelyekkel a fémsajtolás mellett egyéb anyagokat is kipróbálhatunk, és akár a szakma határait is "feszegethetjük". Így egy közös beszélgetést követően kézenfekvő volt, hogy a fával egyébként is foglalkozó Soltra E. Tamást kérjük fel a fabatka előoldalának tervezésére. Emellett a batkának pénztörténeti múltja is van, azaz a numizmatika és az elképzelések, ötletek találkozási pontjaként is nevezhetjük a fából a fémmegmunkáló verőgépen készült terméket. Kísérletek sora vezetett a veréshez alkalmas fa kiválasztásáig, de például a gyártás során még mindig keressük a legmegfelelőbb megoldást a fa nedvességtűrő képességének megerősítésére, a legoptimálisabb nyomóerő beállítására. Érdekes látni, hogy a fa mintázata vagy a verés nyomóereje milyen színbeli vagy rajzolati különbségeket eredményez egy-egy veret felületén.

A célunk ezzel a fából készült éremmel az érem és érme népszerűsítése, egyben a Magyar Pénzverő Zrt. ismertségének növelése. Ezt szolgálja a fabatka hátoldalán elhelyezett emblémánk is, amely a híres középkori magyar aranyforintokról ismert Anjou-liliom stilizált, modernizált formájával utal azon törekvésünkre, hogy megtartsuk és tovább építsük az immár ezeréves magyar pénzverés értékeit és hagyományait.

A kísérleti jelleggel gyártott első kétszáz darab -  önálló éremként és kulcstartóra szerelt változatként egyaránt - nagyon népszerűnek bizonyult, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy néhány darab híján gyakorlatilag két nap alatt elfogyott a kezdő mennyiség. Ez abban a szándékunkban is megerősít, hogy a mindenki által használt forgalmi pénzérmék mellett érdemes olyan termékeket is létrehozni a vert érmek és érmék - mint például a nemesfémből és színesfémötvözetekből készülő emlékérmék, vagy a családi ajándékozási körbe illő érmek  - között, amelyek nem csak az éremgyűjtőknek jelentenek értéket, hanem élményt adnak, egyfajta kötődést alakítanak ki a numizmatika világán kívül is az érdeklődőkkel, érintettekkel.

L. Kovásznai Viktória művészettörténész így mutatja be Soltra E. Tamást a fidelissimart.hu honlapon, ahol egyben számos műve is látható:

"A nemzetközileg is elismert magyar érmészet egyik sajátos ágát Soltra E. Tamás művei képviselik. Eleinte ő is az 1960-as években induló érmésznemzedék problémafelvetéseihez kapcsolódott, egyszersmind figyelembe vette a modern plasztika erednényeit, de munkái hamarosan a forrás, Ferenczy Béni klasszikus hagyományokat tisztelő szellemiségének jegyében keletkezett alkotások tanulságait idézték. Innen eredeztethető Soltra egyik legfőbb jellemzője, nevezetesen az, hogy az éremművészet hagyományait fő irányelvnek tekinti. A munkáit meghatározó másik tényező témaválasztásával függ össze, mert általában a nagy emberi drámák érdeklik, és feladatának ezek érzékeny bemutatását tartja. Csak mélyreható élmények késztetik alkotásra, és a látványhoz - alkatából eredően - líraian közelít. Érmészeti munkásságának további jellemzője, hogy leginkább sorozatokban gondolkodik, de a témák körüljárása helyett a folyamatokat eseményfázisok ábrázolásával mutatja be - ugyanis számára a sorozat az időtényező érzékeltetéséhez szükséges. Nála a folyamatok mindig emberi történetek, így a társadalmi jelenségeket az egyéni sorsokon keresztül vetíti elénk.

Így válik munkáinak egyik központi gondolatává személyek, jelenségek eltűnése, illetve előtűnése, amiben maga az élet jelenik meg. Soltra eddigi munkásságának egyik legnagyobb érdeme, hogy miközben időnként egészen új formavilágot teremt, más érmeiben a korábbi évtizedek eredményeit egyéni értelmezésben követte, így a jelalkotást is. Kialakított egy olyan sajátos stílust, amelyben igen ellentétes szempontokat tudott összeegyeztetni, például a hagyományos formarendet és a modern szellemiséget. Ezen túlmenően a műfaj hagyományos elemeit sajátos ötleteivel jelekké sűrűsödő motívumokká tette, ami által egy egyéni jelrendszert alakított ki."

A tudjatok.hu helyen cathy222 így magyarázza a fabatka szót:

A batka, vagy ahogy régebben mondták: bapka (írva: babka) a valaha is forgalomban volt pénznemek közül a legkisebb értékek közé tartozik. Ez a sziléziai és csehországi aprópénz, amely nálunk a XVI. század első felében volt forgalomban, olyan keveset ért, hogy egy 1548-i törvény értelmében csak három darabért adtak egy krajcárt. Olykor négyet is kínáltak belőle egy krajcárért. Meglehet, hogy magának a batkának a neve is ennek a pénznek a csekély értékével van kapcsolatban. Azon az alapon ugyanis, hogy régi nyelvünkben igen gyakori volt az értéktelenségnek ez az egyébként más nyelvben is szokásos szólásszerű kifejezése: egy babot sem ér, a mai nyelvben is: nem babra megy a játék - joggal feltehető, hogy a batka régi alakja, a babka, a bab szó -ka kicsinyítő képzős származéka. Más feltevés szerint viszont a babka pénznév cseh nyelvterületen keletkezett, és azonos ez eredetileg töpörödött anyóka jelentésű cseh babka szóval. E szerint a felfogás szerint a babka anyóka ilyen apró üllőn készült aprópénzt jelentette.

Abból, hogy a szólás nem batkát, hanem fabatkát mond, nem arra következtetünk, hogy fából is csináltak ilyen pénzt. A fa ugyanolyan átvitt értelemben fordul elő ebben az összetételben, mint a fajankó, fapoéta (fűzfapoéta) szavakban, mint ezekben a régi szólásmondásokban; nem ér egy fapénzt, fagarast sem. Nyilvánvaló, hogy a fa ezekben csak az értéktelenség kifejezésére, illetőleg nyomósítására való. Ha ugyanis a fa fogalmát bele akarnánk illeszteni ebbe az értékrendbe: arany-ezüst-réz-vas, a fa az utolsó helyre kerülne, hiszen a fa annyira közönséges és kevésbé értékes anyag, hogy tudvalevőleg nem is szoktak belőle pénzt készíteni.

Ha tehát azt mondjuk valamire, hogy fabatkát sem ér, tulajdonképpen azt fejezzük ki, hogy az, amiről szó van, még annyit sem ér, mint amennyit hajdan a legkisebb értékű aprópénznek fából készült, nevetségesen hitvány utánzata ért volna.

A szinonimaszotar.hu szerint:

"fabatkát sem ér" szinonimái: rossz, silány, vacak, csapnivaló, szemét, hitvány, gagyi, értéktelen, tré, avétos, gyatra, ergya, ótvar, ócska, pocsék, kommersz, bóvli, borzalmas, borzadály, satnya, tropa

A topszotar.hu-ban megtalálhatjuk angol megfelelőit is. Köztük: It isn't worth a bean. Tehát egy babot sem ér.

Tehát ha valami fabarkát sem ér, az nem túl hízelgő megjegyzés a dolog értékére, de valójában a fa mint anyag értékére sem. Öröm látni olyan terméket, mely ez utóbbi ellenkezőjét mutatja. Sok termékben láthattuk már a fa nagy értékű alkalmazását, íme érme is készült belőle. A FATÁJ gratulál a tervezőnek és a kivitelezőnek egyaránt.