Egyszerűbb szabályok a részarány tulajdon megszűntetésében

A rendelet célja, hogy a részarány földkiadás során a tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítását egyszerűsítse, felgyorsítsa, gazdaságosabbá tegye.

Változást jelent a gyakorlatban a kérelmezők hatékonyabb bevonása az eljárás kezdeti szakaszába, amely során az egyezségi tárgyalás keretében javaslatot tehetnek az megosztás módjára.

A tulajdonosok, a jogi szolgáltató közreműködésével egyezséget köthetnek a kiosztásra kerülő földrészletek sorrendjére, amely jelentősen meggyorsítja az eljárás lefolytatását. Teljes körű egyezség esetén pedig - a kérelmet be nem nyújtók bevonásával -, amennyiben az jogszabállyal nem ellentétes - maguk dönthetnek a megosztásról.

Jelentős változás, hogy a tanya körüli földek önálló ingatlanná alakítása eddig nem volt szabályozva, most a részarány tulajdonnal rendelkező tanyatulajdonosok a tanyájuk mellett kapják meg a földjüket.

Amennyiben a kérelmet beadó "aktív" tulajdonostárs részére bármilyen okból nem lehet az önálló földterületet kialakítani (kérelmét visszavonta, területi minimumot nem éri el a tulajdoni hányada, EU- támogatásokat nem vehet igénybe), akkor a tulajdoni hányadát, használati megosztás megkötés érdekében, a kérelmet be nem nyújtott, "passzív" tulajdonostársak visszamaradó földrészletétől elkülönülten, új közös tulajdonban lévő földrészletben kell kiadni.

A részarány földkiadás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek, amelyeken a használat, a hasznosítás kérdéseit illetően a tulajdonostársak - a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal - többségi szavazati aránnyal kell, hogy rendelkezzenek. Bizonyos kérdések eldöntését, így például a közös tulajdon megszüntetését azonban a tulajdonostársak egyező akaratához 100 százalékos egyetértéséhez köti.

A nagyszámú tulajdonostárs esetén nemhogy a megosztásról, de sok esetben a termőföldek használatáról, a hasznosításról sem tudtak megegyezni egymással a tulajdonostársak. Ennek egyik következménye az, hogy a közös tulajdonú földrészletek megműveletlenek maradtak, vagyis ez a tulajdoni forma akadálya a gazdaságos, ésszerű mezőgazdasági tevékenységnek, bizonyos esetekben nehezíti a támogatások igénybevételét is.

Tekintettel arra, hogy a részarány-nevesítési eljárás során nagy számban keletkeztek ilyen földrészletek, az államnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön. Ennek érdekében van szükség a már elkezdődött folyamat felgyorsítására és mielőbbi befejezésére.

Forrás: FM Sajtóiroda dec.16.

Kiegészítés:

A fenti probléma természetesen nem csak a mezőgazdálkodókat, de az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat is érinti.

Egy írásbeli képviselői kérdésre a földművelésügyi miniszter novemberben többek között ezt válaszolta: "? hatályos szabályozás szerint az erdőfelújítási kötelezettség illegális fakitermelésre visszavezethető esetben valóban az erdőgazdálkodót, vagy annak hiányában az erdőtulajdonost terheli. ? kitermelt vagy károsodott erdők megfelelő felújítása ? tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás t?kintetében fontos, ? közérdeket érvényesítő elvárás, így az arra vonatkozó szabályozás kialakítása kellő kö?ütekintést igényel. Ellenkező esetben csak újabb lehetőségeket teremtünk ? jogszerűtlenségekre, illetve ? környezet károsítására."

Pl. felhívta valaki titkárságunkat, hogy most mit csináljon, mert nem is tudták, hogy felesége erdőtulajdonos, de november végén felszólítotást kaptak az erdészeti szakhatóságtól, hogy mint néhány ha-ban 1/39-ed tulajdonos a ráeső mértékben intézkedjen az erdő felújítására. A lényegében gazdátlan erdőről a fát valakik ellopták, a fátlan edőt pedig fel kell újítani. A tulajdonosi közösségből többen is elérhetetlenek, s a többieknek sem áll szándékukban ezzel foglalkozni, valószínűleg pénzük sincs hozzá. Ha felújítanák, egy idő után annak fáját is ellopnák. Ördögi kör.

Mivel az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálkodók adatait (FATÁJ 2014-11-24) könnyen lehet, hogy mostanában sok hasonló eset fog még előfordulni.