A faanyag kedvező egészségügyi hatásai

A sok természetes faanyagot tartalmazó osztályteremben tanuló diákok nyugodtabbak.

A fa melegséget és meghittséget sugároz. Ez az egyik oka annak, amiért az építők manapság az ablakoknál is újra előtérbe helyezik a természetes anyag használatát: különösen a külső oldalán alumíniumborításos védelemmel ellátott, de a lakótér felé faanyagot mutató ablakoknál látszik az utóbbi években növekvő tendencia. Amint azt a legújabb kutatások bizonyítják, a faanyag érintése kellemes érzést nyújt, és az egészségre is jó hatással van, tehát fával együtt élni egészséges.

Faanyag az épületben

Erre a következtetésre jutott a Grazi Egyetemnél tevékenykedő fiziológus és kutató, Prof. Maximilian Moser is: a sok természetes faanyaggal felszerelt osztálytermekben tanuló diákok lényegesen nyugodtabbak voltak, mint a fát nem tartalmazó termekben lévő társaik. A tömörfás osztályok diákjainak a tanév során iskolaidőben naponta 8.600 alkalommal kevesebbet dobbant a szíve. A fának a szív- és érrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kevésbé agresszív iskolai viselkedéshez vezet. Az idegesség és az agresszió úgy tűnik kapcsolatban van a beltéri klímával, amit legnagyobb mértékben a környező anyagok határoznak meg. Az iskolai kísérletben tölgy, jegenyefenyő, lucfenyő, bükk és cirbolyafenyő fafajokat alkalmaztak.

A fa egészségjavító hatását az osztrák cirbolyafenyőnél lehetett a legjobban vizsgálni: prof. Moser intézete rámutatott egy tanulmányban, hogy a kísérletben résztvevők, akik cirbolyafenyőből készült ágyban aludtak, 3.600 szívverést spóroltak meg éjszakánként. Ez azért figyelemre méltó, mert a hosszú távon alacsonyabb pulzusszám kedvezően befolyásolja a várható élethosszt. Amikor a pulzus alacsony, a szívnek jobb az oxigénellátottsága. Ezen felül pozitív hatást figyeltek meg a bolygóidegre vonatkozóan az iskolai kísérletben – az ideg, ami a szívet védi a terheléstől és akadályozza a gyulladásokat a testben.

Már régóta ismert, hogy bizonyos fafajoknak antibakteriális hatása van. Különösen az erdei fenyő képes a baktériumok megölésére, de a tölgy és vörösfenyő is, mégpedig a faanyag felülete éppúgy, mint a belső részek. Ez a faanyagnak azon képességén alapszik, hogy a nedvességet és azzal együtt az ún. extraktanyagokat egyaránt megköti, ill. tartalmazza (polifenolok).
Élni, lakni és dolgozni sok fát tartalmazó környezetben tehát pozitív hatással van az egészségre is. A tömörfát lehetőleg természetes állapotában kell hagyni, illetve viaszozva vagy lenolajjal kezelve használni a kutató ajánlása szerint.

Növekvő igény mutatkozik az építkezéseknél és felújításoknál a faablakra.

A mai európai természetes szemléletű építkezésekhez és felújításokhoz leginkább a modern, fa alapanyagú, a külső oldalon alumíniummal borított energiatakarékos ablakok illenek. Az egészségjavító hatáshoz szükséges nyitott pórusok a faablakok belső oldalán ilyen módon meghagyhatók. Heinz Blumenstein, a német Bundesverband ProHolzfenster e.V. képviselőjének nyilatkozata szerint „Kívül szükséges az időjárásvédelem. Viszont az ablak belső oldalán teljes mértékben elegendő egy viasz- vagy olajréteget felvinni, melyen keresztül a fa lélegezni tud”.

A fából vagy faalapú anyagokból készült beltéri burkolatoknak kedvező a légnedvességre gyakorolt pufferhatása.

Egy állandó tulajdonságokkal rendelkező beltéri klíma (a hőmérséklet és a relatív páratartalom csupán kismértékű ingadozásával) hozzájárul a lakók kényelméhez és egészségéhez. Régóta ismert, hogy az épület hőtároló kapacitása ellensúlyozza az erős hőmérsékletváltozásokat, pl. a napsugárzást. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy nedvességtároló kapacitása is létezik, ami az erős páratartalom-változásokat ellensúlyozza. A vízgőz tárolókapacitást a szobákat körülvevő felületek biztosítják, melyek képesek a páratartalom-ingadozást a helyiségekben kiegyenlíteni. Ennek akkor van jelentősége, amikor a páraképződés és ennek az elvezetése (pl. szellőztetéssel) nem egyszerre történik. A finn VTT intézet (Helsinki) kutatásai igazolták, hogy a fa beltéri burkolatoknak jó hatása van azon hálószobák légnedvesség tartalmára, melyeket csak nappal szellőztetik.

Higiéniai, ill. egészségügyi tényezők a szobai levegő relatív nedvességtartalmának függvényében. Az ember számára legelőnyösebb relatív páratartalom 30-55% között van.

Fa- és faalapú beltéri burkolatoknak egy tipikus német vakolattal való összehasonlítását végezte el a Fraunhofer-Instituts für Bauphysik a holzkircheni kísérleti területén. Ehhez a vizsgálati teremben található, pontosan beállítható és mérhető tulajdonságokkal bíró légcserélő rendszerrel ellátott két teljesen azonos és leszigetelt szobát alakítottak ki. A tipikus lakáscélú helyiségeknek megfelelő párásítás történt napi ismétlési ciklussal. A vizsgált burkolatanyagok felületkezelés nélküli csaphornyos lambéria, furatolt rétegelt lemez mögött elhelyezett alacsony sűrűségű farostlemez (akusztikus elem), gipszkarton lemez mögött elhelyezett cellulóz szigetelőanyag, összeboronált hengeresfák és alacsony sűrűségű natúr farostlemez voltak.

A kutatás kimutatta, hogy minden faanyagot tartalmazó bevizsgált burkolatnak jobb a nedvességtároló kapacitása a hagyományos beltéri vakolathoz viszonyítva, így biztosítva többek között, hogy a lakószobákban a páratartalom hosszabban marad optimális állapotban, mint a vakolt falak esetében. A vizsgált beltéri burkolatok hatékonysága azonban nagyon eltérő volt. Míg a kezeletlen lambéria és a hengeresfák a szobai levegő páratartalmának ingadozását 70%-kal csökkentették, addig a cellulóz szigetelőanyag és akusztikus elem csupán 15-30% befolyással voltak a légnedvességre a vakolt felülethez viszonyítva. Ez az alacsony érték azzal magyarázható, hogy utóbbi esetekben a jó páraelnyelő képességgel rendelkező anyagrétegek nem érintkezhettek közvetlenül a szoba levegőjével. Először gipszkartonon, vagy apró furatokon kellett a nedvességnek áthatolnia, hogy az elnyelő réteghez jusson. A legjobb kiegyenlítő hatása - különösen rövid idejű páraképzési csúcsok esetén - az alacsony sűrűségű farostlemeznek volt: csaknem 80%-kal csökkentette a páratartalom-ingadozást, így jobban teljesített az összes többi vizsgált burkolatnál.

Az iménti eredményekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy napjainkban szinte minden esetben felületkezelik a falakat (pl. festés, impregnálás), ebben a tanulmányban viszont az összes burkolat nedvességszabályozó kapacitását felületkezelés nélkül mutatták ki. Tanulmányok szerint a felületkezelés a vízgőzelnyelő képesség csökkenéséhez vezet, mely különösen a vastag bevonatok és viaszrétegek esetén figyelhető meg.

Források:

Bundesverband ProHolzfenster e.V. (2014) Wohnen mit Holz - gut für die Gesundheit. www.proholzfenster.de/2331.html (Megtekintve: 2015.02.26.)

H.M. Künzel, A. Holm, K. Sedlbauer, F. Antretter, M. Ellinger, J. Vesely (2006) Feuchtepufferwirkung von Innenraumbekleidungen aus Holz oder Holzwerkstoffen. In: Bauforschung für die Praxis, Band 75, Fraunhofer IRB Verlag, Stuttgart, Németország, 3. és 54-55. old.

Összeállította:

Báder Mátyás, okl. faipari mérnök PhD. hallgató, NYME SKK, Faanyagtudományi Intézet, Sopron

Prof. Dr. Németh Róbert intézetigazgató, NYME SKK, Faanyagtudományi Intézet, Sopron