|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2015-04-28
Fenyvespusztán erdészeti erdei iskolát avatott az Egererdő Zrt.
Az egykor dr.Tuzson János botanikus, erdészprofesszor által építtetett tavalyra használhatatlanná vált ház helyén az Egererdő Erdészeti Zrt. Erdei Iskolát és szálláshelyeket létesített, amelynek ünnepélyes átadását a Bátonyterenyei Erdészethez tartozó Fenyvespusztán tartották április 21-én.
Az eseményen dr. Jung László, az Egererdő Zrt vezérigazgatójának meghívására megjelent: Ugron Ákos Gábor, FM állami földekért felelős helyettes államtitkár, Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő, Dr. Nagy János, FM Földvagyon Gazdálkodási Főosztály, főosztályvezető, Szilágyi László, Egererdő Zrt. FB elnök, társerdőgazdaságok vezérigazgatói, térségi polgármesterek, térségi iskolák igazgatói, a tervező és kivitelező munkatársai, az Egererdő Zrt és számos partner cég munkatársai, a szaksajtó.
Elsőnek Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár köszöntötte a vendégeket. Köszöntöm a kedves vendégeket, vendéglátókat, a megjelent vezetőséget. Szép időnk van. Nem is gondolná az ember, hogy problémánk is lehet a természetben a klímaváltozással. Mi erdészek nem aggódunk, mert jó válaszaink vannak. A fa, az erdő, az erdő művelése, a fa használata jó válaszokat ad. Ezt kezdik szerencsére országunk vezetői és a világ politikusai is helyén kezelni. Ebből előnyt tudunk kovácsolni. Az, hogy az erdő a klímaváltozás ellen milyen jó: meg kell mutatni az embereknek. Szeretjük a gyermekeknek először megmutatni, hiszen a jövőt építjük, az erdész mindig a jövőért munkálkodik. Az erdei iskola, mint ez is, szerencsére már nem az első az országban, pont arra szolgál, hogy olyan környezeti nevelésnek adjon otthont, ahol a felnövekvő generációk megtanulhatják, hogy miért szükséges, miért szép, miért előnyös, ha az erdőt jól kezeljük. Mi erdészek ezt jól meg tudjuk nekik mutatni. Az erdész munkáját mutatják be az erdei iskolában, a természet szépségét, a vadgazdálkodást és az egyéb környezettudatos életmódot. Ezzel elérjük célunkat. Ez az elvárás az állami erdőgazdaságokkal szemben. Az elmúlt néhány évben már jól látható. Az elmúlt 5 évben 9 új erdei iskola kezdte meg működését. A 22-ből 20 állami erdőgazdaság rendelkezik erdei iskolával. 34 erdei iskolát működtetünk, közülük 32 egész évben látogatható nem csak iskolások, hanem családok számára is. Több mint 1300 fő a férőhely, és még télen is majd 1000 főnek van szállás. Az elmúlt 5 évben majd 275.000 látogatója volt iskoláinknak, több mint 40.000 erdőpedagógiai program volt. A legtöbb erdei iskolához tanösvény és sokhoz kisvasút csatlakozik. 25 erdei iskolánk az OEE által minősítettként működik, ami az ellátási, oktatási minőség garanciája. Ezúton is gratulálok az Egererdő Zrt-nek ehhez a beruházáshoz, amit saját forrásból teremtettek elő, tehát ez saját erős beruházás. Ezért az itt dolgozó erdészek dolgoztak meg, az állami erdők kezelésével, fenntartható erdőgazdálkodással. Azt gondolom: ez a szép idő is azt mutatja: jó helyen vagyunk, mindenkinek tetszik, hogy itt vagyunk, még odafentről is mosolyt kapunk e szép napsütéssel. Még egyszer gratulálok az itt dolgozóknak ehhez a gyönyörű létesítményhez és átadom a szót.
Utána Becsó Zsolt országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez. Köszöntök én is mindenkit. Kalandos volt a megérkezés. Tényleg gyönyörű a természeti környezet és az időjárás is kegyeibe fogadta ezt a rendezvényt. Azt gondolom, hogy a mögöttünk hagyott néhány évben jelentős áttörést tudtunk elérni Nógrád megyében természeti értékeink megismerése terén. Jelentős turisztikai fejlesztéseket tudtunk elindítani, amihez szükség volt az erdőgazdaság és a Bükki Nemzeti Park aktív közreműködésére. Ha nem lettek volna kreatívak, ha nem lettek volna elképzeléseik, ezeket a fejlesztéseket Nyugat-Nógrádtól Kelet-Nógrádig, a Börzsönytől az Észak-Nyugat-Mátráig nem tudtuk volna megvalósítani. Kellett hozzá az is, hogy a 2007-13. tervezési időszakban jelentős fejlesztési források rendelkezésre álltak, és ezen belül a turizmus kiemelt prioritást élvezett. Itt most EU forrást nem használtak fel, saját erőből oldotta meg az Egererdő Zrt. ennek az erdei iskolának a megújítását. A mögöttünk lévő néhány évben az Egererdőben is megvolt az a kreativitás, hogy a saját területén Heves megyében, Nógrád megyének a keleti részében számtalan fejlesztést el tudott indítani és ezeket be is tudta fejezni. Megköszönöm az Egererdőnek ezt a missziós munkáját és bízom benne, hogy ez a folyamat nem fog megtörni. Miután megyei szintre került a tervezés az elkövetkező 7 éves tervezési időszakban és viszonylag jelentős források fognak rendelkezésre állni, nagyon bízom benne, hogy az ilyen jellegű fejlesztéseket támogatni tudjunk. Ismét lesznek olyan közös találkozási pontok, amikor az Egererdő fejlesztési elképeléseit, különösen az észak-nyugat-mátrai rész (Szurdokpüspüki, Pásztó, Mátraverebély, Tar, Bátonyterenye, Dorogháza, Szuha, Mátramindszent területet érintve) fejlődését középpontba helyező számtalan programot az elkövetkező időszakban is meg fogunk tudni valósítani. Abban is bízom, hogy még ma is lesz lehetőség a vezérigazgató úrral egyeztetéseket folytatni, hogy ne véletlenszerűen legyenek a fejlesztések. Érdekünk, hogy ezt varázslatos Nógrád megyét (a Börzsönytől a Cserháton keresztül a Karancs, az észak-nyugat mátrai részig) minél jobban megismertessük a hazai polgárokkal és a külföldön élőkkel. Minél többen felkeressék ezt a varázslatos világot, minél több időt eltöltsenek itt, minél jobban érezzék itt magukat, majd visszatérjenek. Ehhez infrastrukturális fejlesztésekre és rendezvényekre van szükség. Örülök, hogy ahol most vagyunk, ez az erdei iskola ehhez megfelelő színtér. Ez rendezvény helyszín is. Az elmúlt időszak kiemelkedő rendezvénysorozata volt a Muzsikál az Erdő, amiben a Fenyvespuszta mindig is fontos helyszín volt. Gratulálok az Egererdőnek ehhez a saját erős fejlesztéshez.
Végül dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója mondta el gondolatait. Mely gondolataimat meg szeretnék osztani a jelenlévőkkel, az 2010-től a mai napig időszakot öleli fel és hogy majd mit akarunk. Nagyon egyszerű dolgunk van, mert zöld biblia szerint élünk, melynek preambulumában foglaltatik, hogy mit kell csinálnia egy erdészeti részvénytársaságnak, egy erdőgazdának. Három feladatnak kell megfelelni. Egyik az erdőgazdálkodás, a másik a természetvédelem, a harmadik pedig a közjóléti szolgáltatás. Amiért ma összejöttünk, e 3 ötvözete, köztük kiemelten a közjólét. Az erdőgazdaság 2010. óta elhatározott egy programot és végigviszi elképzeléseit, amikhez komoly külső és belső anyagi forrásokat kell ráfordítani. Sőt belső kreativitást kell kicsikarni minden kollégától, hogy ez működőképes legyen. Az elmúlt időszakban 2016-ig bezárólag olyan 1,5 Md Ft-s közjóléti beruházási programot hajt végre az erdészeti részvénytársaság. Átgondoltuk, hogy mit akarunk csinálni, az egyes elemeket rendszerbe kell foglalni. Ez pedig felcsatlakozott egy olyan kormányzati programhoz, mint a Bejárható Magyarország. Célunk a magyar tájat, értékeket megmutatni. Az új generáció számára közvetíteni lehet: hogyan néz ki a természet, hogyan működik az erdőgazdálkodás. Az egyik fogódzó a jelzett turista utak rendszere, amely magyar találmány. Segít, hogy el ne tévedjenek a turisták, a természetet kedvelők. E rendszerben kiemelkedik a kék túra. Ez ma már brend szintre nőtt ki. A közjóléti tevékenység terén 3 dolognak kell egyszerre megfelelni. Egyik: az értékeket tárjuk fel, mutassuk meg. Nem csak a természeti értékek, a tájkultúra, a szokások, étkek, népviselet is ide tartozik, mint látvány csokor. Ehhez kellenek az objektumok, ahova el lehet jutni: kilátók, kisvasutak, tanösvények, bemutató táblák, sőt az erdei iskola is. A másik az infrastruktúra. A megközelíthetőség, elérhetőség, biztonság. A Szalajka völgyben pl. pelenkázó van, mozgáskorlátozottak, babakocsit tolóknak is elérhető útvonal, tisztálkodó hely. Hozzá tartozik az autóparkoló szilvásváradon és itt is, itt ez a lejövő út. Fekete víz helyett szürke víz felhasználása van. Ezek a háttér elemek. A harmadik: Ezeket az objektumokkal kapcsolatban (erdész kolónia volt, erdészlakás volt, esőbeálló volt, rendezvény színhely volt, közkedvelt kiránduló hely volt) megjelenik az ötlet: miért ne lehetne itt akár több napot is eltölteni? Valamint fűzzük fel ezeket láncba. Az egészséges kiránduló 30 km-t meg tud tenni egy nap alatt, s a nap végén alig várja, hogy olyan helyre érkezzen, ahol még sört is mérnek. S itt már a 22 erdészeti részvénytársaságról lehet beszélni. Ha még nincs is teljesen kész, de gondolati szinten már igen, hogy 30 km-enként objektumok találhatók. A kiránduló megtervezheti az útvonalát. Ugyanerre épül rá a kerékpárút. Már ki van jelölve az a körülbelül 100 km-nyi, csak az Egererdő területén lévő kerékpárút, amely a kéktúra brendnek megfelel. Természetesen nem ütközik a gyalogúttal. Ezen utakról majd leágazásokat kell tenni az ilyen objektumokhoz, látványokhoz, mint ami itt van. Nagyon bízunk benne, hogy egy ilyen ház olyan tömegeket tud megmozgatni, akik úgy jutnak el ide, hogy eszükbe sem jutott volna, hogy megnézzék a Tuzsoni Arborétumot, vagy Nógrádnak ezt a csodálatos vidékét. Igyekszünk ehhez a pályázatokat is igénybe venni. Ezen épületek ugyanis nem alapvetően profit-orientáltak. Nagy kihívás lesz ezeknek a megfelelő szinten megtartása, működtetése. Most több objektumot is felújítunk. Ide nem messze van a Szalajka völgy, ahol hasonló minőségű ház van, a Galya tetőn van a kéktúra centrum központi épülete, vadonatúj kilátó, a parádi völgyben a Rudolf tanyán vadonatúj épületünk van, mely ugyanilyen zöldmezős beruházás, a Bükkben a Pazsahnál romokban álló épület volt, melyet úgy néz ki, hogy 2016-ban át tudunk adni. Lehet látni, hogy a láncolat megvan.
A beszédek után a Dorogházi Móra Ferenc tagiskola diákjainak műsorát láthattuk. Felkészítő tanáruk Feketéné, Danyi Andrea volt.
A technikai részletek: 9 különálló szoba és egy kisebb méretű apartman. Minden szoba saját fürdőszobával, 2 ággyal van felszerelve és igény szerint mindegyik pótágyazható. A 9-ből egy szoba teljesen akadálymentesített, a fürdőszobája is. Az oktató és társalgóterem körülbelül 35 fős. Az apartman rész alatti pincében van a kazánház és más gépészet, valamint 2 mellékhelyiség, hogy külső rendezvény esetén ne kelljen a szobákba menni.
Végül Ugron Ákos Gábor, Becsó Zsolt, dr. Nagy János, Szilágyi László és dr. Jung László vágták át a szalagot az épület felavatására.
Forrás: A helyszínen elhangzottakat lejegyezte és
|
| |||||||
|