Szaktisztítás -- Faipari mérnök MSc képzésre szükség van

Akik érdeklődnek a felsőoktatás iránt vagy ezzel kapcsolatban bármi módon érintettek, bizonyára pontosan tudják mit kell a mostanában szaktisztításnak nevezett fogalom alatt érteni. Az egyetemeken oktatott szakok felülvizsgálatáról van szó. Nem szeretnénk itt belemenni ennek előzményeibe, hátterébe, céljaiba, s értékelni sem akarjuk ezeket. Minden esetre - annak ellenére, hogy a faipari mérnök MSc szak nem volt veszélyben - a MAFABE-ben összefogott három szövetség hasznosnak tartotta e, kizárólag a NymE Simonyi Károly Karán oktatott szak érdemeit, fontosságát levélbe foglalni. Ha pedig a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség valamint az Országos Asztalos és Faipari Szövetség közös munkája révén, a jól bevált MAFABE (Magyar fagazdasági, Bútoripari és Épületasztalosipari Érdekösszefogás) színeiben elkészült ez az összeállítás a faipari mérnök MSc képzéssel kapcsolatban, érdemesnek tartjuk ennek tartalmát megosztani a szakközönséggel.

E kezdeményezéshez csatlakozott a PANFA, a FATE és az OEE is.

Hiszen e levél felsorolja mindazt, amiért szükség van a faipari mérnök MSc képzésre, illetve amit a faipari mérnök BSc szakon éppen tanuló diáknak tudnia érdemes arról: miért is lenne célszerű MSc szinten tovább tanulnia. Meg persze lehet hogy érdekli ez a leírás a faipari mérnök BSc és MSc diplomát szerzettek munkaakóit is.

Tehát a Glattfelder Béla és dr. Czomba Sándor NGM és Bitay Márton Örs FM államtitkároknak írt levél az alábbi:

A faipari mérnök MSc képzésre szükség van

Tisztelt Államtitkár Urak!

Ma arról értesültünk a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyag­tudományi és Művészeti Kar dékánjától, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára dr. Palkovics László úr ma küldi a szaktárcáknak az úgynevezett "szaktisztítási javaslatait".
A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség valamint az Országos Asztalos és Faipari Szövetség ezúton megerősítik a kormányzatot, hogy a faipari mérnök MSc képzésre szükség van!

Az okleveles faipari mérnök képzés - mint minden más akkori okleveles mérnöki képzés osztatlan 5 éves formában - 1957-ben indult Magyarországon, Sopronban, az akkori Erdészeti Főiskolán, mely a Faipari Mérnöki Kar elindulásával vált Erdészeti és Faipari Egyetemmé. Az 1962-2006. közötti 44 évben végzett okleveles faipari mérnökök végzettsége az azóta faipari mérnök MSc végzettségnek felel meg. Később elindult ugyanott a 3 éves faipari üzemmérnök képzés is. A Felsőoktatási törvény változásával (bolognai folyamat) 2006-tól a faipari mérnök képzés is átalakult BSc + MSc + PhD rendszerűre.

A faipari mérnök MSc képzésnek a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar képzési palettáján megtartása indokai az alábbiak.

A faipari mérnök képzés egyedi, azaz az országban sehol máshol nem képeznek faipari mérnököt, kizárólag a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karán (korábban Faipari Mérnöki Kar).

Az MSc diploma feltétele a PhD (doktor) képzésnek. Amennyiben megszűnik a Faipari mérnöki MSc szak, megszűnik a doktori képzés is, és megszűnik a Faipari mérnök BSc képzés oktatói utánpótlása is, azaz középtávon ez veszélybe sodorhatja a faipari BSc képzést is! Ismereteink szerint a szakközépiskolában az ismét lehetővé vált faipari alapismeretek szaktárgyból érettségiztetéshez faipari mérnök MSc végzettségű vizsgáztató az elvárás.

Fontos tényező a Faipari mérnök MSc (FM) és az Ipari terméktervező mérnök MSc (ITM) képzésekkel kapcsolatban, hogy e kettőnek csak szűk metszetben van érintkezése:

--- FM: Anyagismeret, technológia. Fűrészipar, csomagolóipar, épületasztalos ipar, bútoripar, anyagtudomány, faépítés, faanyagvédelem és sok egyéb mellett természetesen terméktervezés is. A terméktervezés (bútor, ablak, ajtó, épület, fatartó, parketta, .) egy szelete a faipari mérnök MSc képzésnek.

--- ITM: Terméktervezés és -fejlesztés. A soproni sajátosság miatt részben bútor irányultság, szemben a BME-vel, ahol a gazda kar miatt elsősorban a gépész irányultság a jellemző.

A faipar egy fontos része a faépítészet. Az elmúlt években a Simonyi Károly Karon létrehozott Szerkezettervezői posztgraduális képzés révén a megfelelő szakirányon végzett okleveles faipari mérnökök illetve az  MSc faipari mérnökök, e plusz krediteket jelentő képzést követően szerkezettervezőkké válhatnak a kapcsolódó mérnökkamarai jogosultsággal. Az NymE SKK most alakította át a BSc tantervet és folyamatban van az MSc tanterv átalakítása is, hogy minél kevesebb plusz kredit megszerzésével az adott specializációkon végző BSc majd MSc faipari mérnöki diplomát szerző mérnökök szerkezettervezőkké válhassanak. Az faipari mérnök MSc megszüntetésével ennek a lehetőséget is sokan elveszítenék.

A faipari ágazat, így a hozzá tartozó képzés is, rendkívül szerteágazó, felöleli többek között mindezen területeket: fűrészipar, faalapú csomagolóanyagok gyártása, parketta és falburkolat gyártás, épületfa gyártása, rétegeltlemez-ipar, forgácslap-, farostlemez- és OSB gyártás, cement és gipsz kötésű termékek (CK, Heraklith), rétegelt ragasztott tartók, tömörfa bútorok gyártása, falemez bútorok gyártása, kárpitos ipar, épületasztalos ipar (ajtó és ablakgyártás), belsőépítészet, kültéri bútorok, játszóterek, hordógyártás, stb. Ezeknek mind vannak technológiai ismeretei, technológia fejlesztési szükségletei, anyagismereti és anyagfejlesztési kérdései, környezeti és energetikai hatásai és kérdései, gépészeti vonatkozásai (anyagszállítás, porelszívás, stb.), felületkezelési és ragasztási feladatai, mechanikai megmunkálási feladatai, ahogy termékfejlesztési és tervezési feladatai is.

A legfontosabb különbség a BSc és az MSc mérnök között, hogy míg az előbbi, az tipikusan üzemeltetési feladatokat lát el, addig az MSc mérnök tervezési, fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint vezetői feladatokat is ellát.

Az NymE Faipari mérnök MSc szak angolul is akkreditált. Ismereteink szerint ennek alapján több külföldi egyetem szeretne úgynevezett double degree megállapodást kötni az NymE Simonyi Károly Karral (SKK). A megállapodások kidolgozása folyamatban van. Így az adott egyetemeken végzett hallgatók mindkét országban elfogadott diplomához juthatnak. A folyamatban lévő egyeztető egyetemek: BOKU (Bécs), Moszkvai Állami Erdészeti Egyetem.

Jelenleg van kidolgozás alatt, és 2016-tól kívánja meghirdetni az NymE SKK a kormány keleti nyitás programjára és a brazíliai "Science without border" programjára támaszkodva, az angol nyelvű  Faipari mérnök BSc-t, a meglévő angol MSc bemenő szakjaként.

Az elmúlt évek fontos eredménye, hogy az NymE SKK közbenjárására több év kihagyás után az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszaállította a Faipari alapismeretek szaktárgyú érettségi lehetőségét. Amikor ez 2011-ben megszűnt, a Faipari mérnök képzésre jelentkezők létszáma lefeleződött. Most, hogy 2015-től ismét lehet faipari alapismeretek szaktárgyból érettségizni, az első helyen jelentkezők száma majdnem megduplázódott az előző évhez képest.

A Magyar Mérnökkamaránál sikerült visszaállítani közel öt év szünet után, 2015. tavaszán, az okleveles faipari mérnöki és a faipari mérnök MSc diplomákkal járó ötféle kamarai aláírási, illetve tevékenységi jogosultságot: Faipari tervező; Faanyagvédelmi szakértő; Faipari szakértő; Faipari építmények műszaki ellenőrzése; Faipari építmények, faanyagvédelmi kivitelezés felelős műszaki vezetése. Erősen bízunk abban, hogy ez ismét emeli az MSc diploma értékét, így a jövő évtől várhatóan ezen a képzési szinten is megnő a jelentkezés, sőt a korábban BSc-t szerzettek közül is lesz aki nekivág a faipari mérnök MSc képzésnek. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm.r. 2015. márciusi változásával az okleveles faipari mérnökök is bekerültek a műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenységet folytathatók körébe. A ma végzők esetén ennek a faipari mérnök MSc végzettség felel meg.

A faipari ágazat az elmúlt években erősödésnek indult. A faipar ágazatai szolgálják az emberi élettér mindennapi szükségleteit: épületelemek, bútor, csomagolás, energia termelés. A nyersanyaga fenntartható, megújuló, természetes. A faipar, mint minden iparág akkor járul hozzá legsikeresebben a nemzetgazdasághoz, ha egyensúlyban van az alapanyag ellátottsága, a termelő és kereskedelmi hálózata, valamint a hozzá tartozó képzési rendszer a szakképzéstől az egyetemi mérnök és kutatóképzésig. Egyedi képzési területről lévén szó, az ágazatunknak nem érdeke, hogy kizárólag szakmunkásokra, technikusokra és üzemeltető mérnökökre (BSc) támaszkodjon. Az ágazat akkor lehet egészséges, sikeres, fejlődőképes és innovatív, ha tervező és irányító mérnökök (MSc) és kutatómérnökök (PhD) is támogatják munkáját. Nélkülük kiszolgáltatottak lennénk a külföldi befektetőknek, nem leszünk eléggé versenyképesek. Különösen a KKV szektorban közép és hosszú távon bérmunkára lenne kárhoztatva szakterületünk.

A NymE SKK hozzáfogott a szakmai szervezetekkel a Faipari Ágazati Stratégia javaslatának elkészítéséhez, amely közel áll ahhoz, hogy benyújtható legyen a kormányzat illetékes szervezeteihez. Az ágazati kommunikáció során egyértelmű volt minden szereplő (ipar, szakmai szervezetek, szakoktatás és felsőoktatás) számára, hogy csak a teljes képzési vertikum teheti közép és hosszú távon sikeressé az ágazatot. A FAGOSZ Fakonferencián 2015. március végén Glattfelder Béla államtitkár úr bejelentette, hogy az ország első szakmaközi tanácsaként a Faipari és Fagazdasági Tanács létrehozását kezdeményezi annak érdekében, hogy a kormányzat minél hatékonyabban tudja segíteni ennek a stratégiai jelentőségű iparágnak a teljesítményét. Egészen biztos, hogy e Tanács is szakterületünk oktatását illetően a faipari mérnök MSc képzés megtartásával fog egyetérteni.

A NymE SKK a szakközépiskolákkal közösen megkezdte az úgynevezett bázisiskolai együttműködési hálózat felépítését az alábbi célokkal:

--- a tehetséggondozás, felkészítés szakmai versenyekre, és a továbbtanulni szándékozó középiskolai tanulók célirányos felkészítése a mindenkori felvételi követelmények függvényében,

--- képzők képzése, rendszeres szakmai továbbképzések szervezése,

--- tanműhely és laborfejlesztések egyeztetése, közös megvalósítása,

--- egyetemi hallgatók szakmatanulásának biztosítása a középiskolákban,

--- közös beiskolázási kampány,

--- közös, a faipari szakmákat népszerűsítő honlap üzemeltetése,

--- SKK által kidolgozott oktatási anyagok biztosítása,

--- rendszeres egyeztető fórumok tartása,

--- közös, egységes kapcsolattartás a szakszövetségekkel, a hivatásrendi és köztestületi kamarákkal, a munkaerőpiac szereplőivel, az állami szervezetekkel.

Az elsődleges faipar több mint 50 éven át a mindenkori agrár tárcához tartozott egészen 2006-ig, amikortól e szakterület ágazati felelőssége átkerült az ipart felügyelő minisztériumhoz, így ma az NGM a faipar "gazdája". Az MFB-től a 22 állami erdőgazdaság 2014-ben az FM-hez került mint állami tulajdonosi szervezethez. E 22 cég az erdőgazdálkodáson kívül jelentős faipari kapacitással (fűrészüzem, parkettagyár, rakodólap üzem, stb.) is rendelkezik, a hazai faipar alapanyag ellátása szempontjából pedig meghatározó az erdei fatermék kibocsátásuk.

Ennek alapján a NymE SKK kapcsolatban áll mindkét főhatósággal. Az NGM Ipati és Építésgazdasági Főosztálya több ízben nyújtott támogatást beadványaikhoz, az FM állami földekért felelős államtitkárságával a következő hetekben írnak alá stratégiai együttműködési megállapodást. E kapcsolatok szempontjából is fontos, hogy legyenek a Simonyi Károly Karon végzett faipari mérnök MSc végzettségűek, PhD doktorok, nagydoktorok.

A rendszerváltozás után megszűnt a Faipari Kutatóintézet (FAKI) a Faipari Minőségellenőrző Intézet (FAIMEI) és a Bútoripari Fejlesztési Intézet (BIFI) is. Pontosabban szólva ezek kutatási utód szervezeteit a NymE SKK működteti akkreditált laboratóriumai és kutató részlegei által. Ezek működtetése sem képzelhető el faipari mérnök MSc végzettségűek alkalmazása nélkül. Az Egyetem ipari kapcsolatai, kutatási pályázatai, innovációs és szakértési munkáihoz is szükség van és lesz ilyen végzettségű szakemberekre. Ez nem csak az Egyetem, de szakterületünk egészének is érdeke.

Elengedhetetlen a megfelelő faipari ágazati életpálya-modell részeként az alapfokú oktatástól az egymásra épülő minden szint, így a faipari mérnök MSc oktatás, valamint az ezt feltételező PhD képzés is. Ez hazánk fokozatosan fejlődő faiparának elemi érdeke.

Budapest, 2015. április 28.

A MAFABE által leírt fentieket támogatják:

Schmidt Katalin s.k., a PANFA elnöke

Pannon Fa- és Bútoripari Innovációs Klaszter www.panfa.hu

Dr. Németh Róbert s.k., a FATE elnöke

Faipari Tudományos Egyesület

Zambó Peter s.k., az OEE elnöke

Országos Erdészeti Egyesület www.oee.hu

Forrás: MAFABE

A levél pdf-ben.