Lezárult a fertődi Lés-erdő projekt 2. szakasza

Lázár János úgy fogalmazott, hogy "lépésről lépésre kell helyreállítani mindent", s ebben hálás az Európai Uniónak is, amely szintén támogatta az eddigi rekonstrukciókat.

A miniszter emlékeztetett, hogy a kormány tervei szerint az eddig felújított Esterházy-kincsek, amelyek jelenleg az Iparművészeti Múzeumban vannak, visszakerülnek Fertődre. Emellett a kormány "elszánt és elkötelezett abban is", hogy az operaház, Esterházy Miklós és hitvese, gróf Cziráky Margit sírja, a víztorony, a lovarda és minden olyan létesítmény, amely a kastélyhoz tartozik, megújuljon. Ez még legalább ötmilliárd forintot igényel.

A politikus a kastélyegyüttes történelmét felelevenítve úgy fogalmazott, hogy aki ismeri a barokk kultúrát, az tudja, a kert és az épület egymásnak mellé rendelt társai, Esterházy "fényes" Miklós hagyatéka pedig bizonyíték arra, hogy a barokk egy életforma is.

Lázár János hozzátette: sokan nincsenek tisztában azzak, hogy Európa egyik legszebb barokk együttesének vagyunk a tulajdonosai.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy "Magyarország kormánya igyekszik azokat a történelmi hagyományokat felkarolni, életet lehelni beléjük", amelyek évszázadokig voltak részesei a magyar kultúrának, de az elmúlt ötven évben feledésbe merültek.

Esterházy Antal herceg az ünnepségen örömét fejezte ki az eddigi felújításokkal kapcsolatban, egyben elmondta, hogy több évre van még munka, és "nagy erővel kell még dolgozni azon, hogy a kastélyt Európa-szerte híressé tegyék".

Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főigazgatója mérföldkőnek nevezte a mai napot, mert "bebizonyosodott, hogy azt a szellemi örökséget, amit az Esterházy család ránk bízott, azt meg tudjuk őrizni".

A főigazgató a Rózsakert, az Angolkert és az Északi park helyreállításáról elmondta, hogy a mintegy 250 millió forintba kerülő munkálatokat európai uniós forrásból tudták megvalósítani. Hozzátette: 90 ezer négyzetméternyi terület újult meg, ahol mintegy 2400 cserjét, kilencezer rózsát és 105 fát ültettek. Emellett hétezer négyzetméternyi útfelületet újítottak fel és húszezer négyzetméternyi bozótos területet tisztítottak meg.

A Rózsakertben 430 féle rózsafajt, összesen 8700 tőt ültettek. A főigazgató szerint az 1908-ban, gróf Cziráky Margit által alapított kert Magyarország legnagyobb rózsakertje lesz, és génbank funkciót is kap majd, miután Márk Gergely nemzetközileg elismert rózsanemesítő több mint hétszáz saját nemesítésű rózsafaja kerül oda.

Az 1906-ban kialakított Angolkertben megújították a sétautakat és növényismertető táblákat helyeztek ki. Az Északi parkban a faállományt állították helyre.

Orbán Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG Zrt.) vezérigazgatója a szintén 250 millió forintba került Lés-erdő rekonstrukciójáról beszélt.

Elmondta, hogy az Európai Unió által támogatott fejlesztés célja a terület térszerkezetének helyreállítása volt a műemlék- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve.

Részletezte: 176 hektáron újult meg a terület, kétezer darab fát ültettek, 22 hektáron erdőt telepítettek és útvonalakat állítottak helyre.

Forrás: kormany.hu Miniszterelnökség,
Fotó: Mőcsényi Miklós

A projekt lezáró ünnepség után az esemény résztvevői megtekintették az elvégzett munka eredményét.

S végül ne feledkezzünk meg a rózsakertről, s virágairól se.

Kiegészítés a KAEG Zrt. háttéranyagából:

A projekt I. fordulója az előkészítés volt, melynek 15 M Ft-os költségéhez a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 1,8 M Ft támogatást nyert el a 2011. végén beadott és 2014. elején elszámolásokkal lezárt pályázatában. Ennek során elkészültek: közbeszerzés, tanulmányok, vizsgálatok, (pl.: FAKOP vizsgálat, geodézia, növénykataszter, kertrégészet) tervezés, tájékoztatás és nyilvánossági feladatok.

A projekt most lezárt II. fordulója a kivitelezés volt, amihez 2013. közepén adták be a pályázatot. Majd kiírták a közbeszerzést, melyet a Lés-erdő Konzorcium nyert el. A projekt összköltsége (100%-os támogatással) 250 Millió Ft. A fenntartási időszak 2020. május végéig tart.

A projekt rövid összefoglalása:

Konzorciumi partnerek: a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont  (korábban: a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, illetve, Forster Központ), és Fertőd Város Önkormányzata. Szervesen kapcsolódik és jól kiegészíti az Eszterháza központ által bonyolított kastélypark helyreállítás I. ütemét, mely az Angolkert, a Rózsakert és a Marchand-tag felújítását tartalmazza.

A Lés erdő fénykorában, a magyarországi barokk kertművészet legjelentősebb alkotása volt. Nemcsak építményei és szobordíszei tettek azzá, hanem elsősorban az a szerencsés körülmény, hogy a francia barokk kertideál maradéktalanul valósult meg benne. Eszterháza alapját a Lés erdő alkotja. Ez tette lehetővé azt az egy tengelyre fűzött hatásos szerkezetet, amely a kertek együttesének, Eszterházának lényegét adta. A Lés-erdő a 18. században vált a park részévé, "mulatóerdőként". Esterházy "Fényes" Miklós herceg vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak. Vizuálisan a kastély erkélyétől induló, az erdőn keresztül futó allék képezték a mulatóerdő vázát, s adták mintegy 300 ha-os területen a "magyar Versailles" világraszóló dimenzióit.  Részben a 18. században, részben a 19-20. század fordulóján ültetett fasorokból az erdő területének csökkenése ellenére ma is több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométer allé létezik, ami Schönbrunn kivételével egyedülálló Közép-Európában. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásában a KEOP - 3. 1. 2 /2F/09 - 11 - 2013 - 0035 azonosítószámú projekt, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vezetésével valósult meg, konzorciumi partnerként részt vett benne az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, valamint Fertőd Város Önkormányzata is.

A beavatkozások fő célja volt a Lés-erdő térszerkezetének helyreállítása műemlékvédelmi és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, a pályázat keretében elkészült kerttörténeti tudományos dokumentáció alapján.

A projekt a Lés-erdő legfontosabb szerkezeti elemeinek (fasorok, főbb útvonalak, nyiladékok, erdőállományok) helyreállítását célozta, a pályázati kiírás és hatóságok szabta lehetőségek határain belül. A tervezett beavatkozások a parkrész legfontosabb és legveszélyeztetettebb elemeinek, a rossz állapotú fasoroknak szakszerű pótlását, a még megmenthető, rendkívül nagy értékű, idős sorfák egyedi ápolását tűzte ki célul. A fasorok barokk formára metszése, az időközben benőtt nyiladékok kitisztítása, a legfontosabb sétaútvonalak helyreállítása és a zöldfelületek bozóttól való megtisztítása is elkészült a pályázat keretében. A megvalósított munkák szervesen kapcsolódnak a KAEG Zrt. közcélú fejlesztési elképzeléseihez és lehetővé teszik a kertrégészeti kutatásokon alapuló további fejlesztéseket.

A projekt számokban:

A felsorolásban szereplő adatokat még egyenként is tovább lehetne elemezni, de talán a legfontosabb, hogy amellett, hogy ki kellett vágni mintegy 900 db fát, elültettünk majdnem 2000 db-ot, és még 22 ha-nyi erdőt is! Kiemelten fontosnak tartjuk még azt is, hogy az ápolási munkákkal reményeink szerint még további évtizedekre megmentettünk közel 1200 db idős fát!

A pályázat során az 5,5 km épített impozáns látványt nyújtó sétaút mellett a leglátványosabb elem a fősorok lombkoronájának alapra metszése. Ami annyira speciális feladat, hogy valószínűleg az e munkában való gyakorlat hiánya akadályozta a vállalkozásokat abban, hogy többen induljanak a közbeszerzési eljárásban. 

Továbbá készült még a pályázatból rendelkezésre álló forrásból:

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, majd egy Részletes Megvalósítási Tanulmány, ami a pályázat szakmai hátterét adta. A Biocon Bt. által készített tanulmányok alapja az érintett kertrészről szóló dr. Fatsar Kristóf által 2013-ban készített "Az eszterházai Lés". A fertődi Esterházy-kastély mulatóerdejének kerttörténeti tudományos dokumentációja, valamint a Tér - Team Kft. által készített engedélyezési tervének műszaki dokumentációja volt. Amihez a pályázat több éves történetében a KAEG Zrt. munkatársainak folyamatos szervező, koordináló, kiegészítő munkája járult.  

Kertrégészeti feltárás: Belényessy Károly régész vezette kutatás, melyről összefoglaló tanulmány készült a pályázat részeként. Ez a kutatás a 2012-ben lezajlott örökségvédelmi előzetes szondázásra támaszkodott, és pl. a Remeteség feltárásában új, eddig nem ismert eredményeket is hozott. A munkát Alföldy Gábor szakértő véleménye egészítette ki.

Talajvizsgálat: NymE kivitelezésében, és arra szolgált, hogy az allék sorába pótlásként ültetett több éves fehér virágú gesztenye és hárs csemeték ideális fejlődéséhez szükséges tápanyag mennyiségileg és minőségileg is megfelelően rendelkezésre álljon.

Kerttörténeti tudományos kutatás: anyagát a dr. Fatsar Kristóf által készített Kerttörténeti tudományos dokumentáció tartalmazza. A pályázat egyik legfontosabb dokumentuma, hisz a kutató által megfogalmazott ajánlásokat mindvégig szem előtt tartva készült el a helyreállítási munka terve, majd ennek megvalósítása.

Sajtóesemények, információs-, tájékoztatási anyagok, (szóróanyag Fertőd város lakóinak, a sajtónak, valamint a pályázatok megvalósítási munkáihoz előírt kötelező tájékoztatási feladatok).

Kerttörténeti kiállítás: amely eredetileg a Lés-erdőben levő Erdészházba volt tervezve, de miután ennek felújítása nem fért be jelen pályázatunkba, ezért a konzorciumi megállapodás értelmében a Lés-erdő történetét bemutató kiállításnak ideiglenesen a kastély ad otthont. Reményeink szerint addig, míg egy másik pályázatból sikerül felújítanunk az erdészházat is, és ott lesz méltó helye ennek a folyamatosan bővülő anyagnak.

A Lés-erdő történetét bemutató kiadvány: mely 120 oldalon, tudományos igénnyel, de a laikusoknak szóló módón, sok képpel illusztrálva ad képet a Lés-erdő évszádokat átívelő kalandos történetéről és a pályázat keretében készült felújítási munkákról.

Tájékoztató táblák készültek, melyek a pályázat felújítási munkáinak ismertetése mellett, egy erdei séta során a régmúlt dicsőséges időkbe vezetik vissza a látogatókat. Ezeken a táblákon megpróbáltuk legalább érzékeltetni, hogy ez az erdő fénykorában mennyi építmény és látnivaló volt itt. Mindezzel érzékeltetve azt, hogy a jövőt tekintve szép és izgalmas feladatok várnak még ránk, azért hogy ez a pihenő erdő tovább szépüljön és valóban méltó környezete legyen ennek a gyönyörű barokk kastély-együttesnek.

Az egykori építményekkel, szobrokkal, játékokkal, és számos további "mulatóerdei" elemmel benépesített Lés-erdő elemei szinte nyomtalanul elpusztultak A rendkívül nagy kiterjedésű és összetett történetű és struktúrájú park helyreállítása nagyon nagy kihívás, és csak sok éves folyamatként, további ütemek által válhat teljessé.

Azonban a jelenlegi konzorciumi partnerek példaértékű összefogásával olyan érték jött itt már most is létre, ami nemcsak országos, de európai hírű.  További komoly feladat elé állítja az erdőgazdaságot az is, hogy mindezt az értéket, amit most létrehoztunk fenntartsuk.

Azonban ahhoz, hogy elérjük, vagy csak megközelítsük azt, ahogy fénykorában nevezték "tündérkert" világhírét még közösen dolgoznunk kell "kicsit", sőt, valójában sokat kell még dolgoznunk.

Június 14-én vasárnap volt adásban a Hazai Vadász TV Magazinban 24 perces összefoglaló a fenti ünnepélyes Lés-erdő projekt II. ütem átadásról, illetve május 12-én volt másfél perces bemutatása a a fertődi Esterházy-kastély parknak. A képre kattintva tekinthetőek meg ezek a filmek.

Összefoglaló, 24 perc.                     Park bemutató, 1,5 perc.