Hátizsákos tanúsító védjegy

Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára (j2) és Erdőháti Ágnes, a MISZSZ ügyvezető elnöke (b), mellettük a háromhátizsákos védjegyet átvett Káelné Kovács Rita (j3), a miskolci Uni-Hotel Diákotthon képviseletében, valamint a kétcsillagos védjegyet átvett Danyi Zoltán (b2), a hortobágyi Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás képviseletében és Mocz András (j), a Somogyszobi Erdei Iskola képviseletében Verőcén, a Csattogó-völgyi üdülőházaknál 2015. június 10-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkárától és Erdőháti Ágnestől, a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének (MISZSZ) elnökétől a miskolci Uni-Hotel Diákotthon, a hortobágyi Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szálló és a somogyszobi Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ vehette át a minősítést igazoló táblát és oklevelet.

Ruszinkó Ádám kiemelte: a magyarországi turizmus vonzóvá tételéhez elengedhetetlen a minőség biztosítása, és egyre több olyan szolgáltatás minősítteti magát, amely a fiatal utazókra számít, az ifjúságot célozza meg.     

A szálláshelyek, fürdők, vízi megállóhelyek szolgáltatási színvonal szerinti megkülönböztetésének egyik eszköze a tanúsító védjegy, ami nem kötelező és nem kizárólagos, ugyanakkor elősegíti a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését és kiemelését, erősíti a tudatos fogyasztói magatartást, illetve megkönnyíti a turisták döntéshozatalát - mondta.     

A helyettes államtitkár felidézte: az ifjúsági szálláshelyek "hátizsákos" tanúsító védjegyét a turizmusért felelős minisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy a megfelelő szakmai színvonalú, komplex és minőségi szolgáltatásokat nyújtó ifjúsági szálláshelyeket kiemelje a többi szálláshely közül, a védjegy segítséget ad a tudatos döntéséhez és garanciát jelent a minőségre.

Hozzátette: a MISZSZ által kidolgozott és az NGM által jóváhagyott minősítés szempontrendszere meghatározza az ifjúsági szálláshelyek szükséges alapkövetelményeit, az elvárható felszereltséget és egyéb kiegészítő szolgáltatások választékát. Szólt arról is, hogy a védjegy ösztönzi az ifjúsági szálláshelyek fejlesztését is, hiszen a szolgáltatók érdeke, hogy minél magasabb besorolást érjenek el. Megjegyezte, már nyolc turisztikai szolgáltató kategóriában lehet minősíttetni.     

Erdőháti Ágnes a szempontrendszert és a minősítési folyamatot bemutatva elmondta: az alapkövetelmények közé tartozik például, hogy legyen közösségi térként működő társalgó- étkező, ivóvíz minőségű hideg-meleg víz; kategóriánként változó követelmény például a szobák mérete, a szobák fűtésének szabályozhatósága vagy a zuhanyzók, mosdók, illemhelyek száma és felszereltsége.

A szövetség elnöke kiemelte a szabadidős tevékenységek fontosságát az értékeléskor, hozzátéve, közülük is több pontot érnek a közösségi élményt nyújtó programok, például a sportpályásak, szemben a konditermes lehetőségekkel.     

A hátizsákos védjegyre várományos Csattogó-völgyi üdülőházak Verőcén 2015. június 10-én. MTI Fotó: Kovács Attila

A turisztikai szálláshelyeket három kategóriába sorolják, így az ifjúsági szálláshelyek egy, kettő vagy három hátizsákos minősítést nyerhetnek el.    

A védjegyről szólva közölte: jogainak birtokosa az NGM, a védjegyjogot a miniszter ítéli oda, a minősítés operatív teendőit a MISZSZ látja el. A szolgáltató jelentkezését követően szervezetük végigjárja a helyszínt, majd a MISZSZ minősítő bizottsága javaslatot tesz a bíráló bizottságnak, amelyben az NGM és a MISZSZ két-két tagja mellett az iparkamara is képviselteti egy emberrel.     

A minősítést öt évre lehet elnyerni, a színvonal megőrzését folyamatos ellenőrzik, és a minősítést el is lehet veszíteni; a védjegy használatért 10 ezer forintos díjat kell fizetni évente.     

A verőcei helyszínt biztosító Csattogó-völgyi Üdülőházak ugyancsak pályázik a hátizsákos minősítésre.

Forrás: MTI