Faipari munkavédelmi célvizsgálat eredményei 2015

A munkavédelmi hatóság 2015. évi ellenőrzési irányelvei alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya által kidolgozott szempontrendszer szerint a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői által került lefolytatásra "a faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata" (a továbbiakban: célvizsgálat).

A célvizsgálat az ország egész területére kiterjedt, lefolytatására 2015. május 11. és június 30. közötti időszakban került sor.

Összefoglalás

A 2009. évben kezdődő gazdasági válság súlyosan érintette ezt az ágazatot. Jellemzően kisebb 5-10 fős vállalkozások szűntek meg, de ettől nagyobb cégek is felszámolás alá kerültek a csökkenő megrendelések miatt. A működő vállalkozások jellemzően pályázati forrásnak köszönhetően szerzik be a korszerű gépeket, önerőből ezt csak ritkán tudják finanszírozni. A munkáltatók gépparkja rendkívül változatos képet mutat. Az elavult, több évtizedes gépek és a mai kor munkabiztonsági igényeit kielégítő, színvonalas gépek (CNC megmunkáló központok, a táblafelosztó körfűrész gépek, az élzáró automata berendezések, vagy egyéb speciális faipari gépek) egyaránt megtalálhatóak, akár egyazon munkáltatónál is.

A legtöbb hiányosság a régebbi gépeknél, valamint a házilagos gyártású berendezéseknél volt tapasztalható. A munkáltatók sok esetben a termelékenységet tartják szem előtt, ezáltal csökken munkavállalók védelmére fordított erőforrás.

Az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége ugyan rendelkezett a kockázatértékelés dokumentumával, de gyakori hiányosság volt, hogy a kockázatértékelési körön kívül esett a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj-, rezgés-, porok-, vegyi anyagok stb.) elleni védelme, ezek a szabálytalanságok a fapor-expozícióval járó tevékenységekkel összefüggésben voltak a legjellemzőbbek.

Több esetben elmaradt a faipari szalagfűrész gépek kezeléséből, valamint a munkavégzés során alkalmazott veszélyes anyagokkal (pl.: festékek, felületkezelők, hígítók) történő munkavégzésből származó kockázatok értékelése is, a munkahigiénés méréseket gyakran elmulasztották vagy a mérési eredményeket nem vették figyelembe.

Azokon a munkahelyeken, ahol nem végezték el megfelelően a kockázatértékelést, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok munkaegészségügyi szempontú értékelését, hiányosságok voltak tapasztalhatók a kockázatkezelés, a megelőző intézkedések tekintetében is, pl. nem gondoskodtak a munkavállalók por-, zaj-, rezgés expozíció elleni kollektív védelméről vagy az egyéni védőeszközök biztosításáról és ezek használatának ellenőrzéséről.

A 10 fő alatti vállalkozások munkavállalói a baleseti veszélyforrások és az egészségkárosító kockázatok tekintetében különösen veszélyeztetettek, hiszen jobbára nem rendelkeznek a munkáltatók megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel, illetve szolgáltatóval, akik közreműködnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakításában, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.

Azon ellenőrzött faipari munkahelyek esetében, ahol korszerűsítésekre, fejlesztésekre volt lehetőség, a munkakörnyezet kialakítására és a megfelelő egyéni védelem biztosítására is nagyobb figyelmet fordítanak, ez a munkakörülmények, illetve a munkavédelmi helyzet javulását eredményezte.

Műszaki területen kiemelendő, hogy rendkívül sok esetben a különböző védőburkolatok hiánya, nem megfelelősége adott okot intézkedésre az eljáró kormánytisztviselőknek. Még mindig tapasztalható az a jelenség, miszerint a munkavállalók saját maguk iktatják ki a védőberendezéseket (leszerelik a védőburkolatot, kiiktatják a védőreteszeléseket), mondván az csak megnehezíti a munkavégzést. Ez egyértelműen a képzetlenségnek és a rosszul berögzült munkamódszernek köszönhető. Megjegyzendő, hogy ilyen munkamorálba "csöppenő" pályakezdő is átveszi a rossz gyakorlatot és tapasztalatlansága miatt megnövekedik a munkabaleset veszélye.

A használt (telepített és mobil) porelszívó berendezésekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nem tekintik védőberendezésnek. Emiatt a munkavédelmi üzembehelyezési eljárást, időszakos biztonsági felülvizsgálatot nem folytatják le. Az elszívó-berendezések tisztítása, ürítése, karbantartása - megfelelő megelőző intézkedések hiányában - a munkavállalók számára további többletexpozíciót jelenthet, hasonlóan a műhelyek, gépek takarításhoz. A takarítást a gépeken dolgozók a gépük környezetében elvégzik, de az épületszerkezeteken (pl. villamos szekrénye, kábeltartók, stb.) a jelekből ítélve már csak esetleges a tisztítás.

A munkáltatóknál jellemzően - a kellő anyagi fedezet hiányában - a megelőző jellegű karbantartásokat nem végzik el (a korábbi karbantartókat is elküldték), a gépeken csak azokat a javításokat végzik, amire feltétlenül szükség van.

A munkavédelmi dokumentumok munkáltatói elkészítésében is gyakorta tapasztalhatók hiányosságok. Ezek közül szükséges kiemelni, hogy a munkavédelmi üzembehelyezési dokumentációkat a munkáltatók több esetben nem készíttetik el, de akad munkáltató, ahol az üzembe helyezés tartalmilag hibás vagy hiányos, esetleg a gépen található nyilvánvaló szabálytalanság ellenére történik meg az üzembe helyezés. Szükséges megemlíteni továbbá,
hogy a munkahelyi kockázatértékelés és az egyéni védőeszközök juttatásának rendje általában nem egymással összehangoltan készül el. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat érdemben nem vesz részt ezek elkészítésében, így a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak munkaegészségügyi szempontú értékelése gyakran elmarad.

Összességében elmondható, hogy a munkáltatók felől mutatott hajlandóság önmagában nem elegendő a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósulásához. Ennek elsősorban a pénzhiány az oka. A munkáltatók jelentős része csak akkor fektet be valamibe, így a munkakörülmények fejlesztésébe is, ha nagyon szükséges.

A hatékony, következetes munkavédelmi hatósági ellenőrzésekre, az azok során megtett intézkedésekre a fentiek miatt feltétlenül szükség van, tekintve, hogy sok munkáltató az ellenőrzések hatására volt hajlandó komolyan venni a munkavédelmi kötelezettségeit. A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat, a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.

Az összefoglaló teljes terjedelmében (27 oldal) itt olvasható.

Az beszámolóhoz tartozó példatár (25 oldal) itt érhető el.

Forrás: NGM Munkafelügyeleti Főosztály