Elszaporodtak a lepkekabócák

Az elszaporodott, idegenhonos lepkekabócák ellen sajnálatos módon nagyon nehéz védekezni, ám a közvélekedéssel szemben nem az erdőkből "szállják meg" a kiskerteket. De mik is a tények ezzel az új fajjal kapcsolatban?

Az amerikai lepkekabóca inváziós faj, eredetileg Észak-Amerikából származik. Európában először Olaszországban, 1979-ben észlelték, Magyarországon csak 2004-ben, budapesti parkokban és díszfákon bukkant fel. Az a legvalószínűbb, hogy mára a dísznövény-termesztés és kereskedelem révén terjedhetett el Európa-szerte. A kártevő így városokból, kertekből került be később az erdőkbe, és nem fordítva, miként a közvélekedés is tartja, vagyis a lepkekabócák fertőzése nem az erdőkből terjed az azokkal határos kiskertek irányába.

A lepkekabóca ráadásul rendkívül polifág, vagyis sokféle szerves eredetű táplálékot fogyasztó faj, hiszen lágyszárúakon, fákon, cserjéken egyaránt megél, ezért találkozhatunk vele például parkokban, kertekben és erdőkben is egyaránt. A kiskert tulajdonosoknak növényvédelmi szakember bevonásával az alábbi jó tanácsokat érdemes megfogadniuk.

A védekezés lehetőségei:

- Mindenképpen javasolt növényvédelmi szakember útmutatását kérni.

- Általában javasolt, hogy a fehér viaszos telepeket a fertőzött hajtással együtt folyamatosan vágjuk le, és zsákban gyűjtve távolítsuk el a kertből, majd semmisítsük meg. Így a kártevő felszaporodása megelőzhető, egyedszáma viszonylagos egyensúlyban tartható.

- Kis területen a vegyszermentes védekezés lehetősége is elképzelhető: pl. erjesztett csalán- vagy zsurlólé, esetleg csípős paprika levével gazdagítva ezeket. (E módszer főként a lárvák ellen bizonyulhat sikeresnek.)

- A lárvák és a kifejlett kabóca ellen többféle felszívódó hatású szert említenek, de a leginkább alkalmas szernek az ACTARA nevű készítményt tartják, amelynek beszerzéséhez és használatához kérje növényvédelmi szakember segítségét.

- Vannak még biológiai védekezési módszerek is, amelyek a lepkekabócák petéit és hernyóit támadják. Ezekről bővebben a Magyar Biokultúra Szövetségnél (www.biokultura.org) lehet érdeklődni.

Mint minden új faj esetében, ebben az esetben is egy hosszú távú folyamattal kell számolni, míg az új környezetben a lepkekabóca természetes ellenségei kialakulnak, megjelennek.

További információ található a NÉBIH honlapján.

Forrás: Parkerdő Zrt., Lomniczi Gergely
Fotó: Cziklin Margit, Somogy M. Kh. NTI, Kaposvár

Kapcsolódó:

Az Édenkert cikke szerint:

Védekezési lehetőségként felmerülnek mechanikai módszerek, mint a fás szárúak kérgének tisztítása, a telelés megakadályozása végett. Érdemes májustól figyelni a viaszos telepeket, és ezek eltávolításával csökkenteni a kifejlődő egyedek számát. Ezek a módszerek kertekben, kevés növény esetén működhetnek.

Ezen kívül az olajos készítményekkel történő, tél végi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő tojásokat. A már kifejlett állat ellen lehet kontakt hatású, de célszerűbb felszívódó szereket használni, vagy kombinálni a kettőt, a kezeléseket pedig ismételni is szükséges. Ilyen növényvédő szerek az érintő hatásúak közül a Decis 2,5 EC, a felszívódóak közül pedig az Actara 25 WG, Mospilan 20 SP lehetnek hatékonyak.

A Gazdabolt honlapján 2011-ben leveleztek erről, s részben ugyanezeket a szereket és módszereket ajánlotta.

A témával az Agrárszektor is foglalkozott, s a végén hozzáfűzte ezt:

Nagy riadalmat okoztak a poloskák is.

Az utóbbi hetekben riadalmat okozott az észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloska is, amely mára elszaporodott Közép-Európában, így Magyarországon is. A nagy számú, a lakásokba is "beköltöző" rovarok az első fagyokig, várhatóan október végéig okoznak kellemetlenséget. A zöld vándorpoloska az emberre nem veszélyes, de kárt tesz a gyümölcsökben és a zöldségekben, például a paprikában, paradicsomban, almában, körtében is.

Idén a Kertlap is foglalkozott a témával, amiből egy részlet: "Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (Hódmezővásárhely) szakemberei 2014-ben végzett hatékonysági vizsgálatukban, amelyet a Növényvédelmi Tudományos Napok 2015 rendezvényen mutattak be, megállapították, hogy a lárvakeléshez 45 napra volt szükség. A rovarölő szerek közül tiametoxam és a lambdacihalotrin hatóanyagú készítményeket találták hatásosnak, míg a sárga ragacslap, és mosogatószeres vizes permetezést hatástalannak találták dísznövényeken.

Eredményeik ellenére, Kiskertben, kis területen a vegyszermentes védekezés lehetőségei bár korlátozottak, de nem hiábavalóak."

Stb. a "lepkekabóca" szóra keresve a téma gazdag szakirodalma lelhető fel.