|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2016-10-18
Nyárfakonferencia volt Szolnokon
A nyárfatermesztés helyzetéről, jövőbeni kilátásairól tartottak konferenciát október 17-én Szolnokon. Jelentős termelés-visszaesésre van esély a nemesnyárasoknál a következő tíz évben, mivel természetvédelmi célokból jellemzően hazai nyárral, illetve a gyenge adottságú területeken más fafajokkal váltják fel a nemesnyárasokat - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szolnokon a Nyártermesztés helyzete, jövőbeni kilátásai konferencián.
Fotó: Nagy László (EL)
Ugron Ákos Gábor előadásában elmondta: a hazai nyárasok helyzete sokat romlott az elmúlt évtizedekben. A javuláshoz mind az ökológiai, árvízvédelmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Felülvizsgálandó, hogy mind az alkalmazott technológiak, mind az alkalmazott fafajok tekintetében, illetőleg a jogszabályi környezetben milyen optimalizálásokat, egyszerűsítéseket lehet véghezvinni. Megoldást jelenthet az energetikai és faipari célú ültetvények felkarolása, ami a magas hozzáadott-értékű, mezőgazdasági módszerekkel kezelt ültetvénykultúra szélesebb körű meghonosítását eredményezheti - mondta a helyettes államtitkár. Kitért arra, hogy Magyarország a mintegy 120 ezer hektár nemesnyárassal Franciaország után a második helyen áll Európában, megelőzve például Olaszországot és Németországot. A nemesnyárasokból származó faanyag az erdőgazdálkodás évi 7 millió köbméter fakitermeléséből egymilliót tesz ki, ez az akác és a fenyő után a harmadik legnagyobb tétel. A nemesnyár érdekében a feladatok megvalósításához szükséges támogatási rendszer rendelkezésre áll, és a kiváló környezeti adottságaink világszínvonalú szaktudással párosulva újabb sikertörténethez járulhatnak hozzá - emelte ki Ugron Ákos Gábor. Forrás: MTI/FM Sajtóiroda
Luzsi József, az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat elnöke elmondta: természetvédelmi szempontból a nemesnyárra nincs szükség, viszont a hazai nyárfából nem lehet megélni. Hozzátette: eltűnik egy fafaj a palettáról, amely az ország évi fakitermelésének 15 százalékát adja, így megszűnnek munkahelyek, a vidék elnéptelenedik.
Dégi Zoltán, a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója szerint akár törvénymódosítással is meg kell teremteni a közérdekek közötti ésszerű összhangot. Speciális ártéri erdőkezelési szabályok szükségesek a hullámtérre, de megfontolandó javaslatnak tartják, hogy a teljes hullámtéri terület kerüljön állami kézbe. Forrás és fotó: Forestpress, Zétényi Zoltán Ennek a fafajnak egyelőre nincsenek nagy életkilátásai, hiszen nem őshonos növényről van szó. Luzsi József a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke szerint ez vétek lenne a magyar vidék ellen. A nemes nyár ugyanis 115 ezer hektáron él ma hazánkban, és számtalan embernek ad megélhetést, munkahelyet teremt. A természetvédelem előírásai alapján azonban ezt a fafajt meg kell szüntetni, erre nincsen szükség, mert védett növényi és állati állapotot kell fenntartani. Ha viszont teljesen természetes állapotot hozunk létre a mesterségesen kialakított Tisza ártéren, ahol találhatók ezen nyár erdők, akkor nem kell az ember, csak nézni kell, gyönyörködni benne. Ha viszont nem tud dolgozni az ember, akkor elmegy innen. A nemes nyarakat felváltó hazai nyárból nem lehet megélni, ráadásul árvízvédelmi szempontból is kritikus, mert megfogja a vizet. Védeni kell a természetet, de nem mindenütt mindenáron - hangsúlyozta az elnök. Forrás: szoljon.hu
Kapcsolódó:
A konferencia terepi programjának térképe az Ártéri Ebt. honlapjáról:
A meghívó: Nyártermesztés helyzete, jövőbeni kilátásai - Szolnok, október 17. FATÁJ 2016. 09. 27.
FAGOSZ rönkfogyasztás felmérés FATÁJ 2015-12-18 A cikkből egy bekezdés: "A hazai rönkfeldolgozáson belül tehát kerekítve 30% a keménylombos, 50% a lágylombos és 20% a fenyő. A kemény értéke nyilván nagyobb, mint a lágyé, de ha munkahely lehetőségeket nézzük, figyelemre méltó a hazai rönkfeldolgozásban a nyár fafaj szerepe. Különösen érdekes ez, ha előre tekintünk várhatóan megjelenő ipari ültetvényekre." A hazai több mint egymillió m3-es rönk feldolgozásban a nemesnyár ugyanis mintegy 400.000 m3-t (vagy ennél is valamivel többet) tesz ki, részaránya 35% körüli. Ha Magyarországon idővel eltűnne a nemesnyár az nem csak a termesztésével foglalkozó erdőgazdálkodóknak, hanem a fáját feldolgozó faipari vállalkozásoknak is nagy csapás lenne, ezzel nagyon sok munkahely szűnne meg. Nagy kérdés, hogy helyes cél-e ez?
1956. szeptember 23-29. közti nyárfa konferencia beszámolója az akkori Az Erdő c. szaklapból.
|
| |||||||
|