|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2017-03-08
Eredetigazolás nélküli tűzifát zárolt a NÉBIH
Tűzifa szállítókat ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrei a Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársaival közösen február második felében. Az akció során többek között 25 köbméter eredetigazolás nélküli tűzifát zároltak a szakemberek. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a NÉBIH ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek körültekintőek tűzifa vásárlásakor!
A zároláson túl a szakemberek több esetben megakadályozták, hogy a szigorú számadású szállítójegyek használata nélkül, vizes tűzifát szállítsanak a vásárlóknak. Az ellenőrzések kapcsán figyelmeztetésre és szabálysértési feljelentésekre került sor, valamint további eljárások várhatóak.
Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a NÉBIH felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy elsősorban olyan helyről vásároljanak tűzifát, ahol annak eredetét szállítójeggyel igazolják, az adásvételkor átadják a tűzifa vásárlói tájékoztatót és a számlát. Ezen dokumentumok hiányában nincs lehetőség a későbbiekben esetleges panaszaik érvényesítésére. A jogszerűen működő tűzifa kereskedők árai lehet, hogy magasabbnak tűnnek, mint az illegálisan (számla és egyéb iratok nélkül) árusítók portékái, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy utóbbi esetben a vásárlók végeredményben rosszabbul járnak. A jogszerűen működő tűzifa kereskedők átlátható módon határozzák meg a kiszállított tűzifa mennyiségét és annak fafaját, míg az illegálisan működő kereskedők a kiszállított mennyiséggel és a rosszabb minőségű, magasabb víztartalmú fával tévesztik meg az embereket. Ebben az esetben is igaz a közmondás, olcsó húsnak híg a leve, azaz olcsó tűzifának sok a leve, nem fűt olyan jól, így több kell belőle és lepakolva általában kevesebb, mint amennyinek a teherautón látszik. Végeredményben tehát az olcsóbb, jogszerűtlenül értékesített fa mégis csak drágább, mint a legális forrásból származó. Amennyiben illegális tűzifa árusítást észlel, kérjük, jelezze a NÉBIH Zöldszámán: 06-80/263-244. Forrás: NÉBIH-EI FATÁJ:
25/3.285.000* = 0,000.007.610 = 0,0007610% *A 2014. évi hazai összes tűzifa termelés a NÉBIH leporelló szerint. A 2015. évet bemutató leporellóból a nettó fakitermelési adat-táblázat hosszú idő után először kimaradt, s így könnyen lehet, hogy 2016-ra és 2017-re sem lesz majd ilyen adat, a tűzifa termelés nagysága azonban bizonyára szintén 3-3,5 millió m3 lesz. Így az elfogási hányad a 2017. tényhez képest sem lesz drasztikusan eltérő és majd kiderül, hogy az idők során mikor lépi majd át a ezred százalékot, majd esetleg a század százalékot. Ettől még az esemény hír értékű, s lehet hogy az ilyen apró elcsípések a korábbinál nagyobb legalitás felé tolják a tűzifás szakterületet.
Ugyanakkor nagyon kíváncsiak lennénk, hogy mi lesz a zárolt tűzifa tétel sorsa, a zárlati ideje alatt kinek, hol és milyen körülmények fennállása mellett kell biztosítania tárolását, megőrzését. Ha esetleg elszállítják zárlati tárolóhelyre, az kinek a költsége? A NAV az általa lefoglalt dolgokat előbb-utóbb az előírások szerinti eljárás végén árverésre bocsátja, tehát e termékek visszakerülnek az áruforgalomba, használatba. A bankok ugyanígy járnak el. Ugyanakkor elefántcsontot, hanghordozókat, stb. hasonló dolgokat időnként látványosan összezúznak, elégetnek. Az EUTR-es folyamatban lefoglalt tűzifa talán nem kerül a NAV árverési raktárába, kicsit drága lenne a sok fuvar és adminisztráció. Az elégetéses megsemmisítéshez a a szabad-tűz bizonyára ütközne a légkör-védelmi szálló-port minimalizálni akaró előírásokba. A zárt terű elégetés ugyanakkor kiválóan megoldható a cserépkályháktól az erőmű kazánokig mindenféle fűtőberendezésekben és ha ezek működtetői a NÉBIH által díjmentesen beszállítva és átadva kapják e tűzifa tételeket, feltehetően szívesen eleget tesznek majd az elégetéses megsemmisítés kérésének. Sőt vannak helyek, ahol forgáccsá, rosttá alakítás céljára is befogadnák a lefoglalt tűzifát. Ha pedig a zárlati idő elegendően sok évig (évtizedig) tart, akkor bekövetkezik a fatermék megsemmisüléséhez és a humusz keletkezéséhez vezető biológiai átalakulás, ha a hely erre alkalmas és szabadon rendelkezésre áll. (Illegális fából keletkezett humusszal mit szabad tenni?) Kérdés, hogy a zár alatti fa fentiek szerinti megsemmisítése az illegális eredetű fa ismételt forgalomba kerülésének számítana-e vagy sem, a dokumentáltan illegális fa közúton a megsemmisítés helyére szállításához szabadna-e és milyen szállítójegyet kiállítani, s azt mely műveleti laphoz kellene tudni visszavezetni?
Olcsó tűzifának sok a leve? Ez érdekes. Ez szöveges egyenlet, az egyenletek mindkét irányban igazak, tehát ha a tűzifának sok a leve akkor olcsó? Ebben nem lennék biztos. A most tél végi, tavasz elejei, sőt a 2016/17 egész szezonban termelt tűzifa erősen nedves, fűtésre még nem alkalmas, ettől még legális forgalomban - ami a forgalom döntő többsége - nem lesz a szokásosnál olcsóbb. Meg lepakolva sem lesz kevesebb: mihez képest is, önmaga felpakolt állapotához mérve? Nem fűt olyan jól? Mihez képest? Nyilván a nedves a szárazhoz képest. Azt viszont minden gyakorló tűzifával fűtőnek tudnia kell, hogy idén a tavaly tavaszon-nyáron vagy tavalyelőtt vett fával érdemes fűteni.
A NÉBIH cikkben ugyan összekeveredett néhány dolog, s már az EUTR jogszabályok tervezeteinél is próbáltuk, de nem sikerült megtudnunk mi lesz a lefoglalt illegális fa sorsa, ezzel együtt annak drukkolunk, hogy minél jobban terjedjen a tűzifa legális forgalmazása. MM
|
| |||||||
|