Interjú Dr. Pásztory Zoltánnal és Szikszai Lászlóval a Simonyi Károly Kar Tudományos Diákköri Konferenciájáról

dr. Pásztory Zoltán - Sziszai László

A konferencián a kar aktív hallgatói vehettek részt tudományos dolgozat és/vagy terv benyújtásával. A versenyen továbbjutott hallgatók és a szakmai zsűri által érdemesnek talált pályamunkák vehettek részt az országos versenyen (OTDK).

AG: Mi a véleménye a decemberben szervezett Tudományos Diákköri Konferenciáról?

Pásztory Z.: Az elmúlt évek egyik legsikeresebb TDK konferenciája volt a 2016. decemberi. A hét fős zsűri munkáját nagymértékben nehezítette meg, hogy szoros verseny alakult ki, a pontozás alapján a második és a harmadik helyre is 3-3 hallgató került, így csak a pontszámok alapján nem lehetett eldönteni a végső sorrendet. Ez arra is utal, hogy nem csak a helyezettek munkája hordoz komoly szakmai értéket, hanem a többi résztvevőé is. Természetesen egy versenyben nem csak az egyén teljesítménye a meghatározó, hanem a mezőnyé is. Talán az a hallgató, aki most nem részesült díjazásban egy másik versenyen nyert volna. A karunk számára a színvonalat pedig a kiemelkedő egyéni teljesítmények mellett inkább a mezőny tagjainak átlagos felkészültsége határozza meg. Ebből a szempontból nagyon sikeres volt a kari TDK konferencia.

AG: Egyetemi oktatóként hogyan látta a diákok szakmai felkészültségét?

Pásztory Z.: A saját témájában minden hallgató láthatóan jól felkészült volt, az előadást követő kérdésekre magabiztosan válaszoltak. Kifejezetten élvezetes volt hallani, ahogy egy-egy szakterület megelevenedett az előadások során. Az előadó lelkesedése egyértelmű visszajelzés a szakterület iránti elkötelezettségről és a felkészülés során eltöltött idő színvonalasságáról. Megjegyzem ebben a felkészítő tanároknak is jelentős szerepe van.

AG: TDK zsűri elnökként mi a véleménye a dolgozatok és előadások minőségéről?

Pásztory Z.: A zsűri a szóbeli előadások értékelésére és a jelöltek közötti végső sorrend kialakítására hivatott. A 10 perces előadások és az előadások közötti időszak nem volt elegendő a dolgozatok részletes áttekintésére. Ez a bírálati rendszer kényszerű hátránya. Ugyanabban a kottában leírt zeneművet egészen más színvonalon is meg lehet szólaltatni. Egy-két esetben érezhető volt a nagy háttér tudás és az ettől valamelyest elmaradó előadásmód, ez előbbi hasonlattal élve a hangszerelés, más esetekben pedig fordítva. Az előadás vagy előadás mód pedig a tudás marketingje, ami gyakorlással fejleszthető. A TDK konferencia előadások kapcsán meg szeretném említeni, hogy a hallgatók nagyon precízen tartották az idő keretet, szinte nem is volt idő túllépés, pedig ez gyakori előadói "betegség".

AG: Az elkészült dolgozatok, kísérletek legtöbb esetben diplomamunka formájában tovább fejlesztésre kerülnek. Legutóbb 14 TDK munka került szakmai elbírálás alá. Milyen módon motiválná a hallgatókat a részvételre, hogy egy választott témával ne csak a diploma évben, hanem már korábban, TDK formájában is foglalkozzanak?

Pásztory Z.: Ez nem könnyű feladat, a BSc esetén az első két év legtöbbször az alapozó tantárgyak teljesítésével telik el, és csak ezt követően tudnak a hallgatók jobban a szakmai témákkal foglalkozni. Ideális esetben ekkorra már kialakulhat, hogy a hallgató mely szakterületen írná diploma- vagy szakdolgozatát. Így elvileg a harmadik évben már lehet reális esélye a TDK konferencia részvételnek. A leglényegesebb kérdés a motiváció, mivel lehet valakit motiválni arra, hogy a tantárgyi követelmények felett valamilyen szakmai feladattal többet foglalkozzon. Igazán vonzó akkor lehet a TDK részvétel, ha az erkölcsi elismerés mellett további vonzerővel bírna, pl. magasabb díjazás. Természetesen önmagában csak a pénz sem elegendő a motiválásra, talán a felkészítő tanárok is tudnak segíteni a hallgatóknak, hogy a tervezett diploma dolgozatot időben kezdjék el elkészíteni, pl. egy TDK konferencia felkészüléssel.

AG: Mi volt a véleménye decemberben szervezett Tudományos Diákköri Konferenciáról?

Szikszai L.: Meglepően jó előadásokat és nagyon jó előadókat is hallhattunk. Szakmai körökben az a vélemény forog, hogy a mai diákok nem hoznak kimagasló teljesítményt. Hallani a negatív hozzáállást, a mai "alapanyag" gyengeségéről, de nagyon komoly teljesítményeket is láthattunk ezen a konferencián. Voltak gyengébb előadások is, nem túl összeszedettek, de meglepően jók is. Viszont nekem összességében pozitív benyomásom volt a hallgatók teljesítményéről.

AG: Hogyan látta a diákok közismereti és szakmai motiváltságát?

Szikszai L.: Hasonlóan, végletes. Voltak gyengébbek köztük, de voltak olyan hallgatók is, akik nem csak választott témájukban rendelkeznek széles látókörrel.

AG: Gazdasági szereplőként mi a véleménye a TDK dolgozatok és előadások minőségéről?

Szikszai L.: Akik nagyon jól szerepeltek és abszolút hasznos témákkal foglalkoztak az INGA diákjai (Informatika és Gazdasági Intézet diákjai, a szerk.), akik a vállalatirányítás és a termelési rendszerek témakörökkel foglalkoztak. Nagyon tetszettek az FTTI diákok munkái is (Faipari Termékek és Technológiák Intézet diákjai, a szerk.). Favoritom is volt. Nagyon összeszedett és sokoldalú előadást hallhattunk az egyik hallgatótól. Nagyon felkészült volt. Voltak benne teljesen hasznosítható ötletek is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a pályázónak mennyi az önálló munkája, a felkészítő tanárának tudását mennyire adja ilyenkor vissza, mennyire önálló a teljesítménye, ismeretei honnan erednek és tájékozottsága mennyiben köszönhető a konzulensnek, a diák tudása mennyire önálló tudás. Természetesen a kiváló eredményhez hozzátartozik az is, hogy jó felkészítő tanár nélkül valószínűleg nem is lehet jó TDK dolgozatot összehozni.

AG: Sikeres bútoripari vállalkozás vezetőjeként milyen módon tudná elképzelni ipari vállalkozások szervesebb részvételét a hallgatói TDK munkákban, témaválasztásban és annak kidolgozásában? A kooperációból (mit) profitálhatnak a felek (cég, hallgató, egyetem)?

Szikszai L.: Elképzelhetőnek tartom, hogy tudunk támogatni ilyen munkákat. Minél inkább fejlődünk, minél több szabad kapacitásunk, lehetőségünk van, annál inkább elképzelhető az együttműködés. Nem is zárkózok el hosszútávon tőle. Nyilvánvalóan egy cég akkor támogat egy kutatást, ha valamit tanulhat belőle, még ha nem is feltétlen származik belőle eredmény, de olyan tudáshoz juthat, amihez saját maga nem jutna hozzá, ilyen szempontból mi mindig is szívesen fogadtunk diákokat, és a jövőben is nyitottak vagyunk rá.

AG: Hogyan látja, a cégek nyitottak erre a szakmai kapcsolatra, de a diákok kevésbé keresik a lehetőségeket?

Szikszai L.: Sok helyen nincs rá kapacitás, hogy foglalkozzanak az emberrel, nincs gazdája az ilyen jellegű felelősségvállalásnak. Ha nincs gazdája, aki úgy áll hozzá, hogy ő is tanulhat belőle, akkor nincs értelme az egésznek. Cégenként különböző az elképzelés. Vannak cégek, akik úgy gondolják, ez egy kölcsönösen hasznos dolog lehet. Főleg, amikor egyetemi oldalról is egy komoly háttér kapcsolódik hozzá, és komoly segítséget adnak a munkához, plusz a cég is hozzátesz. Ha mindketten támogatják a diákot, akkor egész jó dolgok jöhetnek ki belőle.

AG: Lényegében nem egyszerű a helyzet, de nem is megoldhatatlan...

Szikszai L.: Magyarország nem egyszerű terep most pillanatnyilag. Magyarország nem az az ország, ahol hagyják a vállalkozásokat úgy élni, hogy maradjon felesleges kapacitásuk ilyesmire. A legtöbb cég örül, hogy saját magát életben tartja, nincs kapacitása. Örül, hogy ha víz fölött van.

AG: A diák szakmai motivációja áthidalhatja ezt a "szakadékot", önmaga és a cég között?

Szikszai L.: Határozottan. Egy saját példából tudom mondani. Amikor nyári gyakorlatra jön hozzánk egy diák, lehet érezni motivációját, hogy egy kötelező nyári gyakorlatot szeretne bárhol letudni vagy azért jön, mert régóta figyeli a céget és itt szeretne tanulni. Egész más a hozzáállásuk. Gyakorlatilag, aki le akarja tudni, olyanokat nem is veszünk fel, tehát komoly motiváltság nélkül, nem lehet együttműködni. Mi a jövőben szeretnénk azt elérni, hogy versenyeztessük a hallgatókat, hogy pályázniuk kelljen a gyakornoki helyeinkre.

AG: Ezt mikor tudják elérni?

Szikszai L.: Meglátjuk. Itt helyben vagyunk (Sopronban) és időnként nagyon jó diákokat találunk. Az elmúlt 10-15 évben nagyon sok diák végezte gyakorlatát nálunk. Nagyon sok egyetemről frissen kikerült pályakezdő is dolgozott már nálunk. Sajnos többször előfordult, ha van egy újabb lehetőség, akkor ugródeszkának is használnak minket, de nekünk az a célunk, hogy megtartsuk az embereket. Hosszabb távon gondolkodunk és ha már kitanítottunk és bevezettünk valakit, akkor hosszabb távra tervezünk vele. Egy TDK szakmai előmunka nagyon jó lehetőség egy későbbi, nagyon jó helyre való bejutásra, olyan munkahelyre, ahova egyébként nem tudna bekerülni a pályakezdő. Sokkal szívesebben felveszek egy olyan pályázót, akinek visszakövethető a teljesítménye. Sokszor úgy veszünk fel embert (vagy ragadnak nálunk), hogy a nyári gyakorlat folyamán már bizonyítottak. Azonban ugyanilyen próbaidő lehet egy közösen készített diplomamunka vagy egy sikeresen végig vitt TDK dolgozat is.

AG: Gyakorlatilag a TDK-n, Önálló Labor Konferencián és diplomavédésen szerzett eredmények, szakmai portfóliónak tekinthetők. Megmért teljesítmény olvasható ki belőlük, hogy mit tudnak, milyenek a kompetenciáik, mire képesek és a szakmai hozzáállás is.

Szikszai L.: Igen. Legfontosabb a hozzáállás, minden mást meg lehet tanulni. Fontos mennyire terhelhető, mennyire akar, mennyi energiát hajlandó belefektetni és mennyire önálló, mennyire jár a dolgok után, mennyi belőle a saját kutatás, a saját munka, ezek mind nagyon jól mérhetők a TDK által.

Agoston Gabriela, PhD hallgató

TDK szervező, Soproni Egyetem Faanyagtudományi Intézet