+46%, +40%: Nőtt a lakásépítési kedv 2017. első félévben

2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

• az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
• a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19.823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2.431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

Módszertani megjegyzés: a Kormány 456/2015. (XII. 29.) rendeletének megfelelően a statisztikai számbavétel kiterjed az építési engedélyek mellett az egyszerű bejelentésekre, a használatbavételi engedélyek mellett az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is.

Forrás: KSH

Árendás Gergely, a BudaPart beruházásért is felelős Property Market ügyvezető igazgatója állást foglalt az eredmények kapcsán: "Habár dinamikusan nő az épített lakások száma - jelenleg mintegy 8 ezer lakást építenek Budapesten-, 4 ezer ingatlannál még nem kezdődtek el a munkálatok. Egyes beruházók jelenleg azt fontolják, hogy a megváltozott feltételek mellett valóban megéri-e elindítani a tervezett fejlesztést, illetve nehezen áll rendelkezésre megbízható kivitelező és alvállalkozó. Ezért a vásárlóknak azt javasoljuk, nézzenek utána, ki a projekt tulajdonosa, mennyire erős piaci szereplő a kivitelező, elindul-e az építkezés. A vevői befizetések felhasználási módját is érdemes vizsgálni: egyes beruházók a vevők befizetéseit használják az építkezések során, ami kockázatot jelent a vevő és a beruházó számára egyaránt. Sokkal nagyobb biztonságot jelent, ha a fejlesztés az önerő mellett kereskedelmi bankok projekthitele és felügyelete mellett valósul meg. Fontos szempont ezeken túl, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki színvonalat, alacsony rezsit és környezettudatosságot. A következő negyedévekben az árak tovább emelkedhetnek, amely hátterében a lakóingatlanok keresleti-kínálati aránya, a kapacitás- és munkaerőhiány, valamint az építőanyagok folyamatos drágulása áll. Mindemellett a tapasztalatok szerint a lakosság hitelfelvételi hajlandósága is emelkedik, várhatóan több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében."

Koji László, az ÉVOSZ elnöke, az MGYOSZ alelnöke még az első 5 havi teljesítmény ismeretében tett nyilatkozata a Magyar Gyáripar 2017. júliusi (július végén közzétett) lapszámában jelent meg:

A csúcsdöntés árnyoldalai

Csúcsra jár az építőipar. A tavalyi év első 5 hónapjához képest 35,4 százalékkal nagyobb a teljesítménye. A múlt évi viszont 18,8 százalékkal kisebb volt, mint a 2015-ös éves teljesítmény volt. Nincs még egy ágazat, amely ekkora kilengésekkel dolgozik, amelyet persze, kezelni kell. Nem könnyű!

Jó kimondani, hogy a hazai építőipar teljesítménye az idén eléri, vagy meg is haladja a 2006-2007-es csúcsot, ami akkor 2300 milliárd forint volt. Most a piac minden megrendelője aktív. A kormány, az önkormányzatok, a magánberuházók, illetve a lakosság megrendelései is lényegesen magasabbak az egy évvel ezelőttinél. Rég nem volt ilyen, már-már idilli állapotnak tűnő piaci helyzet.

Csakhogy! Ebben az ágazatban előtte hét éven keresztül recesszió volt, sokan tönkrementek, mások túlélni próbáltak, így kevesen fejlesztettek. Ennek most isszuk a levét. A sok munkához ugyanis kevés az ember, a technológiai fejlesztés, gépesítés elmaradása miatt az ágazat hatékonysága sem megfelelő. S ehhez társul még a harmadik, sokak számára meglepő elem: az ágazatba a tervezettnél jóval nagyobb a begyűrűző áremelkedés, amit napi szinten nagyon nehéz kezelni. A tavaly megkötött szerződésekbe a partnerek beterveztek 5-6 százalék tartalékot, a tényleges drágulás azonban két számjegyű. Az ÉVOSZ most végeztet egy 400 vállalatra kiterjedő felmérést, hogy kiderítse, mi rejlik a váratlan árnövekedés mögött, amely a gazdaságirányítókat is meglepte.

A hirtelen keresletrobbanás felnagyította az ágazat gondjait. Jól látszanak a bajok. Hatékonyságban le vagyunk maradva. Bár az is tény, hogy az idei csúcsteljesítményt 2006-hoz képest 50 ezer emberrel kevesebbel érjük el, tehát van javulás, de ez a nemzetközi trendekhez képest nem elég. Sokkal nagyobb modernizálás kellene, figyelembe véve, hogy az ágazatban minden igyekezet ellenére nem lesz érdemlegesen több ember. Tudjuk, a speciális igények miatt a robotizálás itt nem lesz megoldás, de egy lényegesen magasabb technológiai szint sokat segítene. 2010-16. között a kormány vissza nem térítendő támogatással próbálta ösztönözni a gépvásárlást, a korszerűsítést, Akkor ezt az építési piac recessziója miatt a kivitelezők közül kevesen tudták igénybe venni. Most lenne rá fogékonyság, ha lenne ilyen lehetőség. Egy 50 milliárdos pályázati keret sokat segíthetne a szakmánkban.

S ami a humán oldalt illeti: ma Magyarországon mintegy 60 helyen képeznek építőipari szakmunkásokat. Nem túlzás ez? Alig van jelentkező, mi meg az erőforrásokat szétforgácsoljuk! A nemzetközi - belga, német, osztrák - példák már azt mutatják: a felnőttképzésre, átképzésre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert a munkaerő-utánpótlás onnan is remélhető.

Tudjuk, a pillanatnyi gondokat nem lehet gyorsan megoldani. Ám hogy a jövőben jobb legyen a helyzet, azért már most lehetne, kellene tenni a szakma bevonásával, közreműködésével. Ha szerencsénk van, akkor a hétéves recessziót tartós fellendülés követheti.

Forrás: epiteszforum.hu, mgyosz.hu