A körmendi Vadászlak erdész generációi

A Batthyány Vadászlak erdész generációja:

Herceg Batthyány Ödön, a hercegi erdők és vadállomány valamint a körmendi várkastély parkjának felvirágoztatására 1883. október 13.-án Petrzilka Ferenc Károlyt nevezte ki uradalmi erdésznek. Lakhelyül a kastély parkjában az 1884-ben épült Vadászlakot kapta meg. Ebben az épületben működött a Hercegi erdőhivatal is.

A felújított vadászlak.

A Vadászlak első lakója Petrzilka Ferenc Károly Ede 1852. augusztus 1-én erdész családban született Németországban, Frohnau községben. A család onnan került a kiterjedt birtokokkal rendelkező gróf Norlitz család szolgálatába, Csehországba. Petrzilka Ferenc Károly az elemi iskola elvégzése után hamarosan erdészeti szolgálatba lépett. Nagybátyjánál gyakornokoskodott, és a vadgazdálkodást is itt tanulta. Az erdészeti vizsgát 1870. október 26.-án sikeresen letette. 1871-ben besorozták katonának s Brody-ban (Galicia) a cs. és kir.30. Vadászzászlóaljnál szolgált 3 évet. Mint fővadász szerelt le. A katonaság után Alsó Ausztriába ment állami erdészeti szolgálatba, majd magánuradalmi erdészeti szolgálatba lépett. Legutoljára Kierlingben volt, ahol megismerkedett Groiss Eleonórával.  Körmenden, a kastély vadászlakában élve kötött házasságot vele 1885. január 31.-én. Házasságukból hét gyermek született. Petrzilka Ferenc Károly 1896-ban kérvényezte a magyar állampolgárságot, s 1897-ben azt el is nyerte, az állampolgársági esküt 1898. február 1-én tette le.

Petrzilka Ferenc Károly, Herceg Batthyány Ödön főerdésze és vadállományának gondozója, az uradalmi kertészet vezetője közszeretetben álló ember volt s a herceg úrnak is bizalmasa. Hercegi fővadászmester lett, hosszú ideig pedig vezette a hercegi kertészetet és építészetet is. Az uradalomhoz került erdők szánalmas állapotban voltak, mert a bérlőknek joguk volt az erdőt is használni. Így a körmendi uradalmi erdők jó karba hozatala főleg az ő érdeme, így a Tilalmasi erdő, a Francsics erdő és teljesen az ő alkotása az Almásdi erdő. Nevéhez köthető, a millenniumi időkre tehető körmendi piramistölgy (Quercus robur 'Fastigiata') fasor ültetése. Nagy vadász volt, a körmendi vadászatokat igen magas színvonalra hozta, vadászatai jó hírűek voltak. Terjedelmes fácán tenyészetet rendezett be.

Batthyány Ödön halálát követően (1914.) dr. Batthyány Strattmann László gróf örökölte meg a kastélyt és az uradalmat. Petrzilka Ferenc Károly továbbszolgált a Batthyányiaknál, főerdészi beosztása haláláig, 1927. január 28.-ig tartott.
Első szülött fia Petrzilka Károly, apja nyomdokaiba lép, erdészeti pályát választ. A Selmecbányai Erdészeti Főiskolára iratkozik be, és itt szerez diplomát. 1914-ben a 18. Honvéd gyalogezredben szolgál. Az első világháborúból és orosz fogságból hazatérve Surdon, gróf Zichy Ödön vezető erdőmérnöke. A fenyőfa szerelmeseként egész Európában gyűjtötte a magokat, az első világháborút követő kaukázusi fogságából a kabátja bélésében hozta haza azokat. 1921-ben az egykori erdőmérnök az országos hírűvé vált surdi csemetekert alapjait rakta le. Petrzilka Károly az akkori politikai helyzet miatt Pagony-ra változtatta a nevét.

Második szülött fia Ferenc szintén erdész lett, akit az első világháború elvitt. Nevét a többi eltűnttel együtt Körmenden a Hősi emlékmű őrzi.
A körmendi Batthyány kastélypark felvirágoztatója, Petrzilka Ferenc Károly Ede hercegi főerdész, fővadászmester és első szülött fia Petrzilka (Pagony) Károly (+1949. július 10.), gróf Zichy Ödön vezető erdőmérnöke, a surdi fenyő atyja a körmendi temetőben nyugszik.

A vadászház híres lakóinak utódja Dr. Pagony Hubert (+2003.) okleveles erdőmérnök, a MTA doktora, c. egyetemi tanár, hű maradt a család szellemi örökségéhez. A kutatói pályán eltöltött több mint 50 év az erdész-patológusok és -mikológusok nagy, iskolateremtő alakjai közé emelte. Gazdag szakirodalmat, tudományos munkát hagyott maga után. Színvonalas munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült. Tulajdonosa többek között a Vadas Jenő, a Carolus Clusius és az Ember az Erdőért emlékérmeknek, a Pro Silva Hungariae kitüntetettje.

A családi örökség adományozói, Pagony Rita és Pagony Péter Károly, dédapjuk Petrzilka Ferenc Károly egykori dolgozószobájában.

Petrzilka Ferenc Károly Ede egyenes ági leszármazottai közül Pagony Péter Károly faipari mérnök Körmenden, Pagony Rita iparművész pedig Veszprémben él, akik a Vadászlakhoz fűződő történeti kiállítás összeállítását végezték, a kapcsolódó tárgyi emlékek adományozói.

Emléktábla a Vadászház bejáratánál. Pagony Rita és Olasz Miklós tervei alapján készült.

A cikk írója: Pagonyné Mezősi Marietta