Chamaecyparis és Douglas rönk a Mátrából

A Tarjányi kert Sirok közelében van, a Mátrai Tájvédelmi Körzet része, 0,9 ha, erdőgazdálkodója az Egererdő Zrt. Országos védelem alatti természeti érték. Az ország több erdejét érintett áprilisi hó-, jég- és szélkár után a Mátrában még forgószél is volt, s ez az egzóta fenyőkből álló Tarjányi kertet sem kímélte.

A két legfőbb fafaj a Chamaecyparis lawsoniana és a Douglas.

Chamaecyparis és Douglas rönk a Tarjányi kertben kidőlt fákból.

A Chamaecyparis lawsoniana magyarul: oregoni hamisciprus, a ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a hamisciprus (álciprus, Chamaecyparis) nemzetség legismertebb, kertészetileg legfontosabb faja. Tartós fája miatt fontos faipari nyersanyag: deszkaáruk, lakberendezési termékek készülnek belőle, használják vasúti talpfának is. Jelentős az erdészeti telepítése az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Olaszországban. Örökzöld dísznövénynek gyakran ültetik parkokba Közép-Európában is.

Számos kertészeti fajtája van, melyek közül a 'Lővér' magyar fajta.

A duglászfenyő (Pseudotsuga) a fenyőfélék (Pinaceae) családjának egyik, az egytűs fenyők (jegenyefenyő-formák, Abietoideae) alakkörébe tartozó nemzetsége. Legismertebb faja az amerikai duglászfenyő (oregoni duglászfenyő, közönséges duglászfenyő, Pseudotsuga menziesii), amit éppen ezért gyakorta egyszerűen duglászfenyőnek neveznek. A nemzetség nevét David Douglas skót botanikusról kapta: ő fedezte fel Kanadában az amerikai duglászfenyőt, ő küldte az első mintapéldányokat Angliába.

Gyantás fája értékes, sokoldalúan használható; bútorfának is egészen kiváló.

Dr. Bartha Dénes, Szmorad Ferenc, Sopron, 1996.: "A recski Jámbor Vilmos-féle arborétum állapotleírása és fejlesztési terve" így mutatja be az előzményeket:

"A XIX. század egyik legnevesebb magyar kertépítészének számító Jámbor Vilmos, angliai ausztriai, francia- és németországi tanulmányait követően József főherceg főkertészeként tevékenykedett. Többek között az ő nevéhez fűződik a Margit sziget kialakítása is. Az 1860-as évek végén csemetekert kialakítási célzattal, Recsk mellett mintegy 500 kataszteri holdas birtokot vásárolt. Csak gyanítható, hogy a jól jövedelmező csemetekert mellett a hatalmas birtok egy részén - szenvedélyének hódolva - külhoni, elsősorban ázsiai, észak-amerikai és Európa különböző tájairól származó főként örökzöld fa-és cserjefajokkal fogott hozzá egy arborétum létesítéséhez."

Tarjányi Péter pedig Jámbor Vilmos kertésze volt, aki a recski arborétumtól nem messze Sirok község határában az erőben található kis "birtokát" szintén nem csak őshonos fajokkal ültette körbe. A jelenleg Sirok 109/A erdőrészletként üzemtervezett "Tarjányi-kertet" sem kímélte a Mátrában május 3-án pusztító tornádó jellegű szélvihar. A területen található különböző fenyők is a vihar áldozatai lettek, így mára már csak a birtokot annak idején határoló kőkerítés romjai maradtak meg az elmúlt idők tanúiként.

A NÉBIH Erdőtérképén a terület gyorsan megtalálható:

Az Egererdő Zrt. ezúton eladásra kínálja az alábbi hamisciprus és dulászfenyő tételeket:

Az értékesítésre váró faanyag: kb. 35 m3 duglász fenyő rönk (átmérő 26-46 cm között, hossz: 5 m), valamint néhány darab 24-26 cm átmérőjű, 5m-es Chamaeciparis rönk érdekesség képpen.

További tájékoztatást ad:

Somay Gergely, erdészetvezető

EGERERDŐ Zrt., Parádfürdői Erdészet

3244 Parádfürdő, Peres út 4.

(+36 36) 364-206, (+36 30) 535-1028

somay.gergely@egererdo.hu

Forrás: Egererdő Zrt.
és a kapcsolók szerintiek.
Összeállította: MM