A világ fapellet piaca: 2017. júniusi részletes tanulmány

Az IEA Bioenergy Task 40 jelentése több mint 30 ország fapellet piacáról ad részletes áttekintést, bemutatva

- a szabályozási környezetet,

- a termelő kapacitásokat,

- a fogyasztást,

- az ártendenciákat,

- a forgalmat (import-export),

- a logisztikai megoldásokat, valamint

- az ország-specifikus szabványosítási szempontokat.

Nem csak az anyagforgalom és az árak láthatóak a jelentésben, hanem a pellet piac országonként heterogén fejlődése is. Ez következik az eltérő energia infrastruktúrából, a piac felépítéséből, a faipar adottságaiból, valamint a klíma-emissziók csökkentésével és a nyersanyagforrásokkal kapcsolatos nemzeti politikából.

A 2017. júniusában megjelent 243 oldalas tanulmány (pdf, angol) valóban nagyon részletes, valószínűleg minden fontos tény és tendencia kiolvasható belőle a világ fapellet piacával kapcsolatban.

A jelentésre így kell hivatkozni:

"Thrän et al. 2017. Global Wood Pellet Industry and Trade Study 2017. IEA Bioenergy Task 40. June 2017."

A IEA Bioenergy Task 40 írásos engedélye nélkül csak személyes, oktatási és kutatási célokra használható fel, minden egyéb esetben kell a megjelölt szervezet írásbeli engedélye. Ezért itt nem is idézek konkrét részeket a műből, akit érdekel egyébként is jobb, ha magát az eredetit olvassa. Tényleg nagyon jó anyag.

A jelentés tartalomjegyzéke az alábbi:

Vezetői összefoglaló

1. Bevezetés

2. Háttér: A világ fapellet piacának alakulása

2.1 Fapellet felhasználás az áramtermelésben és a fűtésben

2.2 Fapellet minőségi szabványok

2.3 Pellet költségek, a költségek összetevői, jellemző adatok

3. A fapellet ipar és piac Európában

3.1-3.23 Ausztria, Baltikum, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna, Egyesült Királyság

4. A fapellet ipar és piac Észak-Amerikában

4.1-4.2 Kanada, Egyesült Államok

5. A fapellet ipar és piac Ázsiában, Ausztráliában és Latin-Amerikában

5.1-5.9 Ausztrália és Új-Zéland, Kína, Japán, Malajzia és Indonézia, Dél-Korea, Vietnam, Latin-Amerika áttekintése, Brazília, egyéb latin-amerikai országok

6. A fenntartható fapellet piac kihívásai

6.1 Afenntarthatóság biztosítása a teljes értékláncban

6.2 A fapellet átalakítása globális termékké

6.3 A szenítés (torrefaction: enyhe pirolízis) és a nemzetközi kereskedelem

7. Következtetések, kilátás

7.1 A pellet termelés, kereskedelem és fogyasztás alakulása

7.2 A pellet termelés, kereskedelem és fogyasztás várható alakulása

7.3 A pellet árak alakulása

7.4 A pellet árak várható alakulása

7.5 A pellet piac dinamikája

Ábrák jegyzéke

Táblázatok jegyzéke

Magyarország fapellet piacát a 81-84. oldalak mutatják be. A 2006-2014. időszak végére 120 ezer tonnás termelő kapacitás épült ki, de ez 30 ezer t-nál jobban egyszer sem volt kihasználva és ezen időszak végére a termelés néhány ezer tonnára esett vissza. A hazai fapellet beruházások többsége tehát nem volt sikertörténet. A magyar pellet termelés mintegy 80%-a exportra, főleg Észak-Olaszországba megy, a belföldi piac pedig nem jelentős, a csekély hazai fogyasztást főleg szlovák, cseh és ukrán szállítók szolgálják ki.

Köszönet dr. Erdős László úrnak, aki felhívta a FATÁJ szerkesztőség figyelmét erre a jelentésre, melyről ő a Forst-Technik augusztusi számában olvasott.

Forrás: ieabioenergy.com
Összeállította: MM