|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2017-10-12
26 méter magas kilátót adott át az Ipoly Erdő Zrt.
Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes-államtitkára köszöntőbeszé-dében elmondta, hogy a most megépült Romhányi-hegyen található torony összeköti a természeti és kulturális örökséget a tájjal, annak fenntartása és megóvása közös feladatunk. A helyettes-államtitkár arról is beszélt, hogy az átadott építményt, a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető építmény minden évszakban és napszakban látogatható. A 23 méter magasan lévő teraszáról teljes körpanorámás kilátás élvezhető. Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis - Visegrádi-hegység csúcsai is láthatók.
A kilátóból szemlélődve csak a szemnek tűnik távolinak az Ipoly-mente és a Karancs-Medves-vidék, mint szomszédos tájak, ahol újabb turisztikai beruházásokkal bővíti a kínálatát az Ipoly Erdő Zrt. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, a Madách és a Mikszáth kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezitoszlopok, a nógrádi, csábrági, somoskői, valamint a salgói vár.
A 22 állami erdőgazdasági társaság közül az Ipoly Erdő Zrt. összesen 65 568 hektár állami területet kezel. 2016-ban átlagosan 164 embert foglalkoztatott, a közfoglalkoztatási programokban résztvevők átlaglétszáma 246 fő. Az állami erdőgazdaság a tavalyi évben több mint 235 millió Ft-ot fordított közjóléti beruházásokra. Forrás: FM Sajtó Kiegészítés:
A Prónay kilátó és környéke:
A kilátó avatására érkezők Romhányon a polgármesteri hivatalnál találkoztak. Innét a társaság egyik része terepjárókkal ment fel a kilátóhoz, de többen úgy dömtöttek (köztük Révész Máriusz, Ugron Ákos Gábor, s népes gyermek és túrista csoport, néhány sajtós), hogy gyalog mennek fel.
Az átadó ünnepségen beszédet mondott Kiss László az Ipolyerdő Zrt. vezérigazgatója, Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, dr. Szabó Sándor Nógrád megye kormánymegbízottja, Balla Mihály országgyűlési képviselő és Ugron Ákos Gábor Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes-államtitkára. Végül Dúl Géza atya áldotta meg a kilátót.
Kiss László:
Révész Máriusz:
Szabó Sándor:
Balla Mihály:
Ugron Ákos:
Panoráma a kilátóból:
A kilátóhoz kirándulásról, majd az avatásról 73 fotó az alábbi képkapcsolóval érhető el:
A környék a túrista térképen. Tehát az országos kéken lehet megközelíteni, s arról röviden letérni.
A pontos helyszín koordinátával: 47.895363, 19.241129 (A térképre kattintva googlemapsben megnyílik.)
Információk a Prónay kilátóról és a környék nevezetességeiről
A Prónay kilátó a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsán épült fel, az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában. A saját forrásból finanszírozott beruházás nettó 45 millió forintból valósult meg. A kilátó tervezője BAHCS Művek Kft, kivitelezője a keszthelyi Fitotron System Kft volt. A Prónay kilátó 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszra 128 lépcső vezet. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető építmény minden évszakban és napszakban szabadon látogatható, a 23 méter magasan lévő teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető. Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis - Visegrádi-hegység csúcsai is láthatók. A beruházás a "Nyugattól keletig a nógrádi erdőkben" mottónak megfelelően a Társaság korábbi években megvalósított fejlesztéseit jól kiegészíti. A kilátó a börzsönyi és cserháti erdők bejárásakor felkereshető kedvelt túraútvonalak egyik állomáshelye. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva lehetőség adódik a Börzsöny és a Cserhát megismerésére. Nagymarosról indulva a Julianus kilátóból a Dunakanyar panorámáját csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, a Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Innen a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet. A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól kelet irányába Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű Világörökség címet viselő falu, Hollókő, a fenntartásunkban lévő Tepke kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátraverebély-Szentkút is. Nógrád megyét és a Cserhátot a kastélyok, kúriák, várak vidékének is szokták nevezni. Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. Az alsópetényi, romhányi, acsai Prónay-kastély épített örökségünk értékes eleme. A terület birtokosok a megyei közép- és kisnemesség soraiból kerültek ki. Lakóépületeik, majorsági központjaik nem a nagy barokk kastélyok közé tartoznak, hanem a középnemesi rezidenciák, kisnemesi kúriák csoportjába illeszkednek. Általában nem egyszerűen reprezentatív lakóhelyek voltak, hanem egyszerre szolgáltak gazdasági és rezidenciális funkciókat. Romhány nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csatára emlékeztető látványosság a község hatalmas törökmogyoró fája. Írásos feljegyzések szerint, a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája. A magyar és a külföldi gyümölcsfajták leírásával foglalkozó 1848-as hős Bereczki Máté a község szülöttje. A Lókos-patak régi medre felett ma is látható háromnyílású kőhíd Nepomuki Szent János szoborral a XVIII. században épült barokk stílusban. Anyaga romhányi homokkő. Alsópetény szlovák nemzetiségű község. A település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként itt írta a híres Hármaskönyvet (Tripartitumot), mellyel 1514-re készült el, és évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Az ő híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895 - 1967), botanikus, az MTA tagja, a községben található Prónay kastély szépen felújított, az egészségturizmust szolgálja. A cserháti vidék palóc kultúrájának emlékeit több település is őrzi, ugyanakkor rendezvényeken máig élő hagyományként ápolják a szokásokat, melyeket a díszes népviselet, a házi készítésű palóc ételek tettek méltán híressé. A kilátóból szemlélődve csak a szemnek tűnik távolinak az Ipoly-mente és a Karancs-Medves-vidék, mint szomszédos tájak, ahol újabb turisztikai beruházásokkal bővítjük a kínálatot. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách és Mikszáth kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezitoszlopok, a nógrádi, csábrági, somoskői és salgói vár. Iformációs szakasz: Ipolyerdő Zrt.
A tervező és a kivitelező és egyéb adatok:
Wikipédián a Prónay kilátó (2017-10-12-i bejegyzés!) Fotó és szerkesztette: Mőcsényi Miklós
|
| |||||||
|