A magyarországi erdők óriási értékkel bírnak

Fakitermelés a Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő erdőben, Zalalövő-Irsapuszta térségében. A képen egy külsős vállalkozás munkatársai Porkoláb Péter és Zakó Ferenc láthatóak Fotós: Gyuricza Ferenc

Minderről a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára, dr. Bitay Márton Örs beszélt Zalalövőn.

Kiemelte: a jelenlegi magyarországi erdőszerkezet kialakulásában az egykori főnemesi réteg volt a meghatározó, hiszen alapvetően nekik tulajdonítható az a klasszikus, több évszázadnyi múltra visszatekintő erdőgazdálkodási módszer, illetve ebből adódóan - értelemszerűen - maga a szerkezet is, amit az állam és a jelenlegi magántulajdonosi kör megörökölt.

- Magyarország területén nagyjából kétmillió hektár erdőterület található, ennek körülbelül ötven százaléka található állami kezelésben, míg a fennmaradó mintegy egymillió hektár van magántulajdonban - folytatta az államtitkár. - Az állami tulajdonú erdőkben összesen 22 cég gazdálkodik felelősen. Ezt a gazdálkodást egy új, modern szemléletű, s korszerű erdőgazdálkodási törvény segíti, amit az országgyűlés a jelenlegi ciklusban fogadott el, s szeptember elsejével lépett hatályba.

Dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára
Fotós: Gyuricza Ferenc

Dr. Bitay Márton Őrs hozzátette: ennek az említett erdőgazdálkodási törvénynek az volt az egyik fontos célkitűzése, hogy a gazdasági célokkal párhuzamosan az energiagazdálkodási, továbbá az úgynevezett közjogi funkciók ellátását is biztosítani tudják.

- Ez utóbbiakat elsősorban az állami erdőgazdaságok feladatának tartjuk, vagyis rájuk hárul el a szerep - magyarázta az államtitkár. - A tulajdonos, a magyar állam döntésének megfelelően az állami erdőgazdaságoknak figyelembe kell venniük a turisztikai-idegenforgalmi célokat is, tehát kisvasutaknak, erdei kirándulóhelyeknek, különböző kilátóknak és csillagvizsgálóknak kell helyet biztosítaniuk. Ezzel párhuzamosan egy további fontos eleme is van az erdőgazdálkodás közjogi funkciójának, ez pedig a szociális tűzifa biztosításának a kérdése. Az állami erdőgazdaságok több mint 140 ezer köbméter szociális tűzifát termelnek ki, ennek az értéke meghaladja a hárommilliárd forintot is.

Dr. Bitay Márton Örs arról is beszélt, hogy a szeptember elsejével hatályba lépett új erdőgazdasági törvénnyel a magántulajdonosi körnek is próbáltak kedvezni. Az államtitkár véleménye szerint mindez azt is jelenti, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a magántulajdonosok, vagyis a magán erdőgazdálkodók is könnyebben megtalálhatják a gazdasági számításaikat.

- Minderre azért volt szükség, mert annak idején alapvetően egy nyersanyagtermelő rendszerve lavíroztuk bele magunkat - indokolta a szakpolitikus. - A rendszerváltás környékén, a privatizáció időszakában rengeteg rossz döntést hoztunk, s ebből adódóan nem alakult ki egy megfelelő feldolgozóipar. Állami tulajdonban mindössze két-három olyan nagyvállalat volt, amely jó minőségű végterméket készített a hazai erdőkből származó nyersanyagból, s ebben a tekintetben a magánszektor sem igazán jeleskedett, ott talán 7-8 meghatározó vállalkozásról beszélhetünk. Ennek is megval az oka, a faipari végtermékek gyártása nagyon tőkeigényes, állandó fejlesztést igényel.

Ezért alakult úgy történelmileg, hogy a nyersanyagot inkább kivisszük külföldre, s ott dolgozzák fel. A magyar GDP, vagyis az egy főre jutó bruttó hazai össztermék szempontjából azonban a legjobb az lenne, ha a rendelkezésre álló nyersanyagot minőségi munkával, a hazai hozzáadott értékkel, itthon dolgoznánk fel, majd úgy értékesítenénk. Ezt a piaci modellt kell követni, s akkor nyilvánvalóan megtöbbszöröződhet az a bevétel, amit az erdeink ilyen körülmények közt megtermelnek.

Csak az évente kitermelt tölgyrönk összértéke már önmagában is megközelíti a tízmilliárd forintot. Ez csupán a nyersanyagár, ami egy megfelelő minőségű feldolgozóiparral akár jóval több is lehetne.

Forrás: zaol