Jégkár után és erdei turizmus

Hétfőn terepi sajtótájékoztató volt az Ipolyerdő Zrt. Diósjenői Erdészeténél a Málna patak völgyében. A jelentős jégkár utáni erdőfelújítás és az erdei turizmus fejlesztése volt a téma.

Kiss László, Ipolyerdő Zrt. vezérigazgatója:

Ezt a helyszínt is érintette a 2014. decemberi jégtörés. Az erdő rehabilitációs munkálatok egyik fázisa van most: a csemete ültetés. A jégtörés kb. 3000 ha területet érintett akkor, s kb. 200 ezer m3 fa tört össze és dőlt ki. A legintenzívebb a kár, mikor az egész állomány kidől, a tuskók kifordulnak, hiszen bükkről, sekély gyökerű fáról van szó. Van törés, egyes dőlés. Felnézve a koronákra, látható: alig van olyan fa, amelyiknek a koronája épen maradt volna. Ugyanitt 2001-ben is volt jégtörés, bár kisebb mértékű, mint a 2014-es. Akkor is összetermelték a kidőlt, összetört fákat, ugyanezt tették 2014. után is. A hatóságokkal szoros együttműködésben a károsodott faanyag számottevő részét összetermelték. 150 e m3 fát lehetett kitermelni és piacra juttatni, s több mint 50 e m3-re becsülik az területen maradt faanyagot. E holtfának is szerepe van az erdő életében.

A fakitermelés után a vágásterületek egy részét kitisztították, s ahol szükséges volt, ott elültették a csemetéket. Bükköt ültettek, melynek sorai itt láthatóak. Most pedig az utolsó pótlás van soron, amihez tölgy csemetét használnak a változatosság és a stabilabb állományszerkezet érdekében.

A munkát diósjenői diákok végzik. Az erdőgazdaság ugyanis nagy hangsúlyt fektet a fiatalság környezeti nevelésére.

Ugyanezen célból az Erdőgazdaság erdei iskolákat üzemeltet, melyekben bemutatják a szakszerű erdőkezelés fortélyait.

Kiemelt feladat a közjóléti szolgáltatások iránti igények kielégítése is, amihez létrehozzák a megfelelő infrastruktúrát: turistaházakat újítottak fel, látogatóközpontokat, kilátókat építettek, tanösvényeket, turistautakat hoznak létre, erdei vasutat üzemeltetnek, kerékpáros útvonalakat jelölnek ki és tartanak karban.

Az erdőterületek szakszerű és tartamos fenntartását képviseli tevékenységük. A magyar erdőket az erdészek nem csak fenntartják és újra erdősítik a kitermelések után, hanem azok folyamatosan bővülnek is. A trianoni elcsatolás után a jelenlegi ország területén megduplázódott az erdőterület, sőt a hazai erdők fatömege is jelentősen nőtt.

A helyszínhez megemlítette még a Börzsöny név eredetének egyik lehetséges magyarázatát. A bükk őszi elszíneződésének régi neve: berzseny. Kérte a sajtót, hogy támogassák az erdészek, az Ipolyerdő erdőkezelői tevékenységét, amivel eleget tesz a sok szempontú társadalmi igénynek.

Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője

Mikor az ember kijön a Börzsönybe, ami szembetűnik és kicsit fájdalmas: a természet néhány nap alatt mekkora kért tudott okozni. Utána pedig mennyi időt vesz igénybe a helyreállítás. A hozzáértő erdészek, akik a kármentesítésben részt vettek jó munkát végeztek. Külön öröm, hogy a helyi iskolások, a gyerekek itt vannak és tesznek valamit az erdőért. A fákat, amiket ültetnek talán még fogják majd látni termetes méreteikben is. A kármentési munkával el lehet kerülni, hogy ez az erdőrész még rosszabb állapotba kerüljön.

Itt a málna patak völgye nagyon szép, kiváló vidék arra, hogy a turisták kikapcsolódjanak, a természet élményeit élvezzék. Sikereket kívánt az erdészetnek, hogy a több milliárdos természeti helyi katasztrófa után helyreállító munkájukat sikerre vigyék. Reméli, hogy a tavasszal és a most elültetett csemeték mielőbb megerősödnek.

Fazekas Sándor miniszter parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a programon, így őt Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár helyettesítette.

Itt 3 éve a természet megmutatta erejét. Vannak ilyen káresemények, akkor 3 éve több mint 500 ezer m3 faanyagot érintettek, ami az évi 7-7,5 millió m3-es országos fakitermeléshez képest jelentős tétel. A fenntartható erdőgazdálkodás tervezettsége alapján ugyanakkor ez nagyobb gondot nem okozott a hazai fapiacon. Főként a Pilis, a Börzsöny, kicsit a Gerecse és a Mátra vidékeit érintette e jégtörés 2014. november 30. és december 3. között. A fél millió m3 alig több mint felét termelik fel, a többi marad a természetnek.

Erdeink nyitva állnak a természetkedvelők előtt, s ez különösen fontos a főváros és nagyvárosok közeli erdőkben, ahol a turizmusnak nagy szerepe van. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt 7 évben nagy erőfeszítéseket tettek a turisztikai szolgáltatás továbbfejlesztésére. Kapcsolódtak a kék-kör programhoz, melyet a magyar Természetjáró Szövetség kezdeményezett. Erdei szállásokkal, kilátókkal, kapcsolódtak az erdőgazdaságok a természetjárást megújító programhoz.

Újra divatja van a természetjárásnak, amit szolgálnak az erdészeti erdei szállás épületek, melyek közül 2010. óta több mint 25 teljesen újraépült és mintegy 75-öt felújítottak az állami erdőgazdaságok. Több mint 70 kilátó épült, illetve újult meg. E tudatosság az állami erdőgazdaságok társadalmi szerepvállalásából fakad. Az erdőgazdaságok és nemzeti park igazgatóságok együttműködésével indult útjára az erdei iskola mozgalom is, ami immár 25 éves múltra tekint vissza. A NPI-oknál 15, az erdőgazdaságoknál pedig 36 erdei iskola szolgálja a környezeti nevelést. Lényeges ezek minősítése.

A közjóléti beruházások több mint 16 Md Ft-ot tettek ki az elmúlt 6-7 évben, amihez jön még e létesítmények fenntartási költsége.

Mindezen közjóléti szolgáltatások nem érnének semmit, ha nem lennének itt ezek a szép erdők. Fontos erdeink fenntartása, az erdeinkben gazdálkodás. Több mint 300 millió csemetét ültettek el az erdőkben az elmúlt 6 évben. Ennek kis része szolgálta az erdőtelepítést. Az elmúlt néhány évben az erdőgazdaságok több mint 1800 ha erdőt telepítettek. Ez része annak az erdőtelepítési programnak, amit főként a magán erdőgazdálkodók végeznek. Remélhetően az EU-s források segítségével a jövőben is célunk, hogy tovább növeljük az ország erdővel, fával borítottságát.

Örült, hogy ő is elültethet itt néhány csemetét az erdősítési program részeként.

Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos

Olyan helyen állunk, ahol hatalmas jégkár érte 2014. végén a Börzsönyt. országos szinten akkor 500 ezer m3 fa ment kárba, aminek nagy része (kb. 200 e m3) a Börzsönyt érte. Az Ipolyerdő Zrt. éves fakitermelése 150-170 ezer m3, amit meghaladt a 2014. évi jégkár.

Erdőben aktívan kikapcsolódni akkor lehet, ha van erdő. Az itt látható munka fontos, mert a kidőlt fákat pótolni kell. Szerinte az erdészetek társadalmi megítélése messze nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene, az erdészeket puskával járó, nyulakra, őzekre vadászó embereknek tartják. Ugyanakkor a valóságos kép teljesen más. Önmagáért beszél az a munka, amit az erdészetek és a nemzeti parkok végeznek, jó lenne, ha erről többet tudhatnának a gyerekek, szüleik és az idősebbek is.

Az erdészetek funkciói: a gazdasági (fák kitermelése, felnevelése), a védelmi és a közjóléti. A közjólétiben 2010. óta hatalmas változás állt be. Az erdők kapuit kitárták a látogatók előtt. Volt ebben küzdelem. Nyugat-Európában, Amerikában a nemzeti parkok azon küzdenek, hogy hogyan tudnának minél több látogatót bevonzani és megmutatni a nagyszerű természeti adottságokat. Magyarországon ugyanakkor kicsit más a szemléletet lehetett érezni: úgy szeretnék megóvni az erdőt, hogy lehetőleg ne menjen be az erdőbe senki. Ebben 2010. óta gyökeres változás volt. A nemzeti park igazgatóságok regisztrált látogatóinak száma 2010-hez képest 75%-kal nőtt, 1,6 millióra. Ez nem magától ment. Hallhattuk: nagyon sok beruházás volt erdeinkben. Ezek jelentős részét az erdészetek, más részét a nemzeti parkok finanszírozták. 16 Md Ft ment erre az elmúlt időszakban. Nemrég még 75 volt a megújult turista szállások száma, de az elmúlt hetekben az Egererdőnél átadták a 76-dikat. A 37 teljesen új kilátó után innen nem messze Romhányban adtuk át a 38-adikat. A 31 megújult kilátó után a Budapesti Erdőgazdaságnál Sasbércen immár a 32. felújított kilátót adták át.

Kiss László vezérigazgatónak külön is gratulál, mert az Ipolyerdőnél Királyréten már elkezdődött egy látogatócentrum építése, illetve már beadták a pályázatot a Királyrét feletti Várhegyen leendő kilátóra, elkészültek a magastaxi turistaház tervei, sőt már a vizet vezetik oda. Sőt elkészültek a tervek a szénpataki Spartakus Turistaház megújításához is. Ehhez még a házat az MNV Zrt-től meg kell kapnia az erdészetnek. Itt csak egyetlen erdőgazdaságról és a közeljövőről van szó, s hasonló folyamatok vannak az összes többi erdőgazdaságnál is.

A fiatal generáció a legfontosabb célcsoport. Hiszen elképesztően jó számítógépes játékok vannak, de fontos, hogy a virtuális helyett valós élményeket kaphassanak a gyerekek. Az egyik legszebb élménycsoport pedig az erdőkhöz, vizekhez, természetjáráshoz kapcsolódik.

Nagyon büszke arra, hogy sikerült újraindítani a vándortábor mozgalmat, amiben az Ipolyerdő szintén sokat segített. A tervek szerint jövőre több mint 10 ezer gyerek vehetne részt nagyon kedvező feltételekkel (áron) vándortáborokban. Amely gyerekek megtapasztalják a vándortáborozás szépségeit, más, jobb emberek lesznek, ezek az élmények egész életükben elkísérik őket. Az erdészetekkel, nemzeti parkokkal közösen végzett munka hosszú távon hihetetlenül fontos az egész magyar társadalom számára.

A sajtótájékoztató előtt, közben és utána is még egy darabig a diósjenői diákok a helyi erdészek irányításával szorgalmasan ültették a csemetéket. Gyakorolták az ékásó használatát a köves talajban.

Majd ékásót ragadtak egyes felnőttek is.

Az a hír járta ott, hogy a diákoknak lehet hogy elmaradt egy matek órája is a csemete ültetési, környezeti gyakorlat miatt. Ezért Révész Máriusz (akinek matek-fizika tanár az alapszakmája) hirtelenjében rövid matekórát tartott a gyerekeknek.

A kérdés, hogy: meddig lehet elszámolni egy kézen? Erre az 5 nem jó válasz. Ugyanis ujjainkat sorban nevezzük el 1-nek, s a továbbiakat mindig az előző duplájának, így a kisujj értéke 16 lesz. Majd kezdjünk számolni. Hüvelykujj = 1. Hüvelykujj + mutatóujj = 3. Stb, az ujjak megfelelően nyitva, csukva 5-nél sokkal tovább lehet elszámolni. Feltett még egy találós kérdést, de aztán hamar véget ért az erdei matekóra.

Jó hangulatú sajtótájékoztató volt, szép környezetben és még az időjárás is kedvezett.

Forrás: A helyszínen elhangzottak.
Összeállította és fotó: Mőcsényi Miklós