Kaán Károly tovább élő szellemisége című konferencia volt a Zalaerdő Zrt-nél november 14-én

A konferencia Nagykanizsán, a Medgyaszay házban volt, abból az alkalomból, hogy Kaán Károly 1867. július 12-én 150 évvel ezelőtt született Nagykanizsán.

A konferencián Szentpétery Sándor, az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót az előadóknak.

Kaán Károly nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése. A róla elnevezett konferencia legfőbb célja az volt, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos jelenkori kérdésekre választ adjon, és tájékoztassa az érintetteket az oktatás, a gazdálkodás és a közjóléti tevékenységek kapcsán. - Erdész szakmánk küzdelmes, nehéz munkával és kihívásokkal teli időszakot él át, akárcsak elődeink, a XX. század első felében - fogalmazott Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az erdész szakképzés jelenleg két szintű, szakmunkás és szakgimnáziumi oktatásban lehet elsajátítani a hivatást. A képzési adatokról számolt be előadásában Hoczek László, a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola igazgatója. Mint fogalmazott, ma ez a pálya nem vonzó a fiataloknak, így hiány van a jó szakmunkásokból. - Az erdészeti szakmunka, a valóságos fizikai tevékenység, nagyon kevéssé divatos szakmának tekinthető. Az erdőművelési munkák gyakorlatilag szabad térben zajlanak. Télen, nyáron, esőben, hóban, fagyban - sőt, azt lehet mondani, a kitermelési időszak főként a téli, fagyos időszakra vonatkozik - mondta Hoczek László, a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola igazgatója.

Dr. Lakatos Ferenc (Soproni Egyetem, EMK, dékán) Kaán Károly szellemi öröksége az erdőmérnök oktatásban címmel tartotta meg előadását.

Dr. Borovics Attila (NAIK-ERTI igazgató) az erdészet előtt álló új tudományos kihívásokról szólt.

Az előadások között szó volt a magánerdő-gazdálkodás lehetőségeiről, az erdészeti igazgatás helyzetéről, de a természetjárást szolgáló előremutató fejlesztéseket is bemutattak.

Wisnovszky Károly (NÉBIH-EI, igazgató) az erdészeti igazgatás helyzetét mutatta be.

Mocz András (Mocz és Társa magánerdészet Kft., tulajdonos) a magánerdő gazdálkodás lehetőségeit mutatta be.

Ugró Sándor (Kiskunsági NPI, igazgató) az Alföld-fásítástól a természetvédelmi erdőkezelésig címmel tartotta meg előadását.

Tassy Márk (MTSZ igazgató) a természetjárást segítő előremutató fejlesztésekről beszélt.

A konferencia zárásaként pedig dr. Bitay Márton Örs (FM, államtitkár) tartotta meg előadását, mely után Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke emlékplakettel köszönte meg az államtitkárnak az erdőtörvény megújítása kapcsán végzett munkáját.

Fotó: Nagy László (OEE)

Az erdészeteket azonban nem csak a szakma népszerűtlensége állítja kihívások elé. - Ha az erdész szakmát nézzük, az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás. Ha meggondoljuk, hogy több évtizedre ültetjük az erdőt, és néhány évtizeden belül milyen változás lehet a klimatikus viszonyokban, ahhoz az erdőnek alkalmazkodni tudni kell. Vagy az erdészeknek tenni valamit, hogy alkalmasabb erdőt telepítsenek - mondta a konferencián Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes államtitkár, akivel ott külöb interjú készült.

A konferencia után Rosta Gyula, dr. Bitay Márton Örs és Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke koszorút helyezett el Kaán Károlynak a Zalaerdő székháza előtt álló szobránál. A szobor mellett Fűr Tamás, az OEE helyi csoportjának tagja áll.

Fotó: Szakony Attila (ZAOL)

A ZAOL képgalériája a koszorúzásról.

OEE képgaléria a konferenciáról és a koszorúzásról.

Forrás: kanizsaujsag.hu, zaol.hu, Hazai Erdész, OEE