10 Md Ft a kisvasutak fejlesztésére

A Lillafüredi, Királyréti, Kemencei és Gyöngyösi Állami Erdei Vasutak felújítási munkálatairól tartott sajtótájékoztatót február 6-án Lillafüreden, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút emblematikus állomásán Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes államtitkár, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, valamint Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója.

A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos azt mondta: Magyarországon jelenleg 21 kisvasút működik, ami jelentős turisztikai vonzerőt jelent, ismert és kevésbé ismert helyeken.

A kisvonatokon egyre többen utaznak, 2016-ban már csaknem másfélmillióan. Hangoztatta azt is, hogy a kisvasutak fenntartása sokba kerül, a felújításuk költséges. Az elmúlt évtizedekben minderre alig jutott pénz, a pályák és a járművek elhasználódtak, amortizálódtak, lassan balesetveszélyessé válnak. Megjegyezte: egyre többször fordulnak elő pályaelhagyások, például 2016-ban a sajtóban is megjelent lillafüredi kisvasútnál, vagy a pálya rossz állapota miatt rugótörés volt a Morgó gőzösön, a királyréti vonalon. Úgy fogalmazott a kormánybiztos, hogy "ha nem szánunk pénzt a kisvasutak felújítására, akkor néhány éven belül a növekvő balesetveszély miatt be kell zárni több vonalat".

A kormány úgy döntött, hogy kisvasút-fejlesztési programot indít el - tette hozzá, megjegyezve: a legtöbb karbantartási, felújítási munkát a saját vasútvonalaikon az erdészetek végzik majd el, összességében 6 milliárd forint jut az erdészeti, 1,4 milliárd a MÁV-hoz tartozó és 2,5 milliárd forint a más fenntartók által üzemeltetett kisvasutak felújítására, új járművek prototípusainak kifejlesztésére. Az erdei kisvasutaknál ez év első félévben elkezdődhetnek a közbeszerzések, az Egererdő Zrt. által üzemeltetett Gyöngyösi Állami Erdei Vasúton pedig már ősszel indulhatnak a munkák, 2019. nyarára várhatóan el is készülnek vele.

Mindezzel az a cél, hogy az elkövetkező években, évtizedekben is működjenek kisvasutak Magyarországon, amelyeken a családok, gyerekek, nyugdíjasok és turisták biztonságban utazhatnak.

A kormánybiztos arról is szólt, nem a Lillafüredi kisvasút lesz kész legelőször, hiszen a kisvasút nem ott halad, ahol a hivatalos helyszínrajzok szerint közlekednie kellene. Az első kihívás így a tervezés lesz, majd, ha minden jól megy, akkor 2019-ben elindulhat a kivitelezés és 2020-ban - a Lillafüredi kisvasút 100 éves évfordulójára - már egy megújult kisvasúton utazhatnak a turisták. - Nem csak pénzt biztosítottunk a felújításra, hozzányúltunk a törvényi szabályozáshoz is, egyszerűsödnek a kisvasutakra vonatkozó szabályok. A tervek között szerepel egy kerékpárút kiépítése is, amely Egert és Miskolcot köti majd össze, egy répáshutai csillagda létrehozása, valamint egy Eger-Szilvásvárad kerékpárút kiépítése is - mondta még el Révész Máriusz.

Ugron Ákos Gábor elmondása szerint 13 vonalon működik kisvasút az erdőgazdaságok kereteiben. Az állami földekért felelős helyettes államtitkár részletesen kitért a kisvasutak múltjára és jelenére, ökoturisztikai szerepükre, a természet megismerésében betöltött feladatukra is. - Nyolc állami erdőgazdaság, 13 vonalon, mintegy 170 kilométeren működtet erdei kisvasutat. Ezek utasforgalma a tavalyi évben meghaladta a 900 ezer főt. Ebből a 10 milliárdos felújítási programból 3 erdőgazdaság kap 4 vonalra mintegy 6 milliárd forintot - tette hozzá a helyettes államtitkár kiemelve: magasabb üzembiztonságot és olcsóbb üzemeltetést szeretnének biztosítani a kisvasutak részére.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút különleges helyet foglal el a kisvasutak körében a hegyvidéki pályája és kiemelkedő utaslétszáma miatt. Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, több mint 40 ezer talpfát, 3 ezer sínszálat, több 100 ezer segédcsavart és alátétlemezt kell beépíteni a pályába, hogy legalább 100 évig szolgálhassa még a kirándulókat. A pálya mellett a gördülőállományt is szeretnék felújítani, hiszen az üzemelő mozdonyaink átlagéletkora 60 év. - Ha nem is mindegyiket hibridvontatásúvá szeretnénk átépíteni, de mindenképpen a teljes állomány felújítása a cél, beleértve az utasforgalmat közvetlenül kiszolgáló személyszállító járműveket is - részletezte a vezérigazgató.

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kihangsúlyozta, hogy 2010. a fordulat éve volt Magyarországon a turizmus megítélése szempontjából. 2010-ben még csak 7,6 milliárd forintot biztosított a költségvetés közvetlenül turizmusfejlesztésre, tavaly már 20,9 milliárd, idén pedig több mint 57 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére. A turizmus immáron 360 ezer embernek ad munkát, s a GDP 10 százalékát adja az ágazat. Elmondhatjuk, hogy a turizmus a gazdaság egyik húzó ágazata lett. Az ország új, 2030-ig szóló turisztikai stratégiája szerint a magyar turizmus GDP-hez való hozzájárulása 16 százalékra nő, a turizmusban dolgozók száma pedig 450 ezerre, ami 100 ezer új munkahelyet jelent - hangoztatta a képviselő.

Forrás: MTI, m.minap.hu
Fotó: Mőcsényi Miklós