A bútoriparban már kevés a fa, de rengeteg a kreativitás

Mi a cégünkön keresztül mindig is tevékenyen részt vettünk a szövetség munkájában. Már a  negyedik nemzedék kötődik a családban a faiparhoz.

Mikor alapították a BÚTORSZÖVETSÉG-et?

A szövetséget 1990-ben alapították az egykori Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) érdekeltségébe tartozó cégek és az akkori nagyvállalatok, szövetkezetek. A BUBIV adta egykor a magyarországi bútortermelés meghatározó részét. Az idősebb generáció még a DOMUS Áruházban, a Garzon- vagy a Tisza Bútorgyáraktól vásárolta meg a bútorait. A BUBIV vállalatoknak nagyon jó nevű, tehetséges tervezőik voltak. A rendszer úgy működött sok tekintetben, mint ma az IKEA.  Piacelemzés, tudatos tervezés és design, központosított gyártás és értékesítés. Amit mostanában ikonikus "retró" bútornak látunk, azt 90 százalékban ők készítették. Ráadásul nagy mennyiségben.

Erre biztosan sokan emlékeznek, de a lakásokban használatos bútorokon kívül mit hagytak ránk?

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy milyen ikonikus darabok születtek a Balaton partján - a várótermektől kezdve a hajóállomásokon át a Mahart büfékig. Aztán ott vannak a kórházak, színházak, köztéri ülőbútorok, kávézók, amiket ma újból szépnek látunk. Ezek mind a hetvenes években születtek, amiket jelentős magyar belsőépítészek és építészek hoztak létre.

Milyen magyar gyártású bútorokat lehet ma náluk nagy tételben vásárolni?

Magyarországon ma nem igazán létezik valódi ipari sorozatgyártás, a kárpitos bútor kivételével. Ebben a környező országok megelőztek minket. Nálunk azonban elkezdett virágozni az a közel négyezer kisvállalkozás, amelyek a garázsból nőtték ki magukat. Bútort- illetve ablakot és ajtót - gyártottak. Ezekből ma - tudomásunk szerint - mintegy kétezer ötszáz aktív vállalkozás maradt. Az üzemi méret egy és tíz fő között van, tehát mikrovállalatokról beszélhetünk.

És önök hány vállalkozásra "látnak rá"?

A Bútorszövetség közel ezerre. Velük napi kapcsolatot tudunk teremteni. Van egy nagyon fontos integrációs törekvésünk, az úgynevezett Magyar Fagazdasági Bútoripari és Épületasztalosipari Érdekösszefogás (MAFABE), ami a hazánkban lévő meghatározó faipari érdekképviseletet magába foglalja, és egy hangként próbálunk megszólalni minden olyan társadalmi kérdésben, ahol nagyon fontosnak tartjuk a szakmai egység megjelenését. Ilyen például az oktatás kérdése, amit az állami szerveknél, vagy a törvényhozásban igyekszünk képviselni.

A mostani BÚTORSZÖVETSÉG-nek az általános érdekvédelmen kívül vannak konkrét feladatai is?

A vásárlói szokások, a kereslet és a kínálat teljesen megváltoztak. Korábban a szövetségünknek egészen más feladatokat kellett ellátnia, mint ma. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen kereskedelmi viszonyok voltak 1990-ben, amikor a DOMUS egyeduralkodó volt, és hol tartunk most, amikor ott van az IKEA és mellette az internetes vásárlási lehetőségek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy kilencvenben még fax sem volt.  Persze vannak konkrét feladatok ma is.

Hogyan lehet az új kihívásoknak egyáltalán megfelelni?

Ágazati érdekeket képviselünk. Nem tud és nem is akar a szövetség egy-egy vállalati célt képviselni. Nem tudunk például - ha nincs - munkát adni az asztalosnak. Azon sem tudunk segíteni, hogy valakinek személy szerint legyen alkalmazottja. De az sem a mi feladatunk - ami egyébként nagyon fontos -, hogy legyen gyártáselőkészítő az üzemben.

Azzal viszont tudunk foglalkozni, hogy a fiatalokban felkeltsük az érdeklődést a faipari gyártáselőkészítés iránt. A nemzetközi kapcsolatokon keresztül támogassuk az iskolákat, a képző intézeteket, hogy lássák, miként működik ez más országokban és a "best practice" elven dolgozva a legjobb példát, lehetőségeket ismertessük meg.

Önöknek milyen kapcsolatuk van a nemzetközi szervezetekkel?

Az BÚTORSZÖVETSÉG aktív tagja az Európai Bútorszövetségnek (EFIC) és rajtuk keresztül folyamatosan részt veszünk az EU parlamenti konzultációkon, törvényelőkészítésben is.  

Szeptember végén, Budapesten, az EuroSkills versenyen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szövetségünkkel közösen látja vendégül az Európai Bútorszövetséget. A Skill's a fiatal szakemberek világ és Európa bajnoksága. Mindig látványos bemutatója a mesterségeknek: fodrásztól asztalosig, programozótól dekoratőrig. Az EuroSkills 2018 helyszíne a Hungexpo.  A magyar faipari szakmának világ és Európai helyezettjei vannak, ezért nagyon izgatottan és reménnyel telve várjuk az eseményt.

Az önök irodái a BKIK épületében vannak. Van már kapcsolatuk az új vezetéssel?

Csoltó úr a BKIK első olyan elnöke, akivel személyes konzultációt folytathattunk arról, hogy hosszútávon hogyan és mit tehetünk együtt a faiparért. Pozitívan állt hozzá, átnézte az eddigi futó projektjeinket. Találtunk olyanokat, amelyeket közösen tudunk folytatni. Az egyik a Wood Like, ami egy angol szójátékkal a fára utalva azt kérdezi meg, hogy szeretnél-e a fával foglalkozni? Ez egy olyan jól felszerelt faipari műhelyt jelent, ahol néhány órára mesteremberré válhatnak a fiatalok.  

A másik a Learniture program, ami kortárs bútor- és faipari képzésprogramot jelent. Ebben a kamarával 2019-ben már biztosan együtt fogunk dolgozni. A lényege, hogy rövid idő alatt tudunk képzést biztosítani fókuszterületekre. Ez egy-egy olyan tevékenységet erősít, amelyre kifejezetten szükség a KKV-knál. Olyan gyorsan fejlődik a gépgyártás és a technológia, de még az alapanyagok is a faiparban, ami elképzelhetetlen volt még akár 10-15 évvel ezelőtt is. A szakképzés jelenlegi rendszerében nem követhetőek, ezért új megoldásokat kell az iparnak és az oktatást végző intézményeknek közösen kialakítani.

A bútorgyártásnál már nem a fa a legfontosabb?

Napról napra jönnek az új anyagok. A faiparban már a fa a legkevesebb, tehát fontos az olyan anyagok megmunkálása is, mint a műanyag, az üveg, vagy fémek. Vagy ott vannak a kompozitokból elkészített munkalapok is, amelyeket megmunkálni már nem lehet hagyományos gyalugépekkel, itt már CNC technológia az elsődleges. A gyártásnak megkerülhetetlen része ma már, hogy a bútortervből, vagyis a látványtervből, azonnal gyártásba tudjanak menni a termékek.

Mit hangoltak még össze a BKIK elnökével?

Két fontos területet: a pályaorientációt és a képzést. Mivel a székhelyünk itt van az épületben, a BKIK teret nyújt az összes képzésünkhöz. A pályázatoktól kezdve az új törvényi változásokon keresztül folyamatos oktatásokat tartunk. Ezeknek a kormányzati szervekkel, oktatási intézetekkel, szakképzési centrumokkal folytatott tárgyalásoknak, előadásoknak a színhelyét is a kamara biztosítja. Ez évente sok száz főt jelent.

Van kimutatható eredménye ezeknek az előadásoknak, tevékenységeknek?

A pályaorientáció területén egész biztosan. Van, amit pontosan meg tudunk mérni. Amikor a kamarával összefogva egy szervezett program keretében megnéztük, hogy hány fiatal, hetedikes-nyolcadikos ment el egy nyílt napra például a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolába, majd egy szervezett, összehangolt kamara-bútoripari szövetség rávezető, ráhangoló eseményére, akkor több mint szignifikáns növekedést értünk el. A jelentkezők aránya az iskolába abban az évben jelentős emelkedést mutatott és a jó tanulmányi átlaggal jelentkezők aránya pedig kiugróan magas volt. Ez azt mutatja, hogy el lehet érni, meg lehet szólítani a fiatalokat és rá lehet őket venni, hogy a szakgimnáziumokat a gimnáziumok alternatívájának tekintsék.   

Más területen nincs együttműködés?  

De. Például egyetértünk a kamarával abban, hogy a nagyobb értékű termék hozzáadása lehet a cél Magyarországon a KKV szektorban. Ezért a Bútorszövetség kifejezetten foglalkozik azzal, hogy nem kizárólag csak szakmunkásnak jöhet ide az, aki bekerül a faiparba. Bármilyen pálya nyitva áll előtte. Lehet designer, műszaki tervező, belső építész, faipari mérnök, gépkezelő, operaházi díszletépítő és tervező, kárpitos, vagy restaurátor. Több száz lehetőség áll előtte. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Soproni Faipari Egyetemmel. Programokat cserélünk, gyárlátogatásra visszük az egyetemi hallgatókat A Bútorszövetség tagvállalatai a Download Design projektben gyermekbútorokat fejlesztenek ki egyetemistákkal, bemutatjuk a CONSTRUMA-n, amelynek ötvenezer látogatója van, tehát megmérjük őket felhasználói környezetben. Ebből most vándorkiállítás nyílik, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap visz országos turnéra. Cél, hogy a hazai faipar és a fiatal tervezők akarjanak és tudjanak együttműködni, értéket teremteni.

Forrás: BKIK