Reviczkyvel az erdőben

A filmsorozatot a Hazai Vadász forgatta Reviczky Gáborral. A filmekben egy-egy hazai tájegységünk mutatkozik be. A helyi erdészekkel együtt járhatjuk be, ismerhetjük meg a táj kincset, titkait. 12 rész mindegyike 22 perces, a ráadás, a 13. pedig 26 perc.

1. Barangolások a téli Mecsekben

2. Somogy zöld szíve: Kaszó

A kaszói erdőkben, a Baláta-tónál és az odavezető erdei kisvasút állomásánál, nyomvonalán, sőt a 124 éter hosszú, 9,5 méter magas lombkorona - tanösvénynél is megfordult a Reviczkyvel az Erdőben című filmsorozat stábja. Az óriási pelyhekben hulló hó, a teljesen szélcsendes idő szinte meseszerű hátteret biztosított az egyedi stílusú ismeretterjesztő filmhez. Műsorvezetőnk itt is találkozott a klímaváltozás magyar erdőkre gyakorolt negatív hatásaival. Véleményének hangot is adott, hiszen a lápszerű, látszólag egészséges erdőknek nagy szükségük van folyamatos víz utánpótlásra, amelynek biztosításához szükség volt az emberi beavatkozásra!

3. Az erdőségek szelíd fejelemsége, a Zselic

A helyszín ezúttal a Zselici Tájvédelmi Körzetben, amely a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének Központja. A 8000 hektáros összefüggő erdőtömbben található egy kilátó, amely tulajdonképpen majdnem a legmagasabb pontja a Zselicnek. Innen tiszta időben jól látszik a Badacsony, a Kelet-Mecsek, jól látni a Misina Tetőt, de a horvát hegyeket is. A zselici tömb nyugodtságát a városlakók, a környezetbe élők és a távolabb élők nap mint nap megtapasztalhatják, különösen azóta, amióta a Zselici Csillagpark intézménye működik. Műsorvezetőnk megtudta azt is, hogy honnan kapta Márcadópuszta a nevét, valamint, hogy hogyan segít a SEFAG Zrt. abban, hogy lokálpatriótává váljon. A területen található épületek felújításával, a tó létrehozásával, források fölújításával céljuk a hétköznapi embert kicsábítani az erdőbe és olyan helyet biztosítani számára, hogy jól érezhesse magát kint a természetben.

4. Ravazd rejtekei

Az eseményekben sűrű forgatás első színhelyszíne a Magyalosi Lőtér volt, ahol Orbán Tibor vezérigazgató vezette be műsorvezetőnket a több mint 40 hektár erdős területen fekvő létesítmény életébe. A legkülönbözőbb lőfegyverek kezelésével Rózsás György lőkiképző segítségével sikerült megismerkedni. Egymás után kerültek kézbe a legendás és a filmekből ismert - a jó és a rossz fiúk által használt - fegyverek, melyek közvetlen közelről történő vizsgálata, tanulmányozása kivívta műsorvezetőnk és az egész stáb csodálatát. A frissen szerezett ismeretekre nagy szükség volt a lőtér szituációs terület részén, ahol műsorvezetőnk a western világába csöppent. "El Heckito", "Randy" és még két seriff avatták be a winchesterek, hatlövetűek villám-gyors kezelésébe. Ez olyan jól sikerült, hogy nick-név avatásra is sor került! A négy marcona cowboytól - a fergeteges fegyverhasználat okán! - műsorvezetőnk, Reviczky Gábor az "Old Fisherman" nevet kapta, amely kizárólagos használatával megszerezte a jogot a júniusban megrendezendő western országos lő-bajnokságon történő indulásra is. A Magyalosi Lőtér még sok izgalmas pillanatot szerzett a stábnak és reméljük, hogy a kamerák lencséjén keresztül majd Nézőinknek is! A lövésektől hangos lőtér után a csendesebb, zümmögő hangoktól "neszező", hazánkban teljesen egyedülálló Méhesházba vezetett az utunk. Itt sok meglepő dolog történt műsorvezetőnkkel, amelyeket azonban majd csak az elkészült filmből ismerhetnek meg Nézőink! Az Erdészeti Múzeum és Iskola várt minket még a nap végén, ahol sok érdekesség mellett újabb értékes ismereteket szereztünk a méhészkedésről, a Tündérkertről, a tavaszi gyümölcsfa oltásról. A KAEG Zrt. erdészei pár napra beavatták a Reviczkyvel az Erdőben stábját az életükbe és mi éltünk a lehetőséggel, hogy megismertethessük a látottakat Nézőinkkel!

5. Oktató természet - A Vackor Várban

Reviczky Gábor műsorvezetőnknek különleges programban volt része az erdészetnél: beavatták a kenyértészta gyúrásba, lovaskocsival bejárták az 1200 hektáros Nyíri-erdőt, megismerve az erdő történetét, növény-és állatvilágát, vadászati lehetőségeket. Majd a Vackor Vár Erdei Iskolában megtekinthette a vadászati kiállítást Bimbó Brigitta foglalkozásvezetővel és megismerkedett az íjászat rejtelmeivel Hardi Imre foglalkozásvezetővel. A nap végén a régi erdészházban Madácsi Sándor erdészeti igazgató bemutatta az 1848-49- es Szulyovszky-féle gyűjteményt és a Szent Hubertus Parkerdőt.

6. A soproni mintagazdaság

Évente mintegy egymillió látogató keresi fel a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. minden korosztály számára megfelelő kikapcsolódási és pihenési lehetőséget nyújtó erdeit Ismerjük hát meg a Reviczkyvel az Erdőben című sorozatunkban az ország első, legfelszereltebb Parkerdejét, amely egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket. Reviczky Gábor műsorvezetőnk először a Károly-magaslati Látogatóközponthoz látogatott el. A tíz kilátó közül a legismertebb és a leglátogatottabb a Károly-magaslaton levő, amely a Tűztorony mellett a hűség városának jelképévé vált. Bánáti László, a TAEG Zrt. parkerdei és kommunikációs igazgatója bemutatta a Károly-magaslati Látogatóközpontot, ahol bekapcsolódtunk az ott zajló Húsvéti készülődés programba is. Ezt követően a Boszorkány Meseösvényt tekintettük meg Ábrahám Zsuzsanna ötletgazda óvónővel, aki a meseösvényt tervezte óvodás korú gyermekeknek. "Egy olyan ösvény megtervezése volt a célom, amely természetközeli, s amely lehetőleg felöleli azt a korszakot, amelyben amúgy a gyermek óriási változáson megy keresztül." - nyilatkozta. A nap végén, a Károly-magaslati Látogatóközpontban Dr. Jámbor László vezérigazgatóval a Károly kilátó múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

7. Buják, a hagyományok földje

A Reviczkyvel az Erdőben sorozatunk ezúttal a Bujáki Erdészeti Igazgatósághoz látogatott el. Az erdészet az Északi-középhegységben, ezen belül a Cserhát hegység közepén terül el. Az erdőterület sok kulturális látványosságot is magába foglal, mely közül az egyik legkiemelkedőbb a méltán híres Sasbérci kilátó. Reviczky Gábort a kilátó történetébe, építésébe, újjáépítésébe Szalay László vezérigazgató avatta be. Borbély Gábor polgármesterrel Buják község múltjáról, jelenéről beszélgettünk, majd a Bujáki asszonykórus dalos bemutatójába kapcsolódhattunk be. Ezt követően Marti József plébániai kormányzóval beszélgettünk a Bujáki Szent Márton templomról, majd Csór Attila erdészeti igazgató a csemeteültetés rejtelmeibe avatott be minket.

8. A város zöld tüdeje: a Pilis

A Reviczkyvel az Erdőben a Pilisi Parkerdő Zrt. Apátkúti Vadászházába látogatott el. Műsorvezetőnk elsétált a Telgárthy-rétre, ahol Mészáros Péter kommunikációs előadó a Pilisi Parkerdő Zrt. turisztikai és közjóléti fejlesztéseiről beszélt. Ezután a Visegrádi Erdőanyába látogattunk el, majd a Madas Emlékkőnél tettük tiszteletünket. Némedy Zoltán erdészetvezető elmondta, hogy a fejlesztési program legfontosabb eleme a térséget átszelő mintegy 1000 kilométernyi turistaút-hálózathoz kapcsolódó pihenőhelyek és információs rendszer felújítása. A Pilisi Parkerdő Zrt. tudatosan vállal úttörő szerepet az örökerdő-gazdálkodás mind nagyobb erdőterületeken történő bevezetésében, amelyet ma már közel 22 ezer hektáron, a kezelésében lévő erdőterület közel 40%-án folytat. "A visegrádi Mogyoró-hegyen 1988-ban alapított, később alapítója nevét felvevő Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Európa legelső erdei iskolája" - mutatta be az erdei iskolát stábunknak Békefi Andrásné erdei iskola vezető.

9. Közjóléti karsztunk: a Bükk

10. Vidróczky nyomában: A Mátra titkai

2017. április 18-20. között az Északi -Középhegység több régiójában is óriási törés- és dőléskár sújtotta a bükki és a mátrai erdőállományokat. A hirtelen bekövetkezett nagy havazás hatására, a kizöldült fák fajra, korosztályra való tekintet nélkül törtek, dőltek, hajoltak meg, sokszor komoly méretű foltokban is. Összességében több mint 100 ezer bruttó köbméter faanyag vált áldozatává az áprilisi hónak, melyből csupán 87 ezer köbméter felkészítését engedélyezte a hatóság. A kárral leginkább sújtott Felsőtárkányi és Szilvásváradi Erdészetek és a térség fakitermelő vállalkozásai erőn felül dolgoztak a feladat megoldásán. A káresemény áthúzódó hatásai várhatóan meghatározóak lesznek a társaság gazdálkodásában az elkövetkező 2-3 évben. A hókár és a erdészet területén jelentős tűzkár felvételezésében a szilvásváradi kollégák új eszközt használnak, drón felvételeket értékelnek ki a károsodás területének és mértékének megállapítására, melyet műsorvezetőnk is kipróbált.

11. A bakonyi rengetegben

Műsorvezetőnk elsőként a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskolát tekintette meg Ugod-Huszárokelőpusztán Csiszár Adrienn erdei iskola vezetővel. Az erdei iskola jól kiépített infrastruktúrát biztosít az ott zajló nevelési és oktatási munkához. A szállóépületen belül tanterem ad helyet számos vizsgálódó eszköznek, mint pl. távcső, mikroszkópok, szakkönyvek, nagyítók, bogárvizsgáló eszközök, oktatótablók, stb. Az épületet rejtő 4 hektáros gondozott parkban elhelyezett madárodúk segítségével megfigyelhetjük a park madarainak költési szokásait, nyomon követhetjük fiókáik fejlődését. A felállított meteorológiai állomás adatai alapján nyomon követhetjük az időjárás változásait. A kialakított sportpálya, szalonnasütő, kültéri játszótér a szabadidő aktív eltöltését szolgálják. A tanulók és a szervezett csoportok a programok, túrák, kirándulások során, tantermet, eszközöket, jól képzett szakvezetést igényelhetnek. Kísérő szakemberrel barangolhatnak a környék erdeiben, és saját maguk fedezhetik fel a természet szépségeit, a környék látnivalóit.

12. Az erdész hivatás szépségei és nehézségei

A Reviczkyvel az Erdőben ezúttal Tolna megyébe, a 23 000 hektáron gazdálkodó Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egyik erdőrészére látogatott el. Gyulaj neve fogalom a vadászok számára, hiszen a helyi dámszarvas állomány világhírű! De a gím- és a vaddisznó gazdálkodásukra is igen büszkék a Gyulaj Zrt. szakemberei, ill. a nagy létszámú nagyvadállomány mellett megvalósított természetszerű erdőgazdálkodásukra, melynek a színvonala évről-évre nő, tartalmilag, szakmailag szebb és pontosabb. A talajok szerény adottságai miatt a gyulaji erdők ugyan nem vetekednek a vadállomány színvonalával, de amit csak lehet, az erdőgazdaság kihoz a lehetőségekből.

13. Somogyszobi kincses erdő

Somogyszob község környezetét egy emberöltővel ezelőtt még messze nem borították ilyen dúsan erdők, mint napjainkban Ez nemcsak a természet miatt alakult így, hanem főleg az ezen a területen dolgozó erdészek lelkiismeretes munkája nyomán. Az erdészek nemcsak szakmájukban tevékenykedtek, hanem neveltek is: létrehoztak a faluban egy erdészeti erdei iskolát, ahol a gyerekek és rajtuk keresztül a szüleik is megértették, megértik, hogy miért kell az erdő. Az évek alatt lassan átalakult a környezet és a nyári melegben már árnyas lombok adnak hűs árnyékot az erdőben sétálóknak. A Nézők Reviczky Gáborral együtt megismerhetik az itt dolgozó erdészeket, az ő erőfeszítéseiket, munkájukat és azt, hogyan nevelik a gyerekeket, a jövő nemzedékét környezettudatos, természet- és erdőszerető emberekké. Ismerjük meg együtt a somogyszobi Kincses Erdő titkait!

Forrás: Hazai Vadász