Tavasszal a BKIK-ban is zöldül a bútoripar

A Kamara a Construmán, a Construma a Kamarában (rövid beszélgetés Halasi Rita kurátorral).

Mint arról már korábban is írtunk, a BKIK, mint a szakképzésért is felelős intézmény, rendszeres résztvevője az építőipari és kézműves szakmákat felvonultató rendezvényeknek. A korábbi évek hagyományait folytatva idén is ott voltunk a Construmán, ahol az OTTHON Design pavilonjában faipari és dekorációs workshopon láttuk vendégül az előre regisztrált gyerekcsoportokat és a nagyközönséget.

A négy gyalupaddal és számos kéziszerszámmal "felfegyverkezett" csapat, mely a BKSzC Kozma Lajos Szakgimnáziumának hallgatóiból és oktatóiból verbuválódott, a kiállítás minden napján fogadta az alkotásra vágyó fiatal és kevésbé fiatal látogatókat, akik számos saját készítésű tárggyal és számtalan élménnyel gazdagodtak.

A műhelyszín az épített környezet legújabb, innovatív, ugyanakkor felhasználóbarát és a fenntarthatóság szellemében fogant bútorait és lakberendezési kiegészítőit vonultatta fel, a Zöld bútor című kiállítás keretében.

A 40 m2-es kiállítás, amely öt napig a WoodLike stand fényét emelte, mostantól a BKIK aulájában látható (és tapintható), egészen április 26 -ig.

Az egész programsorozat a faipari szakember-utánpótlást kezdettől fogva szívügyének tekintő Bútorszövetség gondoskodó szervezésében jött létre.

A kiállításon a magyar faipar egyik leginkább újító, a pályaorientációt is minden lehetőségével évek óta segítő cég, a polgári székhelyű Nyír-Demonich Zrt. kettős szerepben, alkotóként és kivitelezőként is megjelenik; részint mint a Todoo márkanevű multifunkcionális ládakollekció elindítója, részint mint a Nomád bútorkollekció szakmai konzulense és megvalósítója.

A kiállítás kurátorát, Halasi Ritát kérdeztük.

Honnan jött az ötlet, hogy az anyagot itt nálunk is bemutassák?

Immár ötödik éve tart a szakmai együttműködés a Bútorszövetség és a BKIK két szervezete, a Kézműipari Tagozat, illetve az Oktatási és Képzési Főosztály -Pályaorientáció között. Korábban a feltörekvő korosztály tehetséges fiataljainak vizsgaremekeiből kaphattak ízelítőt az idelátogatók, a mostani válogatás a már piacérett műveket hozza kézzelfogható közelségbe.

Mik voltak a válogatás szempontjai?

A kiállított darabok mindegyike a környezettudatos design jegyében született. Olyan sikeres hazai brandek és designerek bútorait mutatjuk be, akik márkaépítésükben a fenntartható fejlődés mellett köteleződtek el. Holisztikusan gondolkodnak, azaz felelősséget éreznek a környezetért és a társadalomért, s minden egyes fejlesztési lépésnél figyelembe veszik az ökológiai lábnyomot, a közösségre és a környezetre tett hatást, valamint tevékenységük hosszú távú következményeit. A tárlaton szerepelnek számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazott, prémium kategóriás tömörfa bútorok (SIXAY Furniture), de szabadalommal védett, kartonpapírból hajtogatható kollekciók is (Karton Design). Közös bennük, hogy helyi erőforrásokra alapoznak, amelyeket gazdaságosan és a hulladéktermelést minimalizálva használnak fel.

A termékek felől visszatekintve milyen emberi, és milyen szakmai kompetenciák együttállása szükséges ilyen minőségű alkotások megszületéséhez?

A márkaépítés és a bútorfejlesztés hosszútávfutás. Két olyan brandet is bemutatunk a kiállításon, amely két évtizedes múltra tekint vissza (SIXAY, Karton Design). Mindkét tervező (Szikszai László és Terbe János) "különutas" alkotónak tekinthető, igazi hosszútávfutók, nagyon erős belső hajtóerővel, fanatizmussal, borzalmasan nagy teherbírással. A divatokkal és a szakmai gáncsoskodással, kritikával nem törődve rendíthetetlenül mentek előre a maguk választotta úton. S a számos külföldi kiállítás, díj vagy éppen szabadalom, valamint a piaci siker azt igazolja, hogy nekik volt igazuk. Ők még akkor indultak, amikor állami segítségre, háttérintézményekre nem számíthattak. Mindenhez kellett érteniük, ha egyről a kettőre akartak lépni; egy személyben voltak mérnökök, designerek, marketingesek, üzletkötők, brand szakemberek, csapatépítők, cégvezetők és még sorolhatnám. A sikerhez ma is elengedhetetlen a nem mindennapi akaraterő, a jó idegrendszer és egyfajta megszállottság.

Milyen összefüggést láthatunk egy mű szakmai és üzleti sikere között?

Nincs feltétlenül egyenes arányosság. A nemzetközi díjak nagyobb láthatóságot teremtenek, mint a hazaiak. Így például az 1979 óta létező Magyar Formatervezési Díj, amely a legnagyobb presztízsű hazai kitüntetés, még mindig nem közügy, csak a szakmai elit tud róla. Ugyanakkor azt is el kell, hogy mondjam, hogy a külföldön elismert magyar alkotókat itthon is díjazzák, tehát átfedés van a szakmai értékítéletekben. Piaci sikert bútor esetében hazai viszonyokra alapozni komoly hiba volna, hiszen a magyar piac nagyon szűk és vásárlóereje is gyenge, mindenképpen az országhatárokon túlra kell nézni. A SIXAY márka például német nyelvterületen lett sikeres, mert ezt az árkategóriát ott tudják megfizetni, és a márkaépítés során is svájci, osztrák és német vásárlókban gondolkodtak. A szakmai siker progresszivitást és kiemelkedő színvonalú designt jelent. Az üzleti sikerhez fel kell ismerni azt a bizonyos piaci rést, tőke is szükséges, sok-sok szerencse, hogy a világgazdasági folyamatokat és a "hullámokat" jó időben kapják el, a hatékony viszonteladói hálózat is elengedhetetlen. A szakmai siker lehet akár egy ember sztorija is, de az üzleti siker, több tucat szereplő közös eredménye, sok-sok ismeretlenségi tényezővel, amelyre nincs befolyásunk.

Nemzetközi szinten hogyan állunk a faipari innovációval?

Inkább a bútoripari innováció szót említeném. A nagy, piacvezető márkákkal szemben, amelyek több tízmillió ember életstílusára bírnak befolyással, elvárás, hogy környezettudatosan gondolkodjanak. A nem újrahasznosítható műanyag alapanyagok háttérbe szorulnak, igyekeznek reciklálható és helyben fellelhető anyagokban gondolkodni. A bioplasztikoknak nagy jövőt szánnak, ezek gombák, mikroorganizmusok, baktériumok és algák által létrehozott, egészen különleges tulajdonságokkal bíró, 100 százalékban természetes anyagok, amelyek a természet segítségével növeszthetők, egy kis élesztőkultúra hozzáadásával. Kísérleti bútorok és lakberendezési kiegészítők már készültek belőlük. Általánosságban elmondható, hogy a hulladékok bekapcsolása a termelési körforgásba, a zéró hulladék elve, illetve az ún. ökológiai lábnyom (az előállítás, a használat és az eldobás során a környezetre tett hatás) csökkentése alapvető innovációs elvek.

Van-e olyan módszer, kezdeményezés, vagy jógyakorlat, ami a fa-és bútoriparon túlmutatva az ipar más ágazataiban is használható?

Igen, ez a körforgásos gazdaság alapelve: gondolkodjunk körfolyamatokban, körforgásban. Vállaljunk felelősséget a társadalomért és a környezetünkért. Gondolkodjunk új gyártási szisztémában, gyökeresen más üzleti és értékesítési modellekben. Legyen fenntartható az életstílusunk, a termelésünk, a fogyasztásunk. Mindehhez az élet minden területén ki kell lépnünk a komfortzónánkból. A dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint eddig, mert ökológiai katasztrófa lesz a vége. A Zöld bútor kiállítás a fenntarthatóságról szól, arról, hogy a bútoripar a maga eszközeivel mit tud tenni a fenti kérdésben, amellyel kapcsolatban mindannyiunknak felelőssége van.

Fotók: Mészáros Károly, Forrás: BKIK