Örökerdő szakmai nap volt a Bakonyerdő Zrt-nél

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is. A XXI. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyerő gazdálkodási forma során az erdőben nincs nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan (örökre) fennmarad az erdőborítás az adott területen.

"Az örökerdő-gazdálkodás során teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetése. Csak itt a Bakonyban már mintegy 1.600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9.000 hektáron eszerint a módszer szerint végzik az erdők kezelését." - összegezte az örökerdő-gazdálkodás hazai bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.

Fotó: Gombási Mónika (Bakonyerdő)

"Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni a munkaerőpiaci környezethez is." - mondta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója. Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.

Forrás: kormany.hu

Kiegészítés:

Az eseményt Thüringiai Állami Erdészet, az OEE Örökerdő Szakosztálya és a Bakonyerdő Zrt. közösen szervezte meg, ahol a német kollégák mutatták be az örökerdő gazdálkodási gyakorlatukat magyarországi, bakonyi környezetben.

Az örökerdő (Dauerwald) elvek szerinti erdőgazdálkodás műveleteit is, ahol csak lehet processzorokkal és forwarderekkel végzik Thüringiában. A processzor kétszeres (jobbról, balról) gémkinyúlásának megfelelő távolságra - lehetőleg a terep esésirányában - olyan utakat jelölnek ki, melyeken a gépek éppen elférnek. (Ezen utak fölöt a koronák hamar összenőnek. Így valamely magaslatról tekintve: eltűnnek.) Majd kijelölik a javafákat és az ezek koronafejlődését gátló, kivágni való közeli, konkurens fákat. 5-7 évente térnek vissza a területre. Az első alkalommal a jelölés tovább tart, a továbbiakban már sokkal gyorsabban megy a jelölés, illetve az alakuló örökerdő "karbantartása" is. A természetes felújulás és a kis intenzitású belenyúlások miatt felújítási kötelezettség nem keletkezik.

Remélhetően megfelelő helyen lesz majd ennél részletesebb szakmai beszámoló a rendezvényről, a kapott ismeretekről. A FATÁJ szívesen áll ehhez rendelkezésre.

Mikor a javafák elérik a vágásérettséget (pl. 70 évesen), akkor ezeket veszik ki, így fényhez juttatva az alattuk foltokat, s segítve a felújulást.

A német előadó röviden a végén kitért az erdei vadakra is, melyektől természetesen erősen függ a felújulás sikere, de direkt nem ment e téma részleteibe, hogy még időben kiérhessünk a terepre.

A vendégek már a bemutatót megelőző napon kint jártak a kiválasztott erdőkben, hogy előre-dolgozzanak a jelöléssel, s így a bemutató hatékonyabb, látványosabb lehessen.

A hazai erdész szakemberek megjegyezték a terepi beszélgetések közben, hogy sokat hallottak és olvastak már e témáról, így nagyon jó és hasznos volt most a kifejezetten gyakorlati bemutató. Thüringiából a tényleges jelölést végző erdészek is eljöttek, ők mutatták be a gyakorlati fogásokat és magyarázták el az egyes fáknál: miért éppen úgy jelöltek. A sárga szalagok a leendő utakat, a piros szalagok az eltávolítani való konkurrens fákat, a zöld szalagok pedig a javafákat jelölték. Most a bemutatóhoz szalagokat használtak, de otthon festékkel jelölnek. Náluk az így kezelt erdőkhöz az erdészek és minden más munkatárs is megfelelő örökerdő oktatást kapott.

Az eseményen részt vett hazai gyakorló erdészek úgy tudják, hogy az örökerdő gazdálkodás mikéntjét idehaza az erdészeti szakközépiskolákban és a Soproni Egyetemen még nem oktatják tanmenetbe építetten, az ehhez való tankönyvek is váratnak még magukra.

A rendezvény nagyon hasznos, a szervezés kiváló volt.

A kiegészítés kiegészítése:

E cikk publikálása után dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatója, az osztatlan erdőmérnök-képzés szakfelelőse jelezte, hogy az erdőmérnök-képzésben hangsúlyosan szerepel az örökerdő-gazdálkodás oktatása, természetesen a tanmenetbe építetten. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a héten zárult 3 napos záróvizsga tételsorában is szerepel az 5. tétel, mely az örökerdő-gazdálkodás és az átmeneti üzemmód ökológiai és ökonómiai feltételeivel, történetével, erdőművelési, erdőhasználati és erdőrendezési feladataival foglakozik. (A tételsor megtekinthető.)

A tanmenetbe illesztett oktatás mellett az Erdőmérnöki Karon szakkollégiumi előadás-sorozat, tantervi keretek között pedig gyakorlati szakemberek (vendégelőadók) foglalkoztak és foglalkoznak az örökerdő-gazdálkodás ismertetésével.

Az eseményen készül fotók FB albumban megtekinthetőek.

Az Erdő-Mezőtől és a Hazai-Erdésztől is várhatóak a beszámolók, náluk is érdemes körülnézni.

A kiegészítést tette és
a kiegészítés fotói: Mőcsényi Miklós

Íme Gribek Dániel FB-on így ír erről.

Hazai Erdész riportja Szabó Győző színművésszel Vinyén a Betyárvilág applikációról: