Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Magyarország területének több mint húsz százalékán, összesen mintegy kétmillió hektáron erdő található. A 2016-ban elfogadott Nemzeti Erdőstratégia egyik kiemelt célja, hogy a következő ötven évben az erdőborítottságot 27 százalékra növeljük. Az Agrárminisztérium ezért megkönnyítette az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmét, amely így amellett, hogy a természetvédelem ügyét szolgálja, a csemetekertekben folyó munkát versenyképesebbé, az értékesítést pedig rugalmasabbá teszi.

E célok érdekében a szaktárca módosította az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat. Az erdészeti ágazatot leginkább érintő változásként csökkent a minősítésre kötelezett fafajok száma. E rendelkezéssel az erdészeti szaporítóanyag ágazatban érintett termelők adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. Emellett az erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szempontokra figyelemmel továbbra is megmarad az erdészeti szaporítóanyag kötelező hatósági ellenőrzésének a lehetősége.

Az erdészeti szaporítóanyag-termelők versenyképességének növeléséhez hozzájárul, hogy módosultak az erdészei szaporítóanyagok nemzetközi kereskedelmi forgalomba hozatalának szabályai. A piac által elvárt rugalmasságot az erre vonatkozó rendelet a forgalomba kerülő tételek forgalmazást követő, utólagos bejelentésével biztosítja, amely jelentősen segíti az exportlehetőségeket.

A módosítással egységessé vált az erdészeti szaporítóanyag-termelés hatósági ellenőrzése, amellyel a termelők és a hatóság adminisztratív terhei tovább csökkennek.

Forrás: AM Sajtó

Kiegészítés:

A Magyar Közlöny 2019. június 20-i ezévi 104. számában jelent meg a 28/2019. (VI. 20.) AM rendelet "Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet módosításáról".

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet az erdészeti szaporítóanyagokról, a 28/2019. (VI. 20.) AM rendelet módosításaival egységes szerkezetben.

Az 1. melléklet

A. része az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibrideket (47) sorolja fel.

a B. része pedig a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibrideket (39).

A Nemzeti jogszabálytár (njt.hu) fenti kapcsolója szerinti helyen a bal szélen vastag piros szegély jelzi, hogy mely részek változtak.

A módosítás legfőbb indoka az erdészeti szaporítóanyag termelésben érintett termelőket terhelő bürokrácia csökkentése. A változások lényege:

1. A Rendeletbe bekerült - és így az ágazati szinten is megfelelően szabályozott lett - a mikorrhizált erdészeti szaporítóanyagok fogalma (2.§. 53-54. pontok). Ez azért volt szükségszerű, mert az erdőtelepítési támogatási jogcím keretében lehetőség van mikorrhizált erdészeti szaporítóanyag telepítésére is, amelyhez szükséges a minősített szaporítóanyag.
Az erdészeti szaporítóanyag mikorrhizáltságát tanúsító bizonylatot a hatóság állítja ki a termelő kérelmére, amelyben szerepel az alapanyag vagy ültetési anyag megjelölése, szaporító anyag származási bizonylat száma, szemlejegyzőkönyv száma, fa/fajta megnevezése, mikorrhizáló gomba megjelölése, kiültetés helye, mennyiség, egység, laboratóriumi vizsgálat jegyzőkönyvének száma (19.§ (4a) és (4b) bekezdései).

2. Míg korábban a csökkentett követelményszintű szaporítóanyag használatára vonatkozó feltételeket és határidőket a NÉBIH határozta meg, a módosítás szerint ezek a Rendeletbe lettek beépítve. (8.§ (6) bekezdésének módosítása alapján).

3. Változott néhány, a csemetetermelés hatósági ellenőrzéséhez kapcsolódó határidő. (14.§. (5) bekezdés). Ezek értelmében a hatóság az éves csemetekerti szemlét tárgyév november 15-ig végzi el. A termelő ezt követően értékesítheti a megtermelt szaporítóanyagot, illetve állíthatja ki az eladott szaporítóanyag tételekről a szállítói származási bizonylatot. Ezek egy példányának a hatóság részére történő beküldésére meghatározott határidő az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban pedig a korábbi május 30-ről június 30-ra változott (20.§. (6) bekezdés c) pont).

4. A rugalmas szaporítóanyag értékesítést biztosítja, hogy a tárgyév november 15-ig elvégzett csemetekerti hatósági szemle jegyzőkönyvében szereplő, előzetesen becsült csemetetétel és a tényleges forgalomba hozott mennyiség között (10%) eltérést enged a Rendelet. (18. §. (3) bekezdés).

5. Az erdészeti törzsültetvények fajtatisztaságát, egészségi állapotát valamint életerejét a hatóság évenként, illetve időszakosan ellenőrzi. Erről korábban szemlejegyzőkönyvet állított ki. Az új szabályozás értelmében az ellenőrzésről a hatóság már nem állít ki szemlejegyzőkönyvet, jogszerűtlenség esetén viszont továbbra is eljár. Ugyanez vonatkozik a termelt csemetetételek minőségének szúrópróba szerű ellenőrzésére is (18.§. (4) bekezdés).

6. A szemlejegyzőkönyv magállapításai a kiállítást követő év június 15-éig érvényesek.

7. A csemetetermelők versenyképességének növelése érdekében enyhültek az Európai Unió tagországaiba átszállított erdészeti szaporítóanyag tételek hatósági ellenőrzési és szállítási előírásai.

8. Az EU tagállamából Magyarországra történő átszállításhoz már nem kell előzetes hatósági engedélyt beszerezni azt elég a meghatározott adattartalmú formanyomtatványon az átszállítást követő 8 napon belül utólag bejelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére. Továbbá a hatóság az Európa Unióból Magyarországra beszállított szaporítóanyag tételt a belföldiesítés előtt már nem szemlézi, a beszállításról szóló hatósági bizonylatot a beszállító bejelentése alapján állítja ki. (23.§ (1) bekezdés).

9. A Rendeletben ezentúl külön listában szerepelnek az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek (Rendelet 1. melléklete A rész), valamint a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és hibridek (Rendelet 1. melléklete B rész). Az elhatárolással az utóbbi csoportba sorolt fafajok esetében jelentősebb egyszerűsítésekre nyílt lehetőség a vonatkozó uniós rendelkezések sérülése nélkül. A legfontosabb ilyen egyszerűsítés, hogy az erdészeti csemetekertekben felhasznált alap szaporítóanyag tételek (pl. mag, dugvány) származását a hatóságnak a továbbiakban nem kell előzetesen ellenőriznie, illetve azokra vonatkozóan alap származási igazolást kiállítania, a gyűjtést és felhasználást a csemetekert fenntartójának elég bejelentenie a hatóság felé (20.§. (6) bekezdés).

10. A csemetekerti hatósági szemle előtt a termelői csemeteleltárt a korábbi (június 15.) helyett tárgyév június 30-ig kötelező megküldeni a szemlét végző hatóság részére (20.§. (6) bekezdés a) pont).

A módosítások összefoglalása: NAK, Dósa Ildikó

Az erdészeti szaporítóanyag gazdálkodás 1982-2014. közötti időszakáról az érdeklődő itt olvashat. Szerzők: Bach István, Frank Norbert, Pintér Beáta és Bordács Sándor. (15 oldal, pdf) Megjelent az Erdészettudományi Közlemények 2015. évi 1. számában.

Lehet, hogy az új rendeletmódosítás alapján majd a NÉBIH-nek is ehhez kell majd igazítania a honlapján erdészeti szaporítóanyag ügyben szereplőket, pl:

- Tájékoztatás 3. országból való import esetén az eljárásrendről (Kivonat a 110/2003.(X.21) FVM Rendeletbőlés 1999/105/EK Rendeletből)

- Az erdészeti szaporítóanyagok Európai Unió tagállamai közötti átszállítása

Érdekes lehet még a Kormányablakon elérhető

Erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezése iránti kérelem

is.